Lear király/Ötödik felvonás, 1. szín

A Wikiforrásból
← Negyedik felvonás, 7. színLear király
szerző: William Shakespeare, fordító: Vörösmarty Mihály
Ötödik felvonás, 1. szín
Ötödik felvonás, 2. szín →

A brit hadak tábora Dover mellett
Edmund, Regan, tisztek, katonák s egyebek jőnek zászlókkal, dobszó mellett

EDMUND
(egy tiszthez)
Menj, tudd meg a hercegtől, megmaradt-e
Legutóbbi szándékánál, s valami
Nem jött-e közbe, ami terveit
Másítaná; mert változékony ő
S folyvást tünődik. Menj, hozd meg nekem
Szilárd akaratát.

Tiszt el

REGAN
        Néném emberét
Aligha baj nem érte.

EDMUND

Az meglehet, asszonyom!

REGAN

Most, édes lord, tudod,
Mi jó szándékom van veled, s azért
Nyiltan beszélj, de aztán szólj valót: nem
Szereted nénémet?

EDMUND
                 Tisztes vonzalommal.

REGAN

De nem törél-e bátyám tilosába?

EDMUND

Ebben csalódol.

REGAN
              És mégis gyanúm van,
Hogy frígyesülve s legbensőbb viszonnyal
Vagy kötve hozzá, és övé egészen.

EDMUND

Becsűletemre, nem! asszonyom.

REGAN
                             Soha
Sem szenvedhettem őt, ne légy vele,
Kérlek, bizalmas.

EDMUND
               Ó, ne félts.
Ő, s férje, a herceg.

Alban, Goneril s katonák jőnek

GONERIL
(félre)
Inkább csatát veszítsek, semhogy Edmund
S én őmiatta elveszítsük egymást.

ALBAN

Kedves hugom, légy üdvöz. Híre van, sir,
Hogy a király többekkel, akiket
Felbolygatott kormányunk szigora,
Lányához ment. Hol nem lehettem
Becsületes, ott hős nem voltam soha.
Ez ügy bennünket annyiban érdekel,
Hogy Frankhon országunkba tört, de nem
Hogy a királyt segíti, s másokat,
Kiket, félek, méltó és súlyos ok készt
Ellenszegűlni.

EDMUND
            Nagylelkűn beszélsz, sir.

REGAN

Mi jő ki ebből?

GONERIL
              Egyesült erővel
Keressétek föl ellenségteket;
E házi és külön bajt nem lehet
Most szóba hozni.

ALBAN
                 Végezzünk tehát,
A had fejeivel mittevők legyünk.

EDMUND

Követni foglak sátorodba tüstént.

REGAN

Velünk jössz, néne?

GONERIL
                  Nem.

REGAN
                       Kérlek, jere:
Nagyon úgy illenék.

GONERIL
(félre)
      Ohó! tudom
Rejtvényedet.
Fennhangon
Megyek.

Edgar jő álruhában.

EDGAR

Ha ily szegénnyel valaha
Beszélt nagyságod, hallgasson meg egy szót.

ALBAN

Megyek mindjárt. Beszélj.

Edmund, Goneril, Regan, tisztek, katonák, kísérők el

EDGAR
                        Előbb, mint ütközetre
Mennél, tekintsd meg ezt a levelet.
Ha győzöl, adass jelt harsonával annak,
Ki ezt hozá. Nyomorúnak látszom is bár,
Állíthatok ki bajnokot, ki azt
Kivíja, ami vád ott írva van.
Ha balsors érne, úgyis vége lesz
Világi dolgaidnak, s megszünik
Minden fondorkodás. Most jó szerencsét.

ALBAN

Várj, míg a levelet elolvasom.

EDGAR
                           Szoros
Tilalmam van. Ha majd ideje lesz,
Hivass fel a bajhírnök által, én
Itt termek ismét. (El)

ALBAN

Járj boldogúl hát; én ez íratot
Elolvasom.

Edmund visszajő

EDMUND

Szemünk előtt az ellenség: hadaid
Vond össze. Itt van seregök s hadi
Erejök jegyzéke, a legpontosabb
Kikémlelés szerint. Most rajtad a sor
Sietni.

ALBAN
     Majd a vésszel szembenézünk.
El

EDMUND

Szerelmet esküvém mindkét nővérnek.
Úgy gyűlölik egymást, mint kigyót a megmart.
Melyik legyen nőm? Egy, vagy mind a kettő,
Vagy egy sem? Nem lesz boldog egyik is,
Ha mindkettő megél. Az özvegyet
Elvenni annyi, mint elkeserítni
S őrültté tenni nénjét, Gonerilt;
S bajos lesz boldogúlni terveimmel,
Míg férje él. Tekintélyét azonban
Használom e csatában, mely megesvén,
Találjon módot ő, ki örömest
Szabadulna férjétől, miként lehet
Minél előbb eltenni láb alól.
Az irgalom, mit Alban a király és
Cordelia iránt kiván mutatni -
Hatalmunkban levén, a harc után -
Megérni nem fogják bocsánatát.
Itt gyors cselekvést kíván helyzetem,
Okoskodással meg nem védhetem.

El