Külső Szolnok

A Wikiforrásból
Külső Szolnok
szerző: Verseghy Ferenc

Hirdessék ëgyëbek más várasit ősi Hazánknak,
hol dühődő ostromlatok által
vérpatakok folytak, vagy lágy pompának eredvén
dúzs Nëmësink, palotákat emeltek!
Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol remegő ſzemeimben az első
napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iſzapjánn
a Tiſzavíz; itt omlik ölébe
Zagyvánk. Ëgybevëgyültt vizeinn a ſöke folyónak
a ſzép hid: ‘a Szandai dombig
két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok
ſzöllök a’ Varsányi határig.
Legmagosabb partyánn a’ víznek látſzik az ëgyház,
a’ sótár ‘s hajdani földvár.
Mindën ëgyéb tájánn dúzs rétëk, barna barázdák,
zöld legelök elëgyitve tenyéſznek.
És hogy legböcsösebb diſét ëgyſzerre kimondgyam:
ſzinte azon partyára emeltek
a’ két ëgybefolyó víznek, hét régi vezéri
honnyokbúl kiſzakadtt Eleinknek,
tiz ſzáz évek előtt, ëggy várfokot a’ nyilak ellen,
mëllyre utóbb a’ mostani épült.