Királyi kiáltvány a hercegovinaiak, bosnyákok, dalmátok számára 1915-ben

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királyi kiáltvány a hercegovinaiak, bosnyákok, dalmátok számára


Hercegovinaiak, bosnyákok, dalmátok


Amikor tavaly a nagy Isten igazából a hatalmas Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, mi montenegróiak ugyanazon a napon, ugyanabban az órában szeretetből és kötelességből, vállvetve testvérként és keményen ellenállunk a nagy birodalomnak. Az ellenség számbeli fölénye nem félelmit meg minket, mi szerbek már kiálltunk párbajra is a Nagy Oroszország meleg anyagi szeretetével, mi hiszünk az ő védelmében és hathatós segítségében. Hihetünk abban, hogy mellette és vele győzni fogunk. A mi hatalmas pártfogónk, II. Miklós cár számtalan légiót küldött, hogy felszabadítsa a nem szabad szlávságot, és hogy segítsen megvédeni a szerbséget. Ezen légiók ma győztesen helyreállítják a Lengyel Királyságot, miután Lemberg és Przemyśl városán átgázolnak, majd felmásznak a Magas-Kárpátokba, hogy aztán leereszkedjenek a magyar síkságra Pest és Bécs felé, hogy ott megbüntessék az okozókat, akik a világ boldog, csendes munkája és békéje után ezt a nehéz és véres háborút előidézték.

Negyed évszázada a németek karddal harcoltak, kihívva a nagy és magas kultúrájú Anglia és Franciaország népét. Ezek a nemes népek szövetkeztek a szláv Miklós cárral, hogy együtt lerombolják a világ társadalmi rendjére veszélyes hatalmat és a cárral vállvetve bebizonyítják a németeknek, hogy az ő világi adományuk csak egy őrült utópia volt.

Bűn összeveszíteni a világot és emberi vérrel bemocskolni a földet. Az önmagában hatalmas két birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország megvonta a felelősséget Isten és az emberek elől. Németország bűnözni kezdett a dolgos és felvilágosult Belgium ellen, Ausztria pedig a háborúkban megcsömörlött Szerbiával. Már lassan egy éve, hogy mi szerbek visszavertük a császárság támadásait. Legyőztük az ellenséget a Drinán, a Száván és Grahovóban, a Lovćen lábánál és legyőztük Biogradban. Attól a naptól kezdve szélcsend van a mi szerb frontunkon. Amíg az oroszok gyülekeznek a Kárpátoknál és Galíciában, addig mi várjuk a jobb napokat és szebbeket a hadjáratra, a hercegovinai, boszniai és dalmáciai jó szerb nép aggódva várja a két szerb király és csapataik felbukkanását, és folytassuk a sikeres harcokat a felszabadításukért.

Hercegovinaiak, bosnyákok, dalmátok


Eljöttek a boldog és jó napok. Itt vagyok én is, akit ezen a szép, feltételes idő és a szerb szent feladatok megfiatalítanak. Itt Önökkel a fekete-sárga színeket Isten segítségével megsemmisítem, és kicserélem piros-kék-fehérre, amelyek Szent Száva és a Hazám színei. Ezeket az örömmel teli fürge zászlósaim hozzák meg Önöknek azzal a kívánsággal, hogy önöket minél előbb megöleljék.

Hercegovinaiak, bosnyákok, dalmátok


Találkoznak sólymaim kitárt kezeivel, ezek a merész testvérek, akik meghozzák a szabadságot és igazságosságot. Jönnek az én atyai öleléseimmel, öreg mellemben, amelyben a kezdetek óta lüktet a szív, amely önökért eped, és az Önök sorsáért mélyen aggódik. Siessetenek körém, drága gyermekek, hogy megcsókoljam Önöket, hogy megmondjam, hogy beleveszem az alkotmányomba és a meleg szeretetemet és az egyenlőséget vallási tekintet nélkül.

Hercegovinai, boszniai, dalmáciai szerbek


A vallási tolerancia Hazám két évszázados erénye volt. Ez nem csupán tolerancia volt, hanem szívből jövő jóindulat is, mindenki meggyőződése és vallása iránti őszinte tisztelet. Ezáltal mindenki szeresse és tisztelje saját vallását, én leszek a legbuzgóbb és legőszintébb védelmezője minden vallásnak. De mindenki, testvéreim, együtt higgyünk és imádjunk válogatás nélkül ugyanazon az oltárnál a nagy és szent nemzeti kultuszt, a szerb egység lelki és elválaszthatatlan kultusza, amely garantálni fogja a függetlenséget, a hatalmat, az erényt, a tiszteletet és a gazdagságot.

És most boldog vagyok, drága hercegovinaiak, bosnyákok és dalmátok, hogy a két szerb királyság szerzett még erősebb támogatást az ellenség elpusztítására. A tengeren keresztül érkeznek a Triglav irányába a Semmeringtől nyugatra, Olaszország nemeslelkű ezrede suhan, mint a felhők. II. Viktor Emánuel és Garibaldi hősei oda utaztak, ahol rabságban élnek.


Források[szerkesztés]

  • Njegoš Péter egész munkássága, negyedik könyv, Cetinje, 1969. 130-134. o.