Kis Babet
| Kis Babet szerző: Csató Pál |
Én magyar leány vagyok,
A nevem Babet.
Ám, Piroska minden lány
S Rózsa nem lehet.
Borcsa is nevem, de ki
Kedvel, ezt így ejti ki:
Szép Babet!
Kis Babet!
Lengyel s árva volt anyám,
Dajkám francia ;
Ah, apám volt a magyar!
Nagy hon hív fia.
Mily öröm, mely meghatott,
Nyájasan ha faggatott:
Szép Babet!
Kis Babet!
Livi jő fel a minap,
Kérd: ”Was machen Sie” —
Varrok, édes, és te mit?
„Rien, je m’ennuie”
Hidd el édes gyermekem!
Kedvesebb ez énnekem:
Szép Babet!
Kis Babet!
Egy legénykét ismerék, —
Gyöngy tavaszkorút,
Szöghajút, módost, jelest,
Jó, szelid fiút. —
Ámde untam hallani,,
Mert nem tudta mondani :
Szép Babet!
Kis Babet!
S most egy ifjút ismerek,
Ah, derék fiú!
Barna, bátor és nemes,
Büszke, nem hiú.
Nem merem már hallani,
Oly jól tudja mondani :
Szép Babet!
Kis Babet!