Lillimhez

Lillimhez
szerző: Kis János

Némán hallgat az éj, s titkunkat, béfedi, Lillim,
   A szerelem szabadon tesz s tehet a mit akar.
Boldogságunknak távol van minden irígye,
   Nincs, ki gonosz szemmel lesse, mit adjon odább.
Nyisd fel egész lelked tárházát, mellybe szerencsém
   Vesztegető kézzel rakta le kincse javát.
Nappal uralkodtak szemeid, s hószínü ruhádban
   Minden mozdulatod Grátia tánca vala:
Most elméd gyönyörű súgári ragyogjanak, űzzék
   A gond fellegeit s gyújtsanak ifju tüzet.
A nevetés, játék, csélcsapság, nyájas enyelgés
   Fogjanak egymással múlatozásra kezet.
A mit szép Láisz, vagy szép Aspásia tréfált,
   Tréfáld szebb szeretőm, most te duplázva velem.