Itt kezdődik
szerző: Gárdonyi Géza
Lyó egésségöt és hasolló lyókat kivánok, továbbá mink is olvastuk, hogy két nímöt möggyalogolta párizst, mégpedig hordóval, hogy guritották maguk előtt. Mondok a sógornak, ahhát okos két embör löhet, hogy úgy indult el, mink is mögtehetnénk, de hogyan is van, hogy mink is mán mindönhol lyártunk, tsak párizsba nem. Hogyan löhet ez?
- Hát aszondi a sógor nagy a világ ö. m. a f. sok falu, sok város tanálkozik benne, valahogy elkerültük ö. m. a f.
Mondok mégis azt a párizs városát kár vót elkerülnünk, mer én arról mán sokat hallottam a zulyságba is sokszor olvastuk. Mög köllene tapasztalni sógor aztat.
- Tapasztajja a ménkü, feleli a sógor, neköm mán ölég vót.
- Hát mondok nem rösteli-e kend, hogy két nimöt többet mer?
A sógor tsak pélpázik, tsak egondókodik, végre is aszondi, gondójja mög kend mennyi tüskébe keveröttünk, mikor amerikát akartuk mögnézni! Nem azt sóhajtozta-e kend is, hogy bár mégögyször rátöhesse a lábát az hazai fődre, ki nem húzhati kendöt hat ökör se Magyar országbúl.
Erre én is pélpázok gondókodok, de mondok aztán párizs nem amerika, a világra szóló kiállitás se kőrösi hetivásár, hanem azt azért tsinájják, hogy még a zokos embör is okosabb lögyön tűle.
Hát mondok ha kend nem akar okosodni, elmögyök én magam, de látatlanba nem hagyom sömmiképpen se.
Mögtsováli a fejit, hogy aszondi, tsak az a tengör ne vóna a világon, még most is ha gombótzot öszök, mindig tengörrül álmodok utána, ö. m. a f.
Hogy a sógor a tengört emlögette, magam is nagyot gondókottam, hogy mondok eccör lyártam ralyta, akkor is mingyán láttam, hogy nem magyarnak való. De mán én ojjan embör vagyok, hogy ha valami gondolat belefészkelődik az felyembe, hiába fordulok én az másik ódalamra, mög visszafordít, hát fogom a kalapom, mönök a mestör úrhon, mondok mutassa tsak a főd képit, mőre van az a párizs? messzire van-e vagy közel? mennyi pézzel lyárhatnánk mög azt a párizst?
Elibém terjeszti a mestör a főd képit, hát alig egy arasz párizs budapesttül, tengör mög nincs is közte, tsak ódalaslag.
- No mondok ezt vak embör is möglyárhati. Hát tsak pelejbászolja ki mestör uram, hogy mőre mönnyünk, elviszöm magammal ezt a főd képit, oszt majd eligazodunk rajta.
- De aszondi a mestör mit akarnak?
Mikorra odaérnének kentök, vége az kiálitásnak, vasuton lyár oda mindönki.
- De a sokba kerül, mondok.
- Ihol a zujság feleli, ebbe hirdetik, hogy mennyi a kőtség.
Zsebre töszöm a zujságot oszt mondok a sógornak akasza le kend az tarisznyát. Ma beszéjjük mög hogy lássuk-e Párizst vagy ne lássuk?
Kiballagtunk a szőlőbe.
Kiteritöm a zujságot a gyöpre oszt olvasom, hogy aszondi 300-áz 60 korona oda vissza.
Aszondi a sógor, ne is olvassa kend tovább, mert a 300-áz 60 korona után most mán akármi van irva, nem nekünk van irva ö. m. a f.
Mondok ehhát tsakugyan nem nekünk való, de azén tsak elolvastam, hogy oda vissza mindön kőtség benne van 10-iz napra.
Aszondi a sógor, 300-áz koronán három lyó ökröt vöhetök, vagy két lyó tehenet ö. m. a f.
- Hát mondok ez is igaz, de az is igaz, hogy tehenet ökröt mindönkor árulnak, de világra szóló kiállitást nem mindönkor.
Olvasom aztán, hogy aszondi baleset biztositás 10-iz ezör korona, vagyis akit baleset ér 10-iz ezör korona az a felye párnája.
Ez a része a hirdetésnek még leginkább tetszött nekünk, mert az is eszünkbe jutott, hogy pestön a masina tartókra ez van rá irva. Mindönkit érhet szöröncsétlenség.
- Lássa kend mondok még nyerhetünk is, mint a pannarámába.
Hát mán akkor a sógor is jobban högyözte a fülit.
Mondok neki ugatásbul ért az kutya, szóbúl a zembör, gyerünk el abba az utaztató hivatalba, löhet hogy van ott ótsóbbra szabott utaztatás is, mög aztán nem patika az, hogy alkudni ne löhessön.
Hát igy kerültünk föl mögen pestre.
Nagynehezen mögtanáltuk az utaztató hivatalt, oszt mondok, parasztnak való utazás erányába tudakolódnánk.
- Hányan vónának? kérdi a bótos.
- Hát ha nem dörága mondok, akkor ketten, ha pedig dörága, akkor egyen se.
Forgati a sok tzédulát, oszt aszondi, hát 200-áz 25-t korona az ára harmadik osztájon, párizsba, jegyök, külön szoba 10-iz napra való élelmezés belépőjegy a kiállitásra, mindön benne van.
- Mondok a külön szobába nem öggyesülök bele, mert mink a sógorral eggyütt élünk eggyütt halunk.
Aszondi a sógor.
- ? Mi az a zélelmezés ö. m. a f.
Aszondi a bótos:
- Röggel kávé, délbe három tál étel, este is.
- No az nem köl, mongyuk, mind a ketten, tarisznyával lyárunk mink még az mönnyek országába is, számitsuk fére a zélelmet mög a külön szobát.
No igy aztán mögalkuttunk 100-áz 80-van koronába, adott is a bótos egy kis könyvet, hogy aszondi ebbül szögyyék ki sorba az tzédulákat.
- No mondok ne siessünk, hanem várlya mög míg egy kis beszélgetésre kimögyünk a kapu alá, hogy möghánnyuk vessük a sógorral a zöggyességöt aztán vissza is gyövünk talán.
Hát ott tanakottunk vagy két óra hosszájig, aztán visszamöntünk, de mán akkor másik zsidó ült ottan. Mögen ulyra keztük az beszélgetést, de 10-z koronával többet számitott, hijába montuk neki, hogy a másik embörségösebben számolt, hát mögen kimöntünk, hogy tanátskozzunk. Mikor mán egy órát tanátskoztunk, mondok, gyerünk most mán vissza mert mögen másik zsidó ül majd a bótba, hát mondok aztán odabe hogy mondok azt a 80-van koronát engeggye el, lögyön kerek 100-áz korona az utazás, de a baleset biztositás is lögyön benne.
Hát lám mijen huntzut a pesti bótos nem hogy engedött vóna, hanem még nekünk kölött két koronával mögtódanunk a kőtségöt, az baleset erányába, hogy azt is elnyerhessük.