Kora házasság
szerző: Czuczor Gergely
Kis kakasnak taréja sincs,
S kukoríkol immár;
Tejes száju a legényke,
S esze lányokon jár;
Talán meg is házasodik,
Csak ez volna hátra,
Minden okos azt mondja rá
Ember kell a gátra.
Alig bírja még a kévét
Szekérre föladni,
Kapanyelet sem tudna még
Jó móddal faragni.
Már is gazda akar lenni,
Oh Isten csudája,
Kivált ha nincs egyebe, mint
Botja, tarisznyája.
Lógó helye a csikónak
Nem a rúd melléke:
Embersorba nem illik a
Gyerek vőlegényke;
Míg a csibe nem kapargat,
Étke addig kása.
Aki keresni tud, annak
Legyen hitestársa.
Erzsike még tegnapelőtt
Bábjaival játszott,
S tegnap már a kis csintalan
Legénnyel cicázott,
Ejnye gonosz, holnap talán
Fülig szerelmes lesz,
S ha jól megyen, holnapután
Jegygyűrűt, kendőt vesz.
Lassan, lassan, hugomasszony,
Tud-e sütni, főzni?
Fonni, varrni és szapulni,
Kecseget fölözni?
Hányszor fordul a motóla,
Míg kerül egy pászma?
Mit tesz a jó gazdasszony, hogy
Fehér legyen vászna?
Jaj teneked szegény gazda,
Lesz ételed kozmás,
Ínyedhez ragad a gombóc,
Kenyered lesz záklás,
S keserü vaj, penész
És avas szalonna,
Majd azt mondod: Csak ily leányt
El ne vettem volna.
De meglelte zsák a foltját
Egyik egy hián húsz,
A másik meg tizenkilenc,
Ki-ki egy bakot nyúz.
Szaporodik a gazdaság,
De nem a kamrában,
Tojós tyúkjok sincs, de vagyon
Bölcső a szobában.
Rosz fának rosz az almája,
Holló fia holló,
Élő sövény úgy jó, hogyha
Nyesi kertészolló.
Ha az apa ásítozik,
Fia száját tátja,
Lusta néni lányának a
Munka nem barátja.