Kalácssütés

Kalácssütés szerző: Émile Verhaeren, fordító: Binét Menyhért

Binét Menyhért (?-?)

Ünnepre kalácsot dagasztnak a cselédek:
Finom fehér liszthez jön tej, finom, meleg -
És nekigyürkőzve úgy pacskolják a pépet,
Hogy arcuk veritéke a teknőbe pereg.

Szinte gőzölög a dolgos leányok bőre,
Érett derekuk reng a szűk pruszlik alatt
S mintha saját mellük mintáznák meg belőle:
A tészta hatalmas két tömegbe szalad.

Parázzsá omlanak a lángoló hasábok.
Ekkor szinvonókra rakják fel a kalácsot
S kemencébe kerül sorjába kettő-három,

Száz lángnyelv csap ki most a szűk kemenceszájon
És mint egy lihegő, forró, rőf kutyafalka
Ugrik feléjük, hogy sápadt testük befalja.