Kártya (Földre néző szem)
| Kártya szerző: Gárdonyi Géza |
Intelmek fiaimhoz
Két ember összejön, néha két jóbarát. Aa egyik ezt gondolja:
- Ennek pénz van a zsebében.
S így szól fenhangon:
- Nem akarnál kártyázni?
A másik erre szintén így gondolkodik:
- Ennek az embernek pénz van a zsebében.
És így szól:
- Nem bánom.
Fuj! Micsoda utálatos gondolat! Micsoda utálatos törekvés!
Amilyen az ember, olyan a mulatsága.
Lehet-e ostobább testre, lélekre károsabb mulatság a kártyánál.
A kártya szaga börtönszag.
A kártyás sírkövén mindig hazugság az évek száma. Esztendőket kártyázott el az életéből is.
Aki kártyázni óhajt, azt óhajtja, hogy egy felelősségre nem vonható harmadik kéz (a szerencse keze) segítségével megrabolhassa felebarátját.