Mécs László: Ószeres
szerző: Karinthy Frigyes
Álmomba eljött a Nagy Ószeres,
Aki vesz és elad és veszt és keres.
És rongyot és régi ruhát hajagál
S az udvarban hangosan kajabál.
Kajabál, mint egy zsidó, Fodor vagy Radó
És azt énekli: mi van eladó?
S lehet az áru Kovácsé vagy Mandlé,
Ő egyre mondja csak, handlé, handlé handlé.
És vesz régi szívet, ha ütött vagy kopott,
Mely valaha ugrált és táncot ropott
S most billentyűjén a nyomor kalapál,
Mindegy neki megveszi és csak kajabál.
És vesz régi reményt, mely nem teljesült
És száraz kenyeret és vesz tejbesült
Pogácsát, mit anyánk útra adott,
De kővévált és tarisznyánkba maradott.
És vesz álmot, mely ragyogó és fiatal
S mit be nem váltott az álomhivatal
S váltót, melyen nincs forgató és kezes
S számlát, melyen ez a szó áll csak: fizess.
Abbahagyott tervet és jószándékot
És el nem küldött újévi ajándékot
És ki nem költött húsvéti tojást,
Elfecsérelt időt és vízfolyást.
Mindezt tömi-rakja nagy batyuba,
Mert ő egy jó és gondoskodó atyuka.
S ha véget ér egykor a földi fogház,
Vár ránk odafönn egy mennyei zálogház
S ott ki-ki megkapja magáét ingyen
S makula nem lesz sok rongyon és ringyen
Álmomba eljött a Nagy-Ószeres,
Ó, hát ne gyűlölj, ó szeress, ó szeress!