Kossuth Lajosnak

A Wikiforrásból
Kossuth Lajosnak
szerző: Algernon Charles Swinburne, fordító: Kosztolányi Dezső

Apáink szemefénye is azóta.
Esthajnali jó csillagunk! neved─
mely délbe láng volt nagy idők felett,
hogy harminc év előtt állott a próba

s orkánosan rázkódott Európa
villámba, szélbe ─ még ma is nevet,
s újkorban új kor hirdetője lett.
De nem a múltért dícsérünk, hunyóba,

Kossuth, ki szívünknek, mint Landor, áldott,
hanem mivel a hangod most kiáltott,
az Isten trombitája, és a rossznak

most törsz neki villámszóró kezeddel,
s kardoddal, melynek éle nem veszett el,
most vágsz oda a zsarnoki orosznak.