Ugrás a tartalomhoz

Karácsonyi ábránd

A Wikiforrásból
Karácsonyi ábránd
szerző: Tisza Domokos

Lealkonyodott már karácson szombatja,
Vége felé járja december hónapja,
Ködös borús egén, szomorú feketén,
Ránk virradott immár nagy-karácson napja.

Karácson! karácson! hallgass én dalomra,
Malozsás kalácsok dűljenek halomra,
Savanyú uj borral, fris kolbászos torral
Zsíros hajnalt deríts az éhes gyomorra.

A teli itczésből nagy kortyokat nyelvén,
Vidám beszéd pereg minden ember nyelvén,
Paprikás mondatok, borsos gondolatok
Végre erőt vesznek a gondlepett elmén.

A czifra fehérnép a külső lóczárul,
Sokfélét ellocsog a falu bajárul,
Minden ember örül, a határon belül;
Hozzá lát borához a pap is magyarul.