Hou Hanshu 88 - 28. fejezet
| ← Hou Hanshu 88 - 27. fejezet | Késői Han történelem - Nyugati régió - 88. könyv - 28. fejezet szerző: Ban Gu, fordító: Fan Ye alapján John E. Hill © 2003 fordítása szerint a szerző | Hou Hanshu 88 - 29. fejezet → |
Szövegmagyarázat - 28. fejezet[szerkesztés]
A szövegmagyarázat szerint[1]:
„A természeti adottságai és a helyi szokásai a Nuygati régiónak nem voltak ismertek az ősi korban. A Han érában, Zhang Qian közvetítette a kapcsolatokat a távoli tartományokhoz ravaszsága által. Ban Chao minden energiáját, hogy ambíciói révén hercegséget nyerjen el. Végül dicső tetteket tudott végrehajtani a távoli nyugaton, visszaszorítva és beolvasztva idegen birodalmakat.
A katonáink hírneve tette ezeket a tartományokat alattvalókká. Gazdag ajándékokat küldtek, hogy rajtuk keresztül megnyerjenek minket. Sosem hanyagolták el, hogy elküldjék hódolatuk és tiszteletük jeléül birodalmuk csodás portékáit. Csupasz fővel járultak keletre, hogy térdre borulhassanak a császár és a birodalmi tanács előtt. Ezért cserébe Katonai Felügyelők lettek kinevezve, hogy részt vállaljanak az ottani belviszályok rendezésében. A Főparancsnok és hadserege lett megbízva, hogy felügyeletükkel gyakorolhassák a hatalmat.
Azokat, akik korábban megadták magukat, egy szakajtó arannyal jutalmazták meg, teknős formájú pecsétet és szalagpecsétet adtak részükre, hogy megbékéltessék őket. Azokat, akik később csatlakoztak, a fejüket fellógatták a Nyugati kapura, amit vérük koptatott. Ültetvényeket hoztak létre a termékeny területeken. Pihenő állomásokat alapítottak stratégiai pontokon, biztosítva a szállítmányoknak, hogy egész évben gyorsan utazhassanak egyik állomástól a másikig. Nyugati kereskedők jöttek kereskedni és utazók érkeztek minden nap a határ menti régiókba.
Később [i.sz. 97] Gan Ying utazott Tiaozhi[2] -ba, Anxi birodalmon[3] keresztül, a Nyugati tengerhez, messziről megfigyelve a Római Birodalmat. Túl a Yumen és Yang kapukon 16.630 km-en át nincs olyan ország, amin ne utazott volna át.
A területeiket, szokásaikat, alkatukat illetően kiválóak és hatalmas tudással rendelkeznek; az általuk megtermelt sokféle áru, akadályozó hegyszorosok és folyók, akár csak a természeti kincseik; az időjárás és a klíma eltérések; a hegyeken átívelő függő utak és hidak, amik átvezetnek a völgyeken és homokos sivatagokon; szenvednek láztól, reumás fájdalmaktól, dögvésztől, démonoktól és katasztrófáktól a távoli határaikon – megpróbáltam lejegyezni a valós helyzetet, felhasználva a hiteles forrásokat.
A Buddhista lélekvándorlást illetően – Juandu (India)-ban merült fel. Mindazonáltal a két Han monográfia nem mondd róla semmit. Zhang Qian csak annyit jegyzett fel: az ország forró és párás. Az emberek elefánt háton mennek csatázni. Bár Ban Yong magyarázata szerint Buddhát tisztelik és nem öldökölnek és harcolnak, nem jegyzett fel semmit kiváló írásaikról, erkölcsös törvényükről és jó szándékú tanításaikról és bölcsességeikről.
Ami engem illet, azt hallottam: Az a királyság még jobban virágzik, mint a Birodalom. Az évszakok harmonikusan követik egymást. Szent lények származnak és gyűlnek ott össze. Derék bölcsek támadnak fel. Furcsa és kivételes csodák történnek, olyanok hogy az emberi észt rabul ejtik. Lelki gyakorlatokkal és az érzések kitárulkozásával az ember elérheti a mennyek legmagasabb fokát. Bár Zhang Qian és Ban Yong erről nem hallott semmit. Szerencsétlenségre, a Buddhizmust korábban elvetették és csak a század végére nyitották meg a kapuit újra, de miként is tették azt. Miért fújják fel és csinálnak hamis célokat?
Mindez a Liu Ying időkből van – Zhu-k vonala – a Han Birodalom ideje alatt [kb. i.sz. 65], hogy olyan gyorsan, mint ahogy leölnek és feláldoznak állatokat, úgy vált népszerűvé elsőre; aztán Huan császár [i.sz. 147-167] elkészítettet egy fedett szentélyt, hogy szépítse Buddhát. A lényegi részleteit nem vizsgálta, csak a népi istenségeket.
Hogy megvizsgálja és magyarázza, elengedhetetlen volt, hogy kiürítse a szívét és átadja magát a megtisztulásnak miközben a szektákat leválasztja. A Taoista tanok ugyanezt követik. Ezen felül, hisz az önzetlen szeretetben és megveti a gyilkolást, megtisztítja önmagát és tiszteli azt az erényt, ahogy az elöljáróik bemutatják azt az erkölcsi felfogást és azt, ahogyan valójában közvetítik a Dharmát másoknak.
A Buddhizmus minden alapot nélkülözve elbizakodott lett és vég nélkül szónokol szörnyű példabeszédekről. Zou Yan elmélkedése a mennyről és Zhuang Zhou értekezése a „csiga csápjairól” is része egy legalább tízezer részes doktrínának. Ráadásul az eredeti művek, valamint a lélek halála, a kapcsolat az ok és okozat között homályosak és nehezen érthetőek, ezért sok ember kételkedik benne. Valóban nem ez a megfelelő módja, hogy a köznépet vezetni lehessen. Hogy mindenkit elérjünk, ahhoz az szükséges, hogy a doktrínákkal egyetértsenek, és azok átvezessék az embereket a kétségeiken. Akkor a Nagy Lélek biztosan eljut hozzájuk."
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 范曄 – Fan Ye [i.sz. 398-445], az első fordítása a Hou Hanshu-nak. A fordító megjegyzései utólagosan a Késői Han történelem ezen fejezetéhez.
- ↑ 條支 [T’iao-chih] – Az ősi Mezopotámia területén a Tigristől keletre. Ma Irán területe. A Párthus birodalom része volt, mely laza szövetségben tartotta a különböző nemzeteket.
- ↑ 安息 [Ānxī] – Pártus birodalom. Ez az Arsakes dinasztia nevének egy átirata. A kínai Zhang Qian követ írta le Anxit i.e. 126-ban.
Források[szerkesztés]
Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)