Kanásznóta
| Kanásznóta szerző: Gárdonyi Géza |
Haragszik a felesígöm,
azér támatt kedvem níköm.
Ha haragszik, majd mögbíkű.
Ha nem bíkű, majd mögkíkü.
Ihajla! Itt a régi kedvem!
Csuhajla! Ujra legény löttem!
Félrevágom a kalapom:
a bánatom kimulatom!
Ihaj, csuhaj, Csuhajla!
Máma vöttem a bocskorom,
de még máma széttáncolom.
Azér hogy én kanász vagyok,
mint egy geróf úgy mulatok.
Ihajla! Itt a régi kedvem!
Csuhajla! Ujra legény löttem!
Ha elszakad a bocskorom,
tovább járom a talpamon,
Ihaj, csuhaj, csuhajlal
Hallod-e te füstös cigány,
húzzad, húzzad az én nótám!
Húzzad, húzzad virradattig,
míg a kezed el nem kopikl
Ihajla! Itt a régi kedvem!
Csuhajla! Ujra legény löttem!
Tudod azt, ha én mulatok,
neked rínak a malacok!
Ihaj, csuhaj, csuhajla!
Addig igyunk, amíg állunk,
míg az ajtón kitalálunk.
Ha egyszer ki nem találunk,
vagy kidobnak, vagy itt hálunk.
Ihajla! itt a régi kedvem!
Csuhajla! újra legény löttem!
Ha látna a felesígöm,
tudom isten: adna níköm!
Csak azér is: csuhajla!