Júniusi éjek
Nyáron, ha múlt a nap, künn a rónaságon
Nehéz virágillat özönlik el messze;
Alszik a világ, de álma csak fél-álom:
Nyugalma felérez minden gyönge neszre.
Tiszták a csillagok, szelíd a fák árnya.
Festi az égboltot halvány fél-virradat;
Látszik, hogy a hajnal, az idejét várva,
Éjhosszat ott sétál a láthatár alatt.