Jóga szútrák

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jóga szútrák
szerző: Patanydzsáli

Tartalomjegyzék

I[szerkesztés]

1. Atha Jógánusászánám. 1. …. Most, ezennel, … jógá(nak), … magyarázat; kifejtés (tanítás). 1. Most a jóga kifejtése (tanítása) következik.
2. Jógás csitta-vritti-niródháha. 2. .… jóga (lényeges technikája), … elmének a, … módosításainak… felfüggesztés; elnyomás; megállítás; visszatartás. 2. A jóga az elme módosításainak felfüggesztése.
3. Tádá drástuhsvárúpe 'vásthánam. 3. … akkor, … látó(nak), …"saját formájában" vagy lényeges és alapvető természetében, … megszilárdítás. 3. Akkor a látó saját lényeges és alapvető természetében állapodott meg.
4. Vritti-szvárúpyam itárátrá. 4. … (az elme) módosításai(val), … azonosítás; asszimiláció, … máshol, egyéb állapotokban. 4. Egyéb állapotokban a látó az elme módosításaival azonosul.
5. Vrittájáh pánycsátájjáh klistáklistáh. 5. … az elme módjai, módosításai vagy működéssel, … ötszörös; ötféle, … kincs, … (és) nem kincs. 5, Az elme módosításai ötfélék és ezek fájdalmasak vagy nem fájdalmasak.
6. Prámáná-vipárjájá-vikálpá-nidrá-szmritájáh. 6. … helyes tudás, … téves tudás, … fantázia; képzelet, … alvás, … (és) emlékezet 6. Ezek: a helyes tudás, a téves tudás, a képzelődés, az alvás és az emlékezet.
7. Prátyáksánumánágámáh prámánáni. 7. … közvetlen megismerés; érzékelhető bizonyíték, … következtetés, … (és) bizonyság; kinyilatkoztatás, … megvizsgált és igazolt tények. 7. A helyes tudás (tényei) közvetlen megismerésen, következtetésen, vagy bizonyságon alapul(nak).
8. Vipárjájo mithjá-dzsnánám átád-rúpá-prátisthám. 8. … téves tudás; hibás benyomás; tévedés; káprázat, … hamis; illuzórikus, … tudás; felfogás, … nem a saját, … (valóságos) formáján, … birtokol; elfoglal; alapszik. 8. A helytelen tudás, nem saját formáján alapuló téves felfogás.
9. Szábdá-dzsnnánánupáti-vásztu-szúnyo vikálpáh 9. … szó, … megismerés; észlelés, … amire következik, … lényegtelen; tárgytalan, … képzelődés. 9. Az üres képzelődés, szóval felidézett lényegnélküliség.
10. Abhává-prátyájálámbáná vrittir nidrá 10. … hiány; semmiség; … elme tartalma, … támaszték; alaptárgy, … módosítás, … alvás. 10. Az alvás, az elme tartalomnélküliségen alapuló módosí tása.
11. Anubhúta-visajászampramosaha szmritihi. 11. … tapasztalt, … tárgy; alany-anyag, … (nem - lopás ) ; nem elengedni vagy menekülni hagyni, … emlék. 11. Tapasztalt tárgyat az emlékezet nem enged elillanni.
12. Abhjásza-vajrágyábhjám tan-nirodhaha. 12. … kitartó gyakorlat (által), … nem ragaszkodás, vagy a vágy hiánya, vagy szenvtelenség, … annak (csitta-vritti) ellenőrzése, vagy elnyomása, vagy felfüggesztése. 12. Ezeket az elme-módosításokat kitartó gyakorlással és ragaszkodás-mentességgel lehet ellenőrzés alá vonni (felfüggeszteni).
13. Tatra szthitau jatno' bhjászaha. 13. … azoktól (kettő), … határozottan megalapozottnak, vagy rögzítettnek lenni, … erőfeszítés; törekvés, … gyakorlat. 13. Kitartó gyakorlat (abhjásza), az elme módosításai felfüggesztésének állapotában (csitta-vritti-nirodha) való határozott megalapozottságra tett erőfeszítés.
14. Sza tu dirgha-kála-nairantarja-szatkárászevito dridha-bhúmihi. 14. … Az, … valóban; … hosszasan, … idő, … megszakítatlan folytonossággal; (szüntelenül), … (és) tiszteletteljes odaadás; komolyság, … üldözve; gyakorolva; követve; folytatva, … szilárd, … talaj. 14. Hosszú időn át tartó megszakítás nélküli és tiszteletteljes odaadással történő folytatás által válik a kitartó gyakorlás (abhjásza) határozottan megalapozottá.
15. Dristáusravika-visaja-vitrisrnaszja vasikára-szamjná vairágyam. 15. … Látott (itt ebben a világban); látható; fizikai, … (és) hallott; az írásokban megigérve; kinyilatkoztatva, … tárgyak, … annak aki megszűnt szomjazni, … (a vágyakon való) tökéletes uralom tudata, … ragaszkodásmentesség; elkülönülés. 15. Vairágya, a látható vagy láthatatlan tárgyak iránti sóvárgás megszűnése annál, aki a vágyak fölötti tökéletes uralom tudatával rendelkezik.
16. Tat param purusa-khjáter gunavai trisnyam. 16. … az, … legmagasabb; végső, … a purusa vagy az Én tudatosságából vagy által, … a gunák iránti legcsekélyebb vágytól való mentesség. 16. A végső vajrágya az, amelyben a purusa tudatában megszűnik a gunák iránti legcsekélyebb vágy is.
17. Vitarka-vicsáránandászmi tánugamát szampradzsnyátaha. 17. … gondolkodás; érvelés (-től) … meggondolás; bölcs nyugalom; észrevétel; elfongolás; elmélkedés … üdvösség; öröm … (és; vagy) én-ség; egyéniesség érzése; a tiszta lét érzése … jártulékként; társulva … szamádhi pradzsanyával vagy tudat. 17. Szampradzsnyáta szamádhi gondolkodással, elmélkedéssel (bölcs nyugalommal), üdvösséggel és a lét tiszta érzésével jár.
18. Viráma-pratyajábhjásza-púrvaha szanszkáraseso' nyaha. 18. … megszüntetés; felfüggesztés; elejtés; feladás … az elme tartalma (szanpradzsnyáta szamádhi "magja") … gyakorlat … vmi. által megelőzve, … impresszió; benyomások, … maradék, maradvány, … a másik. 18. Pratyaja előző gyakorlat utáni elejtésekor a másik benyomás (vagyis aszampradzsnyáta szamádhi) marad az elmében.
19. Bhava-pratyajo videha-prakritilajánám. 19. … születés; objektív létezés (által), … okozva, … a "testetlen", … a "prakritibe-merültek" közül való; prakritiban elmélyültek közül való. 19. Akik videhák (testetlenek) és prakritilaják (prakritibe merültek), azoknál születés az ok.
20. Sraddhá-virja-szmriti-szamádhi-pradzsnyápúrvaka itaresám. 20. … hit; … megfékezhetetlen, vas energia vagy akarat; … emlékezet; … (és) intelligencia vagy "nagyfokú tudás" vagy éles intellektus lényeges a szamádhihoz; … által megelőzve; … másoknak; másokról. 20. Mások esetében (upája-pratyaja jógik) a szamádhihoz szükséges hit, fékezhetetlen energia vagy akarat, emlékezet és nagyfokú intelligencia előzi meg (a tudat előrehaladó állapotait).
21. Tivra-szamvegánám ászannaha. 21. … azok, akiknek kívánsága hevesen erős; … 'közel ülve', keze ügyében. 21. Szamádhi azokhoz van a legközelebb, akiknek erre való vágya hevesen erős.
22. Mridu-madhjádhimátravát tato 'pi visesaha. 22. … (mivel) szelíd; enyhe (lévén), … közepes; mérsékelt mértékű, … (és) intenzív vagy erőteljes, … attól; azután, … szintén; még a, … fokozatosság; megkülönböztetés. 22. Az alkalmazott eszközök enyhe, közepes és erőteljes természete miatt, további megkülönböztetés jön létre.
23. Isvara-pranidhánád vá. 23. … Isten, … (Isten)-be 'helyezve magát'; (Isten) iránti odaadó felajánlás, önátadás vagy megnyugvás által, … vagy. 23. Vagy Isten iránti önátadás által.
24. Klesa-karma-vipékásajair aperámriotaha purusa-visesa Isvaraha. 24. … szenvedések; nyomorúságok (által); nyomorúság oka, … lettek; tevékenységek, … mérlegelés; megérés vagy valóra váltás; gyümölcshozás, … mag-csírák vagy vágyak benyomásai, amelyekben a vágy szunnyad, … érintetlen, … szellem; az isteni tudat egyéni egysége vagy központja, … különleges; sajátságos, … valamely Brahmánanda vagy naprendszer uralkodója vagy elnöklő istensége. 24. Isvara, az élet megpróbáltatásaitól, tevékenységeitől, azok által létrehozott eredményektől és benyomásoktól érintetlen szellem, a naprendszer uralkodó Istene.
25. Tatra niratisajam szarvadzsanya-bidzsem. 25. … Benne, … a legmagasabb; felülmúlhatatlan, … a mindentudás (-é), … a mag; alapelv; vezérelv. 25. Benne van a mindentudás legmagasabb határa, elve.
26. Sza púrvesám api guruhu kálenánavaccshedát. 26. … Ő, … az ősöknek; azoknak, akik előbb vagy először jöttek, … még, … tanító, … idő által, … mivel nem határolt vagy korlátozott. 26. Mivel Őt az idő nem korlátozza, még az ősöknek is tanítója.
27. Taszja vácsakaha pranavaha. 27. … az övé (Isvaráé), … megnevezése; jelzője, … "Om", amit zümmögve A-U-M-ként kell kiejteni. 27. Megnevezése "Om", amit zümmögve A-U-M-ként ejtünk.
28. Tadzs-dzsapasz tad-artha-bhávanam. 28. … állandó ismétlése, … az értelmének; jelentésének, … kitartás (a témán) az elmével; felfogás; meditáció. 28. Állandó ismétlése és meditáció a jelentésén.
29. Tataha pratyak-csetanádhigamo 'pj antarájá -bhávas csa. 29. … (ettől a gyakorlat)-tól, … befelé fordult; az ellenkező irányba, … tudat, … megvalósítás; elérés, … is, akadályok, … hiányzás; eltűnés, … és. 29. Ettől eltűnnek az akadályok és a tudat befelé fordul.
30. Vjádhi-sztjána-szamsaja-pramádálaszjá-virati-gbhránti-darsaná- Labdhabhámi-katvánaszthitáni csitta-viksepász te'ntarájáhá. 30. … betegség, … tunyaság; tompaság; lankadtság; erőtlenség; kókadtság, … kétely, … gondatlanság, … lustaság, … tárgyak utáni ácsingózás; sóvárgás. … tévedés; illúzió; téves nézet, … valamely fokozat el nem érése; képtelenség hogy megvesse a lábát, … (és) bizonytalanság; … elmének a, … elterelések; figyelem-elvonások; zaklatottságok (a zaklatottságok okai), … azok, … az akadályok; gátló körülmények. 30. Betegség, tunyaság (tompultság, lankadtság), kétely, gondatlanság, lustaság, világiasság, tévedés, valamely fokozat el nem érése, állhatatlanság, ez az elme eltereléseinek, zaklatottságainak (kilenc) oka és ezek az akadályok.
31. Duhkha-daurmanaszjángamedzsajatva - svásza - prasvásza - viksepa - szahabhuvaha. 31. … kín, … mentális betegség által okozott kétségbe esés, depresszió, stb., … a test megrázása; a test ellenőrzésének hiánya; idegesség, … (és) belégzés és kilégzés; kemény (erős) légzés, … elterelés, zaklatottság, … kísérő (jelenségek). 31. (Mentális) kin, kétségbeesés, idegesség és kemény (zavart) légzés, az elme zaklatottságának jelenségei.
32. Tat-pratisedhártam eka-tattvábbjászaha. 32. … az (ott), … eltávolításra; meggátolásra, … egyik (nek), … alapelv; igazság, … gyakorlat; erőteljes alkalmazás. 32. Ezen akadályok eltávolítására egy igazságot vagy alapelvet kell állandóan gyakorolni.
33. Maitri-karuná-muditopeksánám szukha-dukha-punjápunjá- visajaman 33. … barátságosság, … együttérzés, … (és) öröm, … közömsösség, … vidámság; boldogság; … szomorúság; bánat; nyomorúság, … erény, … (és) bűn, … (amelyeknek) céljai, … (az iránti) magatartások művelésével; elmében (azon) időzve, … elmé (-nek), … tisztázása; megtisztulása. 33. Barátságosság, együttérzés, öröm magatartásának gyakorlásával, valamint a boldogság, nyomorúság, erény és bűn iránti közömbösség által válik az elme megvilágosodottá.
34. Praccshardana-vidháranábhhjám vá pránaszja. 34. … kilövelés; kilégzés (által), … (és) visszatartás; tartás, … vagy, … lélegzetnek a. 34. Vagy kilégzés és a lélegzés visszatartása által.
35. Visajavati vá pravrittir utpanná manaszaha szthiti-nibandhani. 35. … érzékeny, … vagy, … működő; elfoglaltság; törekvés, … keletkezett; született, … az elmétől, … állhatatosság, … kötőanyag; kötél; segítő a létrehozásban. 35. Magasabb érzékek működésbe lépése is segítség lehet az elme kiegyensúlyozottságának létrehozásában.
36. Visoká vá dzsjotismati. 36. … bánatnélküli; nyugodt; derűs; … vagy; szintén, … világító; sugárzó. 36. Úgyszintén (a belül tapasztalt) derű vagy világosság.
37. Vita-rága-visajam vá csittam. 37. … az emberi szenvedélyeken és ragaszkodásokon túlhaladt emberi lény, … gondolkodása tárgyaként véve, … vagy; szintén, … az elme. 37. az elme állandósága azzal is elsajátítható, ha rögzítjük azokon, akik ragaszkodásmentesek.
38. Szvapna-nidrá-dzsnyánálambanam vá. 38. … álom állapot, … álomtalan alvás állapota, … (és) tudás, … támogatásul van; amin valami nyugszik vagy függ, … szintén. 38. Az álmokból vagy álomtalan alvásból származó tudás által támogatva, az elme úgyszintén eléri az állhatatosságot.
39. Jathábhimata-dhjánád vá. 39. … mint, … kívánt; kellemes, … meditáció által, … vagy, 39. Vagy kívánság szerinti meditációval.
40. Paramánu-parama-mahattvánto 'szja vasikáraha. 40. … végső; legkisebb, … atom, … (és) végső; legnagyobb, … nagyság; végtelenség, … (-ben) végződik; (-ig) terjed, … az övé (a jógié), … uralom; alapos ( beható ismeret. 40. Beható ismerete a legfinomabb atomtól a legnagyobb végtelenségig terjed.
41. Ksina-vritter abhidzsátaszjeva maner ganitri-grahana-grahjesu tatsztha-tadanydzsanatá szamápattihi. 41. … annak, akinek esetében az elme módosítással majdnem teljesen megsemmisültek, … áttetsző; átlátszó; jól csiszolt, … mint, … a drágakő vagy kristály, … megismerő(ben); alany(ban), … megismerés; az alany és a tárgy közötti viszony, … (és) megismert tárgyak, … amelyen nyugszik, … színének és formájának felvétele (átvétele), … beteljesülés; végeredmény, következmény; fúzió; beolvadás. 41. Annak esetében, akinél az elme módosításai (csitta-vritti) majdnem teljesen megsemmisültek, a megismerő, a megismerés és a megismert egybeolvadása, vagy egymásba történő teljes elmélyedése, elmerülése következik be, úgy, mint a színes felületen nyugvó áttetsző drágakő esetében.
42. Tatra sabdhátha-dzsnyána-vikalpaihi szamkirná szavitarká. 42. … ott; abban, … szó (-val), … a jógi által kívánt tárgy valóságos jelentése; igaz tudása, … azérzékelésen és a következtetésen alapuló közönséges tudás, … (éás) a kétely és bizonytalanságnak tulajdonítható különböző változatok közötti váltakozás, … összekevert; konfundált, határozatlan; belebnyolódott, … vitarka által jellemzett szamádhi állapota (Lásd az I. rész 17-es és a II. rész 19-es szútrákat.) 42. Szavitarka szamádhi az, amelyben a csak szavakon alapuló tudás, a valóságos tudás, továbbá az érzékelésen vagy következtetésen alapuló tudás kevert állapotban van jelen és az elme közöttük váltakozik.
43. Szmriti-parisuddhau szvarúpa-súnyevártha-mátra-nirbhásá nirvitarká. 43. … emlékezet, … tisztázás (-án); tisztázása alapján; … saját forma; lényeges természet; ön-tudatosság, … (attól) mentes, … mintha; szinte, … tárgy; valódi jelentés; a tárgy igazi ismerete, … csak, … fellépés; (általa) ragyog; megjelenik (mint), … vitarka hiánya által jellemzett szamádhi-révület. 43. Az emlékezet kitisztulásával akkor érjük el a nirvitarka szamádhit, amikor az elme szinte elveszíti lényeges természetét (alanyiságát) és csak a tárgy valódi ismerete ragyog át rajta.
44. Etajaiva szavicsára nirvicsárá csa szúksmavisjá vjákhátá. 44. … ezáltal, … még ha; egyedül; önmaga, … vicsárát vagyis elmélkedéssel járó szamádhi (lásd I. 17-es és II. 19-es szútrákat), … vicsárával nem járó szamádhi, … (még több) finom "tárgyat" magában foglaló szamádhi, … leírt vagy elmagyarázott. 44. Ezáltal (amit az előző két szútrában mondtak), a szavicsára és a nirvicsára szamádhikat, valamint a finomabb fokozatokat (I. 17.) is elmagyarázták.
45. Szúksma-visajatvam csalinga-parjavaszánam. 45. … a finom, megmagyarázhatatlan, nehezen felfogható tárgyakra vonatkozó szamádhi foka, … a gunák utolsó foka (II.rész 19. Szútra), … kiterjed (addig). 45. A kifinomult tárgyakra vonatkozó szamádhi tartománya egészen a gunák alinga fokozatáig terjed.
46. Tá eva szabidzsaha szamádhihi. 46. … azok, … csak, … "mag"-gal; tárggyal rendelkező; objektív, … szamádhi. 46. Azok (a kifinomult tárgyaknak megfelelő fokozatok) csak a "mag"-gal rendelkező szamádhit alkotják.
47. Nirvicsára-vaisáradje 'dhjátma-praszádaha. 47. … a nirvicsára fokozat szamádhija, … kifinomultságánál; tisztultságánál; tökéletesebb (kidolgozottabb állapotnál; a legnagyobb tisztaság elérésénél, … szellemi, … világosság; fény; tisztaság; ragyogás; csillogás; (kristály) tisztaság. 47. A szellemi fény, a szamádhi nirvicsára állapota legnagyobb tisztaságának elérésekor dereng.
48. Ritambhará tatra pradzsnyá. 48. … igazság-visellés; - hordozás; - tartalmazás; helyesség-viselés, … ott, … szamádhiban tapasztalt magasabb tudatállapot. 48. Ott a tudat igazság- és - helyesség - hordozó.
49. Srutánumána-pradzsnyábhjám anya-visajá vissárthatvát. 49. … hallott; kinyilatkoztatáson vagy bizonyságtételen alapuló, … következtetésen; levezetésen alapuló, … a magasabb tudat a két magasabb szintjéről, … másik tárgya vagy tartalma lévén, … mivel különleges tárgya van. 49. Mivel különleges tárgyra (vagy aszpektusra) korlátozódik, a következtetésen vagy bizonyságtételen alapuló tudás, más, mint a tudat magasabb állapotaiban (I-48) elért közvetlen tudás.
50. Tadzs-dzsaha szamszkáró 'nya-szamszkára-pratibandhi. 50. … tőle született, … impresszió; benyomás, … másiktól, … impresszió; benyomás, … akadályozó; az, amely útjában áll. 50. Az általa (szabidzsa szamádhi) létrehozott benyomás áll más benyomások útjában.
51. Taszjápi nirodhe szarva-nirodhán nirbidzsáhá szamádhihi. 51. … annak, …is, … felfüggesztésnél, (- mellett;) elnyomásnál; megállapításnál; visszatartásnál, … mindnek, … elnyomás; megállítás; visszatartás, … "mag nélküli"; alanyi; … szamádhi. 51. Az elme összes módosításainak felfüggesztése mellett, még annak is megállításával, a "mag nélküli" szamádhi(-t érik el).

II[szerkesztés]

1. Tapah-szvadhjájcsvara-pranidhánáni krijá-jogaha. 1. … aszkétizmus ; szigorúság; józan mértékletesség, … ön-tanulmányozás; dzsapa által az Én ismeretéhez vezető tanulmányozás, … (és) ön-átadás, vagy Istenben való megnyugvás, … előkészítő (gyakorlati) jóga. 1. Az előkészítő jógához tartozik a szigoróság, a józan mértékletesség, az ön-tanulmányozás és Isvarában való megnyugvás.
2. Szamádhi-bhávanárthaha klesa-tanúkaranárthas csa. 2. … révület, … előidézésére; létrehozására, … szenvedések; nyomorúságok; megpróbáltatások, … csökkentésére; gyengítésére; … és. 2. (Krijá-jógát) a klesák csökkentésére, gyengítésére, valamint a szamádhi előidézésére gyakorolják.
3. Avidjászmitá-rága-dvesábhinivesáha kiesáha. 3. … tudatlanság; éber tudatosság hiánya; illúzió, … "én-vagyok-ság"; önzés, … vonzerő; vonzalom, … erős ellenszenv; írtózás; iszonyodás; undor; idegenkedés; utálat, … (és) ragaszkodás (az élethez); halálfélelem, … kínok; szenvedések; nyomorúságok; a kín okai. 3. A nagy szenvedések, vagy az élet minden nyomorúságának oka, a valóság tudatos ismeretének hiánya, az önzés vagy az "én-vagyok-ság" (énség) érzése, a tárgyak iránti vonzalom és ellenszenv, és az élet iránti erős vágy.
4. Avidjá ksetram uttaresám praszupta-tanú-viccsinodáránám. 4. … tudatlanság, vagy a valóság tudatos ismeretének hiánya, … mező; forrás; eredet, … a következők, … szunnyadó; rejtett; alvó, … gyöngített; vékony; híg, … szétszórt; feloldott; váltakozó, … (és) kiterjesztett; teljesen működő. 4. Akár szunnyadó, legyengült, váltakozó vagy kiterjedt állapotban vannak, avidjá az utána említettek eredete és terve.
5. Anitásucsi-duhukhánátmaszu nitya-sucsi-szukhátmahkjátir avidjá. 5. … nem-örök, … tisztátalan, … nyomorúság; kín; rossz, … (és) nem-átman; nem-Én, … örök, … tiszta, … boldogság, élvezet; jó, … (és) Én, … tudás; tudat, (veszi), … tudatlanság. 5. Avidjá a nem-örököt, tisztátalant, rosszat és nem-átmant veszi, tekinti öröknek, tisztának, jónak, illetve átmannak.
6. Drig-darsana-saktyor ekátmatevászmitá. 6. … a tudat erejének (a); látó; purusa, … (és) a látás ereje; meismerés; észlelés; buddhi, … azonosság; összeolvadás; egyesítés, … mintha, … "én-vagyok-ság". 6. Aszmitá mintegy a tudat (purusa) erejének az észlelés, megismerés (buddhi) erejével történő azonosulása vagy egybeolvadása.
7. Szukhánusaji rágaha. 7. … élvezet; boldogság, … valamivel jár; valamiből következik, … vonzerő; vonzalom. 7. Rága az élvezetet kísérő (azzal járó) vonzerő.
8. Duhukhánusají dvesaha. 8. … kín; szenvedés, … kísérő; velejáró; (annak) eredményeként, … erős ellenszenv; heves ellenérzés; idegenkedés; irtózás, iszonyodás; undor. 8. Dvesa a kínt és szenvedést kísérő ellenszenv, iszonyodás és undor.
9. Szvaraszaváhí viduso 'pi tathárúdho 'bhinivesah. 9. … a saját erői által fenntartva; automatikusan tovább áramlik, … a tanultak (vagy a bölcsek), … még … azon a módon is, … rajta van; uralkodik rajta, … nagy halálfélelem; erős életvágy; (az elme) beszivárgása által; élni-akarás. 9. Abhinivesa az erős életvágy, amely még a tanultakon (vagy bölcseken) is uralkodik.
10. Te pratipraszava-hejáhá szúksmáha. 10. … azok, … újra-feloldódás; újra-beolvadás, -elmerülés; okra vagy eredetre való felbontás, … a lesökkentésre, vagy elkerülésre, vagy megszüntetésre való képesség. … finom; kifinomult. 10. Ezeket, a kifinomultakat, visszafelé az eredetükbe feloldva lehet lecsökkenteni.
11. Dhyána-hejász tad-vrittajaha. 11. … meditáció (által), … (klesák, amelyeket) el kell kerülni, … módosulásaik; létezési módjuk; tevékenységek. 11. Módosításaikat meditációval kell elnyomni, illetve elkerülni.
12. Klesa múlaha karmásajo dristádrista-dzsanma-vedeni jaha. 12. … a klesákban gyökeredző, … a karmák tárháza; gyűjtőhelye; a karma magjainak hordozója, … látott; jelen, … láthatatlan; jövő, … életek, … megismerő; tapasztalandó. 12. A klesákban gyökeredző karmák tárháza a jelen és a jövő életben mindenféle tapasztalatot okoz.
13. Szati múle tad-vipáko dzsáty-ájur-bhogáhá. 13. … … mivel a gyökér ott van, ott lévén a gyökere, … annak (karmásaja), … gyümölcsözés; érés, … osztály, … élettartam, … (és) tapasztalatok. 13. Amíg ott van a gyökér, a gyümölcsöknek érni kell és azok különböző osztályú, hosszúságú és tapasztalatú életeket eredményeznek.
14. Te hláda-paritápa-phaláhá punyápunya-hetutvát. 14. … ők, … öröm, … (és) szomorúság, … gyümölcseiként, … érdem a bűnnel és az érdemtelenséggel szemben, … érdemtelenség; bűn (punyá és apunya a lélekben a fizikain túl regisztrált aktívák és passzívák, vagyon és teher), … által okozva, miatt; következtében. 14. Az szerint, hogy okuk erény vagy bűn, gyümölcsük öröm vagy szomorúság.
15. Paridnáma-tápa-szamszkára-duhkhair guna-vritti-virodhács csa duhkham eva szarvam vivekinaha. 15. … változás miatt, … heves aggodalom; szenvedés, … benyomás; rányomás; benyomódás; irányzattal, tendenciával történő belenyomódás, megjelölés, … kínok; fájdalmak (a három ok fentebb említve), … a három guna között, … (és az elme) módosítása, … ellentét vagy konfliktus miatt, … és, … szenvedés; nyomorúság, … csak, … a megvilágosodott számára; a megkülönböztető képességet kifejlesztett ember számára. 15. A megkülönböztető képességet kifejlesztett emberek számára, a változások, aggodalom és tendenciák eredményeként létrejövő szenvedések és kín miatt, valamint a gunák és (az elme) vrittiei működése közötti konfliktusok miatt, minden gyötrelem, kín és szenvedés.
16. Hejam duhkham anágatam. 16. … elkerülendő, … nyomorúság; szenvedés; kín; baj; gyötrelem, … még el nem jött; még be nem következett; a jövőben. 16. A még be nem következett nyomorúságot, gyötrelmet el lehet, és el is kell kerülni.
17. Drastri-drisyajoho szamjogo heja-hetuhu. 17. … látó; (Purusa), … (és) látott; Prakriti, … egyesülés; társulás, … az, amit el kell kerülni; elkerülendő, … oka. 17. Az elkerülendőnek az oka, a látó és a látott egyesülése.
18. Prakása-krijá-szthiti-sílam bhútendriját-makam bhogá-pavar-gártham drisjam. 18. … fényesség; fény; világosság; megismerés (-ből); valaminek a tudata, … tevékenység, … rendíthetetlenség; állhatatosság, … tulajdonságokkal vagy minőségekkel rendelkezve, … elemek, … érzékszervek, … természetű, … tapasztalat, … és felszabadulás, … valamiért; valami célból, … a látott (prakriti). 18. A látott (a megnyilvánulás tárgyi oldala) az elemekből és az érzékszervekből tevődik össze a megismerés, tevékenység és stabilitás természetével rendelkezik (szattya, radzsasz és tamasz) és célja, hogy purusa számára tapasztalatról és felszabadulásról gondoskodjon.
19. Visesávisesa-lingamátrálingáni guna-parváni. 19. … különleges; minden részletre kiterjedő; szabatos; specifikus, … nem - specifikus; őstípus; egyetemes, … puszta megjelölése, … (és) megjelölés vagy differenciáló jellegzetesség nélkül, … a gunák (-nak a), … fejlődési fokok; állapotok. 19. A gunák fokozatai az egyetemes, a differenciált és a differenciálatlan.
20. Drastá drisimátraha suddhe 'pi pratyajánupasjaha. 20. … a látó; purusa, … csupán tiszta tudat; csupán éber tudatosság, … tiszta, … (ám)bár; habár; soha; mindamellett; mindazon által, … felfogás, az elme tartalma, … úgy tűnik, azzal együtt lát. 20. A látó tiszta tudat, és mind amellett úgy tűnik, hogy az elmén át lát.
21. Tad-artha eva drisjasjátmá. 21. … , … annak (a látónak) a céljára (szánva), … csakis, … a látott (prakriti), … (lét); természet. 21. Maga a látott léte ő érte van (vagyis prakriti csakis ő miatta van).
22. Kritártham prati mastam apj anastam tad-anya-szádháranatvát. 22. … akinek beteljesedett a célja, … -nak; nek, … elpusztított; nem-létező, … (mint) hogy, … mások számára, … mivel közös. 22. Habár annak, aki célját beteljesítette, prakriti nem-létezővé válik, mégis mivel (ő-mellette) másokkal közös, mások számára tovább létezik.
23. Szva-szvámi-saktyoho szvarúpalabdhi-hetuhu szamjogaha. 23. … annak (prakritinak), … (és) a mesternek (purusának), … a két erőnek, … saját forma; valóságos vagy lényeges természet, … tapasztalás; tudás; ismeret, … ok; indíték; indok; cél, … egyesülés; összejövés. 23. Purusa és prakriti összehozásának célja az, hogy purusa elnyerje igaz természetének éber tudatosságát, valamint, hogy a benne és prakritiben rejlő erők, lehetőségek és képességek kibontakozása megvalósuljon.
24. Taszja hetur avidjá. 24. … annak (az egyesülésnek), … (hatékony, tényleges) ok, … tudatlanság, valódi természete éber tudatosságának hiánya. 24. Az azonosuláson alapuló eggyé válás oka (purusa) igazi természete éber tudatosságának hiánya.
25, Tad-abhávát szamjogábhávo hánama tad drisehe kejvaljam. 25. … annak az (avidjá), … hiányából vagy kiküszöböléséből, … egységnek; társításnak, … eltűnés, … elkerülése; helyrehozása; ellenszere, … annak a, … látónak, … elszigetelődése; mindentől különválása (felszabadulás). 25. Purusa és prakriti avidjá eloszlatásával kiküszöbölésével) létrehozott szétválasztása a valóságos helyreállítás és a látó felszabadulása.
26. Viveka-khjátir aviplavá hánsopájaha. 26. … megkülönböztető ismeret, az Én és a nem-Én közötti különbség éber tudatossága; az éber valóság tudatok, … töretlen;váltakozásmentes; hullámzásmentes; tévedhetetlen; szüntelen, … az elkerülés eszközei; az abolició (megszüntetés) módjai, eszközei; helyreállítás; a szétoszlatás módjai, eszközei. 26. A nem-tudás (tudatlanság-avidjá) eloszlatásának módja az éber valóság szakadatlan gyakorlása.
27. Tasja szaptadhá pránta-bhumihi pradzsnyá. 27. … az övé (purusáé), … hétszeres, … valamely meghatározott fokozat; lépés; réteg; "határos" tartomány, … megismerő, észlelő tudat. 27. Purusa esetében a megvilágosodás legmagasabb fokának elérése hét fokozaton át történik.
28. Jogángánusthánád asuddhi-ksaje dzsnyánadíptir á viveka-khjáthe. 28. … a jóga részei; (gyakorlatok) vagy a jóga lépcsőfokai, … gyakorlással vagy követéssel, … tisztátalanság, … elpusztításával (a fokozatos csökkentése elgondolása), … tudás (szellemi tudás), … ragyogás; sugárzás, … amíg az éber valóságtudat vagy megkülönböztető tudás (létrejön, keletkezik). 28. A jóga összetett gyakorlatai végzéséből, a tisztátalanság elpusztításával jön létre az a szellemi megvilágosodás, amely éber valóságtudattá fejlődik.
29. Jama-nijamászana-pránájámá-pratyáhára-dháraná-dhjána szamádhajo'stáv angáni. 29. … ön-megtartóztatások; ön-mérséklések, tartózkodási fogalmak, … határozott szabályok; betartandó kötelező szabályok, … testhelyzetek, … légzésszabályozás, … elvonatkoztatás, … összpontosítás; a figyelem egy eszmén vagy tárgyon tartása az elmében, vagy az elme által, … meditáció; szemlélődés; elmélkedés; kontempláció (vagyis "kon-templá-ció", ami azt jelenti, hogy a megfigyelés számára térséget, templum-ot (templomot) kidolgozni, amely megegyezik a szövegben lévő meghatározással és az összpontosítással (kon-centrá-lás-sal), ami behatárol valamilyen központhoz, ami viszont beleilleszkedik … meghatározásba, amint a szövegben van. Azonban általában a két szó hagyományos használatát figyelembe véve a … szó összpontosítást jelent és … pedig kontemplációt), … és révület (szellemi elmélyedés), … a nyolc, … tagja; alkotó része. 29. Ön-megtartóztatás, betartandó szabályok, testhelyzet, a légzés szabályozása, elvonatkoztatás, összpontosítás, elmélkedés-elmélyedés, révület (a jóga ön-fegyelmének nyolc része).
30. Ahimszá-szatyászteja-brahmacsar jáparigrahá jamáhá. 30. … erőszakmentesség; ártalmatlanság, … igazmondás; szavahihetőség; őszinteség, … becsületesség; hűtlen kezeléstől való mentesség, … nemi önmegtartóztatás; mértékletesség; önuralom, … mentesség a kisajátítási törekvéstől, a birtokvágytól, a birvágytól; mentesség a gyűjtési és szerzési vágytól, a nyereséghajhászástól, … ezek önuralmak, önmérsékletek; tartózkodási fogalmak. 30. Önmérséklési fogadalmak az erőszaktól, a hazudozástól (valamint hamisságtól és kétszínűségtől), a tolvajlástól, a nemi mértéktelenségtől és a szerzési vágytól való tartózkodást foglalják magukban.
31. Dzsáti-desa kála szamajánavaccshinnáhá szárvabhaumá mahá-vratam. 31. … társadalmi osztály; születési típus (által), … hely, … idő, … (és) alkalom; körülmény; feltétel, … nem-korlátozott, minősített vagy feltételes, … minden fokozatra kiterjedő vagy alkalmazódó, … a nagy fogadalom. 31. Társadalmi osztály, idő, vagy alkalom által nem feltételezetten és minden fokozatra kiterjedően, ez (az öt fogadalom) alkotja a nagy fogadalmat.
32. Saucsa-szamtosa-tapaha-szvádhjájesvara-pranidhánáni nijamáhá. 32. … tisztaság; rendesség, … megelégedettség, … szigorúság; józan mértékletesség, … ön-tanulmányozás; a belső Én ismeretéhez vezető tanulmányozás, … (és) önátadás; megnyugvás Istenben, … (állandó) szabályok. 32. Tisztaság, megelégedettség (nyugodt derű), szigorúság (józan mértékletesség), önmagunk tanulmányozása és önátadás képezik a szabályokat.
33. Vitarka-bádhane-pratipaksa-bhávanama. 33.… rossz gondolatok; rossz szenvedélyek, … valami általi elnyomással; valami általi zavarással, … az ellentétek, … gondolatban azzal foglalkozva, azon való (állandó) elmélkedéssel. 33. Amikor az elmét helytelen gondolatok zavarják, akkor a segítsék azok ellentétén való állandó elmélkedésben van.
34. Vitarká himszádajaha-káritánumoditá lobha-krodha-moha-púrvaká mridu-madhjádhimátrá duhkhádzsnyánanta-phalá iti pratipaksa-bhávanam. 34. … rossz vagy (nem megfelelő) helytelen gondolatok és érzések, … erőszak(-csak) stb., … önmaga által tett, … mások által végzett, …. (továbbá) elősegített, támogatott; jóváhagyott, … kapzsiság; mohóság; bírvágy; zsugoriság, … düh, … zavarodottság, káprázat, … megelőzött; okozott, … enyhe, közepes, … (és) erőteljes, … kín; nyomorúság, … tudatlanság, … végnélküli, … gyümölcs eredmény, … tehát; így; ily módon, … az ellentéteken, … az elmében foglalkozni, elmélkedni. 34. Nem megfelelő (helytelen) gondolatok, érzelmek (és tettek), mint például az erőszakból és hasonlókból származók, és ezeket akár magunk tettük, megengedtük magunknak, vagy megtételét előidéztük, vagy elősegítettük, akár kapzsiság, düh, vagy megtévesztés okából és mindezek akár enyhe, közepes vagy erőteljes mértékben vannak jelen, végnélküli kínt és tudatlanságot eredményeznek. Ezért szükséges ezek ellentétjén elmélkedni.
35. Ahimszá-pratisthájámá tat-szamnidhau vairatyágaha. 35. … ártalmatlanság(ban), … szilárdan megalapozottnak lenni, … a (jógi) környezetében, … ellenségeskedés, … elmaradás, elhagyás. 35. Szilárd megalapozottság az ártalmatlanságban és a jógi jelenlétében megszűnik, elmarad az ellenségeskedés.
36. Szatya-prajsthájámá krijá-phalásrajatvam. 36. … igazság (-ban); igazsághoz való hűségben), … szilárdan megalapozottnak lenni, … tevékenység; tett(-nek a), … gyümölcse, eredménye, … alapot, megalapozást képező állapot. 36. Határozott megalapozottság az igazsághoz való hűségben és a tett gyümölcse csak a jógi tevékenységétől függ.
37. Aszteja-pratisthájámá szarva-ratnopaszthánam. 37. … Tisztesség (-ben); becsületesség (-ben); hűtlen kezeléstől való mentesség, … szilárdan megalapozottnak lenni, … mind (-ből), … drágakövek; értékes dolgok, … önmagától jelentkezés; önmagát ajándékozás; felérkezés; közeledés. 37. Szilárd megalapozottsággal a becsületességben, a jógi előtt mindenféle drágakövek jelennek meg.
38. Brahmacsarja-pratisthájámá vírja-lábhaha. 38. … a nemi önmegtartóztatás, önuralom, … szilárdan megalapozottnak lenni, … eleven életerő; energia, … szerzés. 38. A nemi önmegtartóztatásban, önuralomban való határozott megalapozottsággal eleven életerőt nyer.
39. Aparigraha-sthairje dzsnama-kathamtá-szambodhaha. 39. … birtoklás mentesség (-ben), … állandósulttá, vagy megerősítetté válással, … születés(-által), … a "hogyan" és "miért", "mi célból", "mi okból", … tudás. 39. A megerősített birtoklásmentesség felkelti a létezés "hogyan"-jának és "miért"-jének ismeretét.
40. Saucsát szvánga-dzsugupszá parair aszamszargaha. 40.… Tisztátalanságból, … az ember testrészei(-vel), vagyis a testével, … ellenszenv, undor, … másokkal, … érintkezésmentesség; kapcsolatmentesség. 40. A fizikai tisztaság által jön létre a saját test iránti undor vagy ellenszenv és másokkal való fizikai kapcsolat hajlandóságának hiánya.
41. Szattvasuddhi-szaumanasjaikágrjendrija-dzsajátma-darsana-jogjatváni csa. 41. … szattva tisztasága; antaha-karana tisztasága, vidámság, vidám emeállapot, … egypontúság; a figyelem rögzítettsége, … az érzékek ellenőrzése, … az Én vagy átmá látomása, … (és) valamire való alkalmasság, … és; is (következik). 41. Mentális tisztaság hozza létre szattva tisztaságát, a jó kedélyállapotot, egypontúságot, az érzékek ellenőrzését és az Én meglátására való alkalmasságot.
42. Szamtosád anuttamaha szukha-lábhaha. 42. … megelégedettségből, … összehasonlíthatatlan; felülmúlhatatlan, … boldogság, (-nak) … elnyerése. 42. A megelégedettségből felülmúlhatatlan boldogság származik.
43. Kájendrija-sziddhir asuddhi-ksaját tapaszaha. 43. … a test, … érzékszervek, … okkult erők, képességek; tökéletesség, … tisztátalanság, … (fokozatos) elpusztításán, … szigorúságok által. 43. A tisztátalanság szigorúság általi elpusztítása után következik be az érzékszervek és a test tökéletesedése.
44. Szvádhjájád ista-devatá-szamprajogaha. 44. … önmagunk tanulmányozása által (az Én ismeretéhez vezető tanulmányozás), … az óhajtott, áhított istenség (-gel), … egyesülés; kommunió; bensőséges érintkezésbe kerülés. 44. Az áhított istenséggel való egyesülés önmagunk tanulmányozása által jön létre.
45. Szamádhi-sziddhir Isvara-pranídhánát. 45. … révület; transzállapot, … siker; teljesítés; beteljesülés; tökéletesítés, … Isten (-hez, iránt), … önátadás által; lemondás- megnyugvás által. 45. Szamádhi Istenben való megnyugvással teljesedik be.
46. Szthira-szukham ászanam. 46. … biztos; szilárd; mozdulatlan; kiegyensúlyozott, … (és) kényelmes, … testtartás. 46. A testtartás kiegyensúlyozottan biztos és kényelmes legyen.
47. Prajatna-saithilánanta-szamápattibhjám. 47. … erőfeszítés (-nek a), … relaxáció (által), … a végtelen (-en); a vég nélküli (-n); az állandó (-n), … (és) meditációval. 47. A testtartást az erőfeszítés relaxálásával és a "végtelen"-en meditálással lehet elsajátítani.
48. Tato dvandvánabhighátaha. 48. … attól (a testhelyzet elsajátításától), … ellentét párok(tól), … nincsenek támadások; megtámadások. 48. Ebből következik, hogy az ellentétpárok nem támadnak.
49. Taszmin szati svásza-prasvászajor gati-vicsehedaha pránájáma. 49. … (ászana tökéletesítése) által, … miután (elvégezte, befejezte), … a belégzésnek és a kilégzésnek a; a be- és kilégzésnek a, … a mozgásnak a, … megszűnés vagy megszakítás, … a légzés szabályozása (a jóga negyedik alkotó része). 49. Ennek elvégzése után pránájáma következik, ami a belégzés és kilégzés megszűnése.
50. Báhjábhjantara-sztambha-vrittir desakála-szamkhjábhihi paridristo dírghaszúksmaha. 50. … külső; kívül lévő, … belső, … elnyomott, paralizált, megbénított, (hirtelen megállított) módosítás, … hely (által), … idő (által), … (és) szám (által), … megmérve, szabályozva, … meghosszabbítva; elnyújtva, … (és) finom; kifinomult; csökkentett; elgyöngített. 50. Külső, belső vagy elnyomott módosítással létezik; hely, idő és szám által van szabályozva, továbbá fokozatosan elnyújtottá és csökkenten kifinomulttá válik.
51. Báhjábhjantara-visajaksepi csaturthaha. 51. … külső, … (és) belső, … tartomány; szféra; terület (domén), … túlmenni rajta, … a negyedik (változat). 51. A belső és a külső szférán túlmenő pránájáma a negyedik (változat).
52. Tataha ksíjate prakásávaranam. 52. … akkor; attól, … feloldódik; eltűnik, … világosságé, … burkolat. 52. Attól a fényburkolat feloldódik.
53. Dháranászu csa jogjatá manaszaha. 53. … az összpontosítás (fokozataihoz), … és, … alkalmasság, … az elmének a. 53. És az elme alkalmassá válik az összpontosításra.
54. Szva-visajászamprajoge csitta-szvarúpánukára ivendri-jánámá pratyáháraha. 54. … a sajátjukkal; az ő megfelelőjükkel, … tárgyak, … nem kapcsolatba kerülve, … az egyéni elmének a, … saját forma; természet, … valaminek megfelelően imitálni vagy működni, … mintha; úgy, mint, … az érzékek által, … elvonatkoztatás (absztrahálás) (a jóga ötödik alkotó része). 54. Pratjáhára vagy elvonatkoztatva mintegy az elme érzékszervek általi utánzása, mialatt tárgyaiktól visszahúzódnak.
55. Tataha paramá vasjatendrijánám. 55. … akkor; attól, … a legmagasabb; a legnagyobb, … elsajátítás; uralmat szerez fölötte, … az érzékek fölött. 55. Ezt az érzékek fölötti legmagasabb fokú uralom követi.

III[szerkesztés]

1. Desa-bandhas csittaszja dháraná. 1. … hely; pont; helyszín, … kötés, rögzítés; elzárás; elkülönítés; határok közé szorítás; megállapítás; megszab; kijelöl, … az elmének az, … összpontosítása. 1. Összpontosítás az elme rögzítése valamely korlátozott mentális területre (az összpontosítás tárgyára).
2. Tatra pratyajaikatánatá dhyánam. 2. … ott; azon a (helyen), … a tudat tartalma, … egyként kiterjed vagy megszakítás nélkül áramlik, … meditáció; kontempláció; szemlélődés; elmélkedés. 2. Kontempláció, az elme megszakítás nélküli áramlása a meditációra kiválasztott tárgy (vagy téma) irányába.
3. Tad evarthamátra-nirbhászama szvarúpa súnyam iva szamádhihi. 3. … ugyanaz, … a "tárgy"; a meditáció tárgya, … csak, … "ragyog"; "fénylik" vagy megjelenik benne, … igaz vagy lényeges forma, … üres; úr; mentes (vmitől); zéró; nulla, … mintha, … (az) szamádhi; révület. 3. Amikor csakis a meditáció tárgya tudatosul és nem önmaga (az elme), akkor ugyanaz (a kontempláció vagy de mélyebben, vagyis szamádhi.
4. Trajam ekatra szamjamaha. 4. … a három, … egy helyen; együtt, … (az) szamjama; ez a dháraná, dhjána és szamádhi állapot együttesére vonatkozó szakkifejezés. 4. A három együtt véve alkotja szamjamát.
5. Tadzs-dzsaját pradzsnyálokaha. 5. … annak elsajátítása által, … a magasabb tudat, … a világosság. 5. Szamjama elsajátításával, a magasabb tudat világossága következik be.
6. Taszja bhúmisu vinijogaha. 6. … annak, … fokozatokban, … alkalmazása; felhasználása. 6. szamjama fokozatos használata.
7. Trajam antarangama púrvebhjaha. 7. … a három együtt véve, … belső; benső, … az előzőekhez viszonyítva. 7. Az előzőekhez viszonyítva, ez a három belsőnek számít.
8. Tad api bahir-angam nirbidzsaszja. 8. … az … is … külső … a mag nélküli (szamádhi)-hoz. 8. A mag nélkülihez (nirbidzsa szamádhi) viszonyítva még az is (szabidzsa szamádhi) külső.
9. Vjutthána-nirodha-szamszkárajor abhibhava-prádurbhávau nirodha-ksana-csittánvajo nirodha-parinámaha. 9. … távozó: (aminek el kell tűnni), … érkező (ami a távozó benyomás ellen van), … a benyomásoknak a, … elnyomás: látenssé válik, … megjelenés: látszat, … (az elme, … áthatolás, átszűrődés: átjárás, áthatolás, … elnyomás, … átalakulás. 9. Nirodha-parináma az elme azon átalakulása, amelyben fokozatosan átitatódik nirodha azon állapotával, amely az eltűnő benyomás és a folyamatban lévő benyomás között pillanatnyilag következik be.
10. Taszja prasánta-váhitá samskárát. 10. … (Nirodha Parináma)-nak a, … békés; nyugodt; zavartalan … áramlás … (ismételt) benyomás által. 10. Áramlása ismételt benyomás által nyugodttá válik.
11. Szarváthataikágratajoho ksajodajau csittaszja szamádhi-parinámaha. 11. … "minden-tárgyúság"; sok-pontúság; mentális figyelem elterelődés állapota, … egypontúságnak a; összpontosítottságnak a, … bomlás és felülemelkedés, felülkerekedés, … az elme, … transz: révület, … átalakulás. 11. Szamádhi átalakulás a figyelem-elterelődések (fokozatos) lenyugvása és az egypontúság egyidejű felülkerekedése.
12. Tataha punaha sántoditau tulya-pratyajau: csittaszjaikágratá- parinámaha. 12. akkor, … ismét, … lecsillapodott, letűnt és felemelkedett, … egyenlő; pontosan azonos, … feltételek; az elme tartalma két különböző pillanatban, … az elmének a, … egy-pontúság, … átalakulás. 12. Az elme azon állapotát, amelyben az elmében letűnő 'tárgy', akkor ismét pontosan azonos (a következő pillanatban) felmerülő 'tárggyal' ekágratá parináma-nak nevezik.
13. Etena bhútendriyesu dharma-laksaná-vasthá-parinámá vjákhjátáhá. 13. … ezáltal, … az elemekben, … az érzékszervekben, … tulajdonság, … jelleg, … feltétel, … átalakulások; változások, … megmagyarázva. 13. Ezáltal (amit az utóbbi négy szútrában mondtunk), meg vannak magyarázva az elemek és az érzékszervek tulajdonságai, jellege és feltétel változásai.
14. Sántoditávjapadesja - dharmánupáti dharmí. 14. … a leülepedett; a látens, … a felkelt; a megnyilvánult, … a megnyilvánulatlan; még a jövőben lévő, … a tulajdonságok, … viszonylagos; valamivel közös, … az alap amelyben a tulajdonságok rejlenek. 14. Az alap az amelyben a látens, aktív vagy megnyilvánulatlan tulajdonságok rejlenek.
15. Kramányatvam parinámányatve hetuhu. 15. … egymásutániság; valaminek alapjául szolgáló folyamat; természeti törvény, … különbség; változat, … átalakulás; változás, … változásban vagy különbségben, … ok. 15. Az átalakulásban lévő különbség oka, az alapul szolgáló folyamatban lévő különbség.
16. Parináma - traja - szamjamád atítánágata - dzsnyánam. 16. … átalakulás, … a három, … azáltal, hogy szamjamát végez azon, … múlt, … jövő, … tudás; ismeret. 16. Szamjamát végezvén a háromféle átalakuláson ( nirodha, szamádhi és ekágratá ) a múlt és jövő ismerete (érhető el).
17. Sabdártha - pratyajánám - itaretarádhjászát - szamszkarasz tat - pravibhága - szamjamát szarva - bhúta - ruta -dzsnyánam. 17. … szó; hang, … tárgy; szándék, … ideá(nak); az elme tartalmának, … mivel egymásra helyezettek, … összekeverés; konfúzió, … azoknak a, … szétválasztása; elkülönítése; felbontása, … szamjámát végezvén azon, … minden, … élőlényen, … hangokon, … tudás; megértés. 17. A hang, a ( mögötte lévő ) jelentése és az elgondolás (idea, amely akkor van jelen az elmében), összekevert állapotban vannak együtt jelen. Szamjámát végezvén a hangon, azok elkülönülnek és így bármely élőlény által kiadott hang jelentésének megértése jön létre.
18. Szamszkára - szaksátkaranát púrva - dzsátidzsnyánam. 18. … benyomások, … megfigyelése által; közvetlen észleléssel, … korábbi; előző, … születésnek a, … ismerete. 18. A benyomások közvetlen észlelése által, ( jön létre ) az előző születések ismerete.
19. Pratyajaszja para - csitta - dzsnyánam. 19. … az elme tartalmából, … másoké, … elmének a, … ismerete. 19. Az elmét elfoglaló képnek ( szamjama általi közvetlen észlelése által), mások elméjének ismerete történik.
20. Na csa tat szálambanam taszjávisají - bhútatvát. 20. … nem, … és, … az, … ami támogatja ( … amin valamely tárgy függ vagy amely alátámasztja), … annak a, … mivel annak nem tárgya ( a szamajmáé). 20. Azonban a mentális képet alátámasztó más mentális tényezőket nem, mivel az nem tárgya (a szamjamának ).
21. Kája - rúpa - szamjamát tad - gráhja - sákti - stambhe csaksuhu - prakásászamprajoge 'ntardhánam. 21. … a test, … forma; láthatóság, … szamjamát végezvén azon, … attól; azóta, … felfogó; befogadó; érzékeny; felfogható; megérthető, … képessége; teljesítmény, … felfüggesztésével, … a szemének a, … a fénnyel, … nem lévén kapcsolat, … eltűnés; láthatatlanság. 21. Rúpán ( az öt tanmátra egyikén) szamjamát végezvén, a felfogó képesség felfüggesztésével, ( a megfigyelő ) szeme és ( a testtől érkező ) fény közötti kapcsolat megszakad és a test láthatatlanná válik
22. Etena sabdády antardhánam uktam. 22. … ezáltal; a fentiek szerint, … hang, … és mások; stb. … eltűnés, … elmondták vagy leírták. 22. A fentiekből megérthető a hang stb. eltűnése.
23. Szopakramam nirupakramam csa karma tat-szamjamád aparántadzsnyánam aristebhjo vá. 23. … energikusan működő; aktív, … lassan működő; intenzív tevékenység nélkül; szunnyadó, … és, … valamely személy cselekedeteinek összege (a jövőjét meghatározó szempontból), … azokat, … szamjamát végezvén azon, … a halálról; a végső befejezésről, … tudás, … jelekből; ómenekből vagy előjelekből, … vagy. 23. A karma kétféle: aktív és szunnyadó. Azokon szamjamát végezvén, megtudható a halál ideje. Ugyanez az előjeleken végzett szamjama által is.
24. Maitri-ádisu baláni. 24. … barátságosságon, stb., … erő vagy képességek. 24. (Szamjamát végezvén) a barátságosságon stb., (a tulajdonság) erőssé válik.
25. Balesu haszti-baládíni. 25. … az erőn végzett szamjama által; képességek (többes szám), … az elefánt ereje. 25. (Az állatok) erején (szamajamát végezve), az elefánt stb. ereje.
26. Pravritti-áloka-nyászát szuksma-vjavahita-viprakrista-dzsnyánam. 26. … magasabb érzékszervi tevékenység; fizikain túli képesség, … könnyű, … irányítás vagy kivetítés által, … a kicsinek; finomnak; aprónak, … a rejtett; a homályos, … a távoli, … tudás. 26. A fizikai fölötti képesség fényét irányítva, a kicsi, a rejtett vagy a távoli ismerete.
27. Bhuvana-dzsnyánam szúrje szamjamát. 27. … a Naprendszernek az, … ismerete, … a Napon, … szamjamát végezve. 27. A Napon szamjamát végezve, a Naprendszer ismerete.
28. Csandre tárá-vjúha-dzsnyánam. 28. … a Holdon (végzett szamjama által), … csillagnak a, … szervezet; összekapcsolódó elrendezés, … ismeret; tudás. 28. ( Szamjamát végezvén ) a Holdon, a csillagok elrendezésére vonatkozó tudás (érhető el).
29. Dhruve tad-gati-dzsnyánam. 29. … (szamajamát végezvén) a sarkcsillagon, … mozgásuknak az, … ismerete. 29. (Szamjamát végezve) a sarkcsillagon, mozgásaik ismerete.
30. Nábhi-csakre kája-vyúha-dzsnyánam. 30. … (szamjamát végezvén) a köldök-korongon (központon), … a test, … elrendezés; szervezet, … tudás. 30. A köldök központon (szamjamát végezve), megismerhető a test szervezete.
31. Kantha-kúpe ksut-pipásá-nivrittihi. 31. … ( szamjamát végezve) a nyelőcsövön és garaton, … éhségnek a, … szomjúságnak a, … megszűnése. 31. A nyelőcsövön és garaton (szamjamát végezve), az éhség és szomjúság megszűnése.
32. Kúrma-nádjám szthairjam. 32. … ( szamjámát végezve ) a kúrma-nádin, vagyis a kúrmának nevezett prána eszközéül szolgáló idegen, … állandóság; mozdíthatatlanság; állhatatosság. 32. (Szamjamát végezve) a kúrma-nádin, állhatatosság.
33. Múrdha-dzsjotisi sziddha-darsanam. 33. … (szamjamát végezve) a fejkorona alatti fényen, … tökéletes lényeknek a; adeptusoknak a, … látása; látomása. 33. ( Szamjamát végezve ) a fejkorona alatti fényen, tökéletessé vált lények meglátása.
34. Prátibhád vá szarvam. 34. … intuitív ( tudásból ), … vagy, … minden; összes. 34. Minden (tudása) intuíció alapján.
35. Hridaje csitta-szamvit. 35. … a szíven (szamjamát végezve), … az elme éber tudatossága (az a tudat, amely az anyaggal mint elmével kapcsolatban nyilvánul meg). 35. A szíven szamjamát végezve, az elme természetének éber tudatossága (jön létre).
36. Szattva-purusajor atyantászamkírnajoho pratyajáviseso bhogaha parárthát szvártha-szamjamát purusa-dzsnyánam. 36. … szattvának a ( a három guna egyike ) a kifinomult buddhit és purusát képviselve, … szélsőségesen, … nem vegyíthető; megkülönböztethető, … éber tudatosság, … nem megkülönböztethető, … tapasztalat, … más érdekétől eltérően, … önérdek, … szamjamát végezve a, … purusának a, … tudás. 36. Tapasztalat, a purusa és a szattva közötti megkülönböztetésre való képtelenség eredménye, bár azok abszolút különbözőek. Purusa megismerése ( pususának az ) önérdekétől eltérő másik, ( a prakritinek az) érdekén végzendő szamjama eredménye.
37. Tataha prátibha-srávana-vedanádarsászváda-vártá dzsájante. 37. … onnan; attól, … intuícionális, … halló- , … tapintható, … látható, … ízlelhető, …szagolható (ismeret), … születik meg; létrejön. 37. Attól intuícionális hallás, tapintás, látás, ízlelés és szaglás jön létre.
38. Te szamádháv upaszargá vjuttháne sziddhajaha. 38. … ők, … szamádhiban, … akadályok, … a kifelé fordultság állapotában, … képességek. 38. Amikor az elme kifelé fordult állapotban van, azok akadályok a szamádhi és a képességek útjában.
39. Bandha-kárana-saithilját pracsára-szamvedanács csa csittaszja para-sarírávesaha. 39. … kötöttségnek az, … ok, … lazításban; elengedve, … átjárók-; vezetékek- ( nek a ), … tudásából; ismeretéből, … és, … az elmének a, … másiknak a, … a testébe, … behatolás. 39. Az elme a megkötöttség okának ellazításával és az átjárók ismerete által mások testébe hatolhat.
40. Udána-dzsajádzs dzsala-panka-kantakádisv aszanga utkrántis csa. 40. … az öt prána vagy vitális levegő egyikén való, …uralkodás által, … víz, … sár, … tüskék, stb., … nem érintkezés, … levitáció, …és. 40. Udánán való uralkodás esetén, levitáció és nem érintkezés vízzel, sárral, tüskékkel stb.
41. Szamána- dzsajádzs dzsvalanam. 41. … az ötféle prána egyikén, … uralom által, … ( a gasztrikus tűz ) lángolása. 41. Szamánán uralkodás által a gasztrikus tűz lángolása.
42. Szrotrákásajoho szambandha- szamjamád divjam srotram. 42. … fülnek, … és tér vagy éter, … viszonyuláson; összefüggésen, … szamjama végzésével, … 'isteni'; fizikain túli; fizikai fölötti, … hallás. 42. Az ákása és fül közötti összefüggésen végzett szamjama által fizikain túli hallás.
43. Kájákásájoho szambandha-szamjamát laghu-túla-szamápattes csákása-gamanam. 43. … a testnek a, … és tér vagy éter, … viszonyuláson; összefüggésen, … szamjamát végezvén, … könnyűséggel (a nehéz ellentéte), … gyapot pihe, … az elme egyesülése (egyesítése) által; kapcsolat létrehozása által, … és, … tér; ég, … belehatolás; áthaladás. 43. A test és ákása közötti összefüggésen szamjamát végezve, és ugyanakkor létrehozni az elme egyesülését (olyannal mint) a gyapot pihe könnyűsége, létrejön a téren való áthaladás képessége.
44. Bahir akalpitá vrittir mahá-videhá; tataha prakásávarana-ksajaha. 44. … kívül; külső, … elképzelhetetlen, … (elme) állapota, … jóga sziddhi neve, amely a jógit képessé teszi, hogy test nélkül maradjon (itt a mentális test), … onnan; attól, … fénynek a, … beborítás, … pazarlás. 44. A képességet az intellektuson kívüli tudatállapottal való érintkezésre, amely ezért megfoghatatlan, mahá-videhának nevezik. Ettől a fénnyel való beborítás elpusztítása.
45. Sthúla - szvarúpa - szuksmánvayárthavattva - szamjamád bhúta - dzsajaha. 45. … sűrű ( állapotban ), … valóságos vagy állandó forma, … finom (állapot), … mindent átható (állapot), … a célnak alárendelt; működés (állapot), … szamjamát végezvén, … uralkodás a (panycsa) bhútákon. 45. Uralkodás a panycsa-bhútákon, szamjamát végezvén azok sűrű, állandó, finom, mindent átható és működő állapotain.
46. Tato 'nimádi-prádurbhávaha kája-szampat taddharmánabhighátas csa. 46. … ezért; azért; attól, … Animan, stb., nyolc sziddhiből álló csoport, amelyek egyike animan, … megjelenés, … a fizikai testnek a, … tökéletesítés; gazdagság, … azoktól ( a panycsa-bhúták-tól ), … tulajdonságok; működések, … nem-akadályozás; nem-felülkerekedés (a jógi testén), … és. 46. Attól, animán, stb. elnyerése, a test tökéletesítése és ( a test ) működéseinek nem-akadályozása (az elemek) tulajdonságai által.
47. Rúpa-lávanya-bala-vadzsra-szamhananatváni kája-szampat. 47. … szépség, … finom külső megjelenés; kellem, … erő, … gyémántkeménységű; rendkívüli kohézió, … fizikai testnek a, … tökéletesítés. 47. Szépség, finom megjelenés, erő és sziklakeménység alkotják a test tökéletességét.
48. Grahana - svarúpászmitánvajárthavattva - szamjamád indrija - 48. … megismerési képességen; felfogás, … igazi természet, … egoizmus, … mindenen-áthatoló képesség, … a célnak alávetett; funkció, … szamjama végzése által, … uralkodás az érzékszerveken. 48. Uralkodás az érzékszerveken, szamjama végzésével a megismerési képességükön, igazi természetükön, egoizmusukon, mindenen áthatoló képességükön és működéseiken.
49. Tato manodzsavitvam vikarana-bhávaha pradhána-dzsajas csa. 49. … ezért; azért; attól, … fürgeség vagy sebesség, mint a gondolaté, … az eszközöktől való függetlenség állapota (feltétele); eszköztelen állapot, … pradhána vagyis prakriti legyőzése; … és. 49. Ezért bármilyen eszköz nélküli azonnali megismerés, valamint pradhanán való teljes uralom.
50. Szattva - purusányatá - khjáti - mátraszja szarva-bhávádhistritvam szarvadzsnyátritvam csa. 50. … a három guna egyike, amely az észlelés alapelvének alapját képezi; kifinomult buddhi, … az egyéni Én, … megkülönböztetés; különbség, … éber tudatosság, … csak, … mindenek (felett), … a létezés állapotai vagy formái, … felsőbbség, … mindentudás, … és. 50. Csak szattva és purusa közötti megkülönböztetés éber tudatossága által jön létre minden létezési állapot és forma fölötti felsőbbség (mindenhatóság) és mindennek tudása (mindentudás).
51. Tad-vairágyad api dosa-bídzsa-ksaye kaivalyam. 51. … a nem-ragaszkodástól ahhoz ( az előbbi szútrában említett sziddhi), … még a, … kötöttségnek a; hiba, … mag, … elpusztítása által, … felszabadulás. 51. Még ahhoz sem ragaszkodás által, magának a kötöttség magvának elpusztításával, következik kaivlaja.
52. Sthány - upanimantrane sanga - smajá - karanam punar anista - prasangát. 52. … a helyi hatóság által; a világ vagy sík ellenőrzésével megbízott fizikainál finomabb lény; a terek hatalmai, … meghívással, … ragaszkodás; élvezet, … csodálkozás; büszkeség; megelégedettség; önelégültség, … kerülés; valaminek nem cselekvése, … ismét, … a nemkívánatosnak a; a rossz, … visszatérés; ismétlődés vagy feléledés. 52. A különféle síkok ellenőrzésével megbízott fizikain túli lények általi meghívás élvezetétől vagy az miatti büszkeségtől óvakodni kell, mivel fennáll a rossz feléledésének lehetősége.
53. Ksana-tat-kramajoho szamjamád vivekadzsam dzsnyánam. 53. … pillanaton, … és rendjén, egymásutániságán … szamjama végzése által, … a valóság éber tudatosságából született, … tudás. 53. A pillanaton és egymásutániságának ( folyamatán ) végzett szamjama által, a valóság éber tudatosságából született tudás.
54. Dzsáti - laksana - desair anyatánavacschedát tulyajosz tataha pratipattihi. 54. … osztály által, … jellegzetesség, … hely; helyzet, … elkülönültségnek a; különbség, … eghatározás hiányában, … két egyenlőnek a, … attól, … megértés; tudás (a megkülönböztetéssé). 54. Attól (vivekadzsam-dzsnyánam) az olyan hasonlóságok közötti megkülönböztetés tudása, melyeket osztály, jellegzetesség és helyzet szerint nem lehet megkülönböztetni.
55. Tárakam szarva - visajam szarvathá - visajam akramam cseti vivekadzsam-dzsnyánam. 55. … transzcendens; az ami a ( létezés óceánján ) átkelésben segít, … minden tárgy egyidejű vagy szimultán ismerése, … bármilyen a múltban, jelenben és a jövőben minden tárgyhoz tartozó; minden időben és térben minden tárgyhoz és folyamathoz tartozó, … egymásután nélküliség; rendezetlenség; a világfolyamatot meghaladva, … és, … befejezés; bármi vége, … a valóság éber tudatosságából született tudás. 55. A valóság éber tudatosságából született legmagasabb tudás transzcendens, magába foglalja minden tárgy egyidejű ismeretét, bármilyen múltban, jelenben és jövőben lévő minden tárgyra és folyamatra vonatkozik és meghaladja a világfolyamatot is.
56. Szattva-purusajoho suddhi-számje kaivaljam. 56. … szattvának a és purusának a, … tisztaságnak a, … egyenlőség, … felszabadulás. 56. Kaivalja elérése akkor következik be, amikor egyenlőtisztaság van a purusa és szattva között.

IV[szerkesztés]

1. Dzsanmausadhi-mantra-tapaha-szamádhi-dzsáhá sziddhajaha. 1. … születés, … kábítószerek, … varázsige; olyan szócsoport, amelynek állandó ismétlése különleges eredménnyel jár, … szigorúságok; tisztító cselekedetek; vezeklés, … transz; révület, … születéstől; annak eredménye, … képességek; okkult képességek. 1. A sziddhik, születés, kábítószerek, mantrák, szigorúságok vagy szamádhi eredménye.
2. Dzsáti-antara-parinámaha prakriti-ápúrát. 2. … másik osztályba, fajtába vagy féleségbe, … változás; átalakulás, … természet amely elkészít, cselekszik, alkot; természetes hajlamok vagy potencialitások, … feltöltés vagy túláradás által. 2. Átalakulás egyik fajtából vagy féleségből a másikba, a természetes hajlamok vagy potencialitások túláradása által történik.
3. Nimittam aparajodzsakama prakritínámá varanabhedasz tu tataha ksetrikavat. 3. … véletlen ok, … nem-sürgető; nem közvetlenül okozó, … természetes hajlamokból; eleve hajlamossá tevő okok miatt, … akadály, … áthatoló; elmozdítás, … valójában; másrészt, … attól, … miként a gazdálkodó. 3. A véletlen ok nem mozdítja meg vagy indítja tevékenységre a természetes tendenciákat; csupán az akadályokat mozdítja el, miként a (mezőt öntöző) gazdálkodó.
4. Nírmána-csittány aszmitá-mátrát. 4. … teremtett; mesterséges, … elmék, … egoizmus; ' én-vagyokság'; egyéniesség érzése, … csak önmagától. 4. Mesterségesen teremtett elmék csakis 'egoizmusból' származnak.
5. Pravritti-bhede prajodzsakam cittam ekam aneksám. 5. … tevékenység; törekvés, … a különbség, … irányítás; mozgás, … elme, egy, … sok közül. 5. Az egy ( természetes ) elme a sok (mesterséges) elme irányítója vagy mozgatója, azok különféle tevékenységében.
6. Tatra dhjánadzsam anásajam. 6. … ezek közül, … meditációból született, … a szamskáráktól vagyis benyomásoktól mentes; csírátlan. 6. Ezek közül a meditációból született mentes a benyomásoktól.
7. Karmásuklákrisnam joginasz tri-vidham itaresám. 7. … tevékenység, … nem fehér, … nem fekete, … jóginak a, … háromszoros, … másoknál. 7. A jógi esetében a karmák sem fehérek, sem feketék ( sem jók sem rosszak), azonban mások esetében három félék.
8. Tatasz tad-vipákánugunánám evábhi-vjaktir vászanánám. 8. … ezért, … érlelődésük; gyümölcsözésük, … megegyező; megfelelő; előnyös, … csak, … megnyilvánulás, … potenciális vágyaknak a; hajlamoknak a. 8. Ezek közül csak azok a hajlamok nyilvánulnak meg, amelyekhez előnyösek a feltételek.
9. Dzsáti - desa - kála - vjavahitánám apj ánantar - jam szmriti - szamszkárajor ekarúpatvát. 9. … osztály (által) … helység (által) … idő (által) … szétválasztott; megosztott, … még … sorrend; megszakítatlanság; azonnali következés, … emlékeknek és benyomásoknak a, … a forma megjelenésének azonossága miatt. 9. Az ok és okozat között összefüggés van, habár osztály, helység és idő választja is el azokat, mivel formájában az emlék és a benyomás azonos.
10. Tászám anáditvam csásiso nityatvát. 10. … azoknak a, … nincs kezdet, … és; is; szintén, … a vágy ( áramlatának a ) vagy élni akarás, … az örökkévalóság vagy maradandóság miatt. 10. És azoknak nincs kezdete, mivel az életvágy örök.
11. Hetu - phalásrajálambanaihi szamgrihitatvád esám abháve tadabhávaha. 11. … ok(kal), … hatás, … szubsztrátum; az ami támasztékot nyújt, … tárgy, … mivel össze van kötve, … ezek közül, … az eltűnés után, … azok eltűnése. 11. Ok - okozatként lévén összekötve, alap - tárgy, azok (okozatok, hatások, vagyis vászanák ) eltűnnek azoknak az (okok, vagyis avidjá) eltűnésekor.
12. Atítánágatam szvarúpato 'sty adhva-bhedád dharmánám. 12. … a múlt, … a jövő, … valójában; saját formájában, … létezik, … az utak különbözősége miatt, … tulajdonságoknak a. 12. A múlt és a jövő saját (igazi) formájában létezik. A dharmák vagy tulajdonságok különbsége, az utak különbözősége miatt van.
13. Te vjakta-szúksmáhá gunatmánaha. 13. … azok, … megnyilvánulnak, … finom; megnyilvánulatlan, … a gunák természetének a. 13. Akár megnyilvánultak vagy megnyilvánulatlanok, azok a guna természete szerintiek.
14. Parinámaikatvád vasztu-tattvam. 14. … átalakulás; változás, … kivételes, egyedülálló jellege alapján, … a tárgynak a, … a lényeg; valóság. 14. A tárgy lényege a gunák átalakulásának egyedülálló jelegében van.
15. Vasztu-számje csitta-bhedát tajor vibhaktaha pantháhá. 15. … tárgy lévén azonos, … mivel az elme különbözik, … e kettőnek a, … külön, … út; létezési mód. 15. A tárgy azonos lévén, a kettő ( a tárgy és annak megismerése) különbözőségének oka (az elmék) külön útja.
16. Na csaika-csitta-tantram vasztu tad-apramá-nakam tadá kim szját. 16. … nem, … és, … egy, … elme, … függ valamin, … egy tárgy, … az, … nem bír tudomással; nem észlelt, … akkor, … mi, … lenne; történne. 16. Egy elmétől sem függ valamely tárgy. Mi lenne belőle ha azon elme nem észlelné?
17. Tad-uparágápeksitvács csittaszja vasztu dzsnyátádzsnyátam. 17. … azáltal megszínezve, … mivel szükséges, … az elme számára; az elme által, … tárgy, … ismert, … nem ismert. 17. Valamely tárgy ismert vagy nem ismert, annak következtében, hogy az elme általa színezett vagy nem színezett.
18. Szadá dzsnyátás csitta - vrattajasz tat - prabhoho purusasjáparinámitvát. 18. … mindig, … ismertek, … az elme módosításai, … urának a, … purusának a, … a változatlanság vagy állandóság miatt. 18. Purusa változatlansága miatt, az elme módosításai mindig ismertek ura előtt.
19. Na tat szábhászama drsjatvát. 19. … nem, … az, … ön-megvilágosító, … megismerhetősége vagy felfoghatósága miatt. 19. Mivel felfogható, nem is ön-megvilágosító.
20. Eka-szamaje csobhajánadháranam. 20. … ugyanakkor; szimultán, … és, … mindkettő (az ellentétes oldalak), … a megismerés hiánya; nem-megértés. 20. Másfelől, számára lehetetlen, hogy ugyanakkor mindkét féle legyen ( észlelő és észlelt).
21. Csittántara - drsje buddhi - buddher ati - prasangaha smriti - szamkaras csa. 21. … ( egy elmében ) másik elme által megismerhető, … a megismerések megismerése, … túl sok bizonyításának fölöslegessége; reductio ad absurdum; … az emlékeknek a; zavarodottsága, … és. 21. Amennyiben az egyik elmének a másik általi megismerését (igényeljük), fel kellene tételeznünk a megismerések megismerését és az emlékek zavarodottságát.
22. Csiter aparatiszamkramájász tad - ákárápattau szva - buddhi - szamvedanam. 22. … a tudatnak a, … olyannak amely nem megy egyik helyről a másikra, … formája, … feltételezve hogy, … önismeret, … tudva. 22. Saját természetének ismerete (érhető el) önismeret által, amikor a tudat azt a formát veszi magára, amelyben nem megy át egyik helyről a másikra.
23. Drastri-drisjoparaktam csittam szarvártham. 23. … a tudó, … és a megtudható vagy ismert, … (által) színezett, … … az elme, … mindent megértő; mindent magába foglaló. 23. A megismerő ( vagyis purusa) és a megismert által színezett elme mindent megértő.
24. Tad aszamkhjeja-vászanábhis csitram api parártham szamhatyakáritvát. 24. … az, … számtalan, … vászanák által, … tarkít, … ámbár; habár, … másikért; másik érdekében, … együttműködésben vagy társulásban cselekvés okából. 24. Ámbár számtalan vászaná által tarkítva, az elme másik purusáért cselekszik, mivel társulásban cselekszik.
25. Visesa-darsina átma-bháva-bhávaná-vinivrittihi. 25. … a megkülönböztetés, … annak aki lát, … az átmikus szint tudata, … benne vagy rajta ( elmében ) tartózkodva; tükröződés, … teljes megszűnés (megelégedettség miatt). [Egyes kiadásokban nivrittihi.] 25. Annak aki a különbséget látta, ( a vágyak ) megszűnése átmá tudatában tartózkodás miatt.
26. Tadá hi viveka-nimnam kaivalya-prágbháram csittam. 26. … akkor, … valóban, … megkülönböztetésre hajlamos, … kaivalya felé tartva vagy vonzódva, … az elme. 26. Az elme akkor valóban hajlamos a megkülönböztetésre és kaivalya felé vonzódik.
27. Tacs-cshidresu pratyajántaráni szamszkáre-bhjaha. 27. … a megszakításokban ( megkülönböztetés ), … más pratyaják, … a benyomások erejéből. 27. Az intervallumokban a szamszkárák erejénél fogva, más pratyaják jelennek meg.
28. Hánam esám klesavad uktam. 28. … eltávolítás, … azoknak a, … mint a klesáknak vagy szenvedéseknek vagy megpróbáltatásoknak, … kijelentették vagy leírták. 28. Eltávolításuk miként a klesáké, amint azt leírták.
29. Praszamkhjáne 'pj akuszídaszja szarvathá viveka-khjater dharmameghaha szamádhihi. 29. … a legmagasabb meditáció ismerete, … még, … akinek nem maradt érdeklődése, … minden úton; minden módon, … a valóság éber tudatosságához vezető megkülönböztetés, … dharmák zuhataga; tulajdonságokra vonatkozó, … transz; révület. 29. Olyannak esetében, aki vairágya állandó állapotát még a megvilágosodás legfennköltebb állapota felé is fenn tudja tartani és a megkülönböztetés legmagasabb fokát tudja gyakorolni, annak dharma-megha-samádhi következik.
30. Tataha klesa-karma-nivrittihi. 30. … ezért; ebből kifolyólag, … szenvedés; megpróbáltatás, … hatás és annak visszahatása, … megszűnés; szabadság attól. 30. Akkor a klesáktól és karmáktól való szabadság következik.
31. Tadá szarvávarana - malápetaszja dzsnyánaszjá - nantyádzs dzsnyenam alpam. 31. … akkor, … minden, … az ami eltakar, elfátyoloz vagy eltorzít, … tisztátalanságok, … mentes attól; amitől el van távolítva, … a tudásnak a, … a végtelensége miatt, … a megismerhető, … csak kissé. 31. Akkor, minden elhomályosítás és tisztátalanság eltávolítása következtében, az ami (az elme által) megismerhető, csupán kevés (a megvilágosodással elnyert) tudás végtelenségéhez viszonyítva.
32. Tataha kritárthánám parináma-krama-szamáptir gunánám. 32. … azáltal; azért, … céljukat beteljesítvén, … a változásoknak a … folyamata, … a vége, … a gunáknak vagy a három alapvető minőségnek. 32. A gunák céljukat beteljesítvén, befejeződik a változás folyamata (a gunákban).
33. Ksana-pratijogí parinámáparánta-nirgrahjaha kramaha. 33. … pillanatok, … megfelelő, … változás, … a végső befejezéskor, …teljesen megérthető, …folyamat; egymásutániság. 33. A gunák átalakulásának végső befejezésekor megérthetővé váló pillanatoknak megfelelő folyamat, kramaha.