Imádság (Komjáthy Jenő)

A Wikiforrásból
Imádság
szerző: Komjáthy Jenő
Szenic, 1890. október 9.

Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta szellemek!
Adjátok néki boldog örökül,
Mit édes ajka hőn rebeg.

Lepjétek el! Mellette álljon őrt
Virrasztva, aggva mindegyik,
Körötte vonjatok ti légi kört,
Álom s valószín gyermeki!

Fejlő valóság, titkos Vágyerő,
Lebegj te álmai felett,
Keblét magasra emelő,
Te légy, magasztos Üzenet!

Gyönyörbe játszó édes Inger
Reszkessen mind a két szemén,
A sorskerék bárhogy keringjen,
Vezesd őt, dicső Remény!

Tettek tüzén tisztult Önérzet,
Te tarts eléje hű tükört,
Visszképe légyen szép Igézet,
Kit önnön bája elbüvölt.

Te hints lelkére több sugárt,
Tudás-avatta tiszta Hit,
Szemének égi fény nem árt,
Tárd fel, ó, Szellem, titkaid!

S te, ó, gyönyörű Szerelem,
Világot-átható zene,
Mi vagy, leírni nem merem,
Légy boldogsága, Istene!

Imádkozám s körülvevék legott
Rajongva fényes szellemek,
A mindenségnek szíve földobog,
Gyönyörtől árad és remeg.