Lámpa az útra
Béke veled, béke szívem.
Válni kell, váljunk szelíden.
Teljesülés ez a bús út.
Nem halál. Mondj néma búcsút.
Bánatunkból dal, mesés lesz,
vágyunkból emlékezés lesz.
A fészekről messze röppen,
száll, tovább, vidám körökben.
A kezed még lanyha, drága,
halk legyen, mint éj virága.
Csöndben állj, Föld és ─ csodás dal ─
most beszélj a hallgatással.
Lámpámat magasra tartva
fényt vetek nagy-nagy utadra.