Kivágom én...

A Wikiforrásból
Kivágom én...
szerző: Petőfi Sándor
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Kivágom én keblemből szívemet,
Ott úgysem okoz mást, csak gyötrelmeket,
Kivágom és a földbe ültetem...
Talán kikél babérfa képiben,
S koszorúja lesz a bajnokoknak,
Kik a szabadságért harcolnak!