Kócsi pusztán...

A Wikiforrásból
Kócsi pusztán...
szerző: Tompa Mihály

Kócsi pusztán betyár vagyok,
Szorongatnak a hadnagyok!
De ne féljen a vármegye,
Hogy a vasat én rám tegye!

Gyerünk szellő, nincs itt szállás,
Messze van még Árokszállás!
Három mértföld, meg egy darab,
A lovamról szakad a hab.

Símogatom, szólingatom!
Régóta vár a galambom!
Kikönyököl ablakába,
Néz fel s alá, de hiába!

Esteledik, borúl az ég,
Ne menj hívem aludni még!
Szellő lovam dobogása:
Édes álmad szakadása.

Kerűlök én száz mértföldet,
Hogy egy jó szót halljak tőled
Ha a nyakad átölelem:
Odaadnám az életem!

Jobb tanyán még nem is háltam,
Mint a rózsám hajlékában;
Hejh, pedig ott se alhatom,
Mégis csupa nyugodalom!