Itthonn

A Wikiforrásból
Itthonn
szerző: Tisza Domokos

Úgy vagyok én, mint az útas,
Ki borús éjfélen útaz,
S ráborúl a nyári hajnal
Enyhe léggel, nyájas arczczal.

Itthonn vagyok, itt a pusztán,
Minden fűszál hajlik hozzám;
A hajnal értem pirosabb,
Az öreg torony magosabb.

Minden réten, minden ágon
Mindenütt az én virágom:
Minden bokron a madárka
Szájában a nótám járja.

Minden napom ünneppé lett,
Csendes élet, boldog élet,
A melyben csak az a dolgom,
Hogy jövőmet kiálmodom.