Kortesdal
szerző: Czuczor Gergely
Magyarország az én hazám, Itten nevelt apám, anyám, Magyar az én nemzetségem, Önállás a büszkeségem.
Igaz magyar csak úgy vagyok, Ha hazámnak jót akarok, Egy Istenem; egy királyom, Ezt tisztelem, azt imádom.
Szent a magyar nép törvénye, Ez oltalma, szemefénye Ami oly szent, át nem hágom, A fát alattam nem vágom.
Ha választok előljárót, Viceispánt, szolgabírót Ebben engem a becsület S az igazság lelke vezet.
Júdás-pénzen, boritalon A lelkemet el nem adom, Cudar az, aki ezt teszi, Még cudarabb, ki megveszi.
Lélekkerítő kupecek, Veletek nem adok, veszek, Hitvány kalmár a házaló, Otthon is elkel, ami jó.
Ki velem csak akkor koma, Ha áll a tiszti lakoma, Nem kell csalóka hivása, Rókafark-csóválgatása.
Ki rávaló, s megérdemli, Az bennem emberét leli, De rám magát ne imádja Benőtt már a fejem lágya.
Akárki szól, meghallgatom, Vadul le nem hurogatom, Mert ha magyart magyar bántja, Ki leszen tehát barátja?
Ha szavam kérik, követem Saját lelkiesméretem, De más szájával nem eszem, Mire való volna eszem?
Hazámé javam, életem, Ha kivánja, lefizetem, A terhet nem tolom másra, Adok közös javításra.