Mégsem szeretném...

A Wikiforrásból
Mégsem szeretném...
szerző: Balázs Ferenc

Nem, azért azt mégsem szeretném,
Hogy megmondják, ha meg kell halnom.
Csak legénykedem, ha ilyesmit kérek,
De be nem vallom.

Csak biztassatok, jó emberek!
Mondjátok, hogy van még reménység.
Én is olyan vagyok, mint minden ember.
Élni szeretnék.

Pedig nem félek a haláltól,
Eleget élte, sokat éltem.
Eleget láttam, végeztem; magam
Sohasem kíméltem.

Most megsiratna mindenki itten.
Nevezne széttört reménységnek.
Pedig az újat már mások hozzák,
Mi végre éljek?

Elsóhajtanák: még mi mindent
Lehetett volna várni tőlem.
...S én éltem volna meddőn tusázva,
Hiún, letörve.