Homokozó:med

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A média fogalmának tágabb és szűkebb értelmezései[szerkesztés]

A média a latin 'médium' – közvetítő – szó latin többesszáma. Mindnek előtt egy erőforrás. A média tehát a közvetítők, szűkebb értelemben azon kommunikációs csatornák vagy eszközök összessége, amelyeket az emberi kommunikáció tartalmainak-információinak-adatainak tárolására és közvetítésére használunk.

Víz, hullámokat közvetítő médium

A gázok, vagy folyadékok, mint hullámközvetítők kitűnő példák a média fogalmának értelmezéséhez fizikai szempontból, hiszen az anyagok közvetítik a hullámokat, ám különféle módokon, így ezek különféle médiumok, a legkevésbé sem függetleníthető a média szó fenti, szűk értelmezésétől.

A média – mind az emberi kommunikáció közvetítői – múltja, jelene, jövője és haszna[szerkesztés]

A mintegy 70.000 éves viselkedésileg modern ember (BMH), vagy általában az emberi nem képviselői készen kapták (majd természetesen fejlesztették) a médiát, hiszen a médiahasználat akár a jelen élővilágban, de az evolúció története során általában is folyamatosan megfigyelhető.

A kommunikációs médiumválasztás képes információk tartós tárolására, lehetővé tette például a felső-kőkori művészet megőrzését. Már ekkor képesek voltak az emberek például nem csak a kő és a csont, hanem az égetett agyag, mint tartós felhasználására, például a Dolní Věstonice-i Vénusz elkészítése esetében, a kőrézkor végén, az ókor elején pedig az agyagot, mint kommunikációs médiumot már az az írás és fordítások terjesztésére használták, mint például az emberiség legősibb eddig ismert szépirodalmi műalkotása, a Gilgames-eposz esetében.

A sumer Gilgames-eposz a Nagy Özönvizet elmesélő egyik táblája

A kommunikációs médiumok összessége tehát, a média, szükséges az együttműködés szervezéséhez, a társadalom működőképes felépítéséhez, a média által közvetített értékek megértése és a média használata szükséges ahhoz, hogy megértessük és kifejezzük magunkat a társadalomban.

A média, amint a tudás kincstárának egyes fontos mérföldkövei[szerkesztés]

Korai tudástárak[szerkesztés]

A média korai tudástárainak legfontosabb mérföldköve az első, a nagyon erős hierarchiában működő ókori társadalmakban megjelenő archívumok, könyvtárak, múzeumok megjelenése volt.

E korai korszakban a legtöbb embernek még nem volt semmi esélye arra, hogy hozzájusson a magaskultúra bármilyen apró szeletéhez is.

Papírkor[szerkesztés]

Mai szemünkkel nézve 2 hatalmas forradalma volt a médiának. Az utóbbi, a digitális forradalom csak az 1980-as évek közepétől vált áttörővé, és alapoz meg más forradalmakat.

Mindaz azonban, amit ezt lehetővé tett: a papírkor.

A papíralapú alapkutatásokat, tudásfejlesztést, amit az 1001 éjszakai meséitől kezdve ismerhetünk az tette lehetővé, hogy a Kínában feltalált szuperolcsó papíron a hatékony szám- és betűírás képes volt először a Közel-Keleten, később pedig elsősorban az egykori Nyugatrómai Birodalom területén tömegesen elterjedni.

Táblanyomással papírra nyomtatták Petrarca műveit, melynek nyomán, a XV. század elején már a nagy történetíró, Leonardo Bruni kimondta, hogy az újkor, a folytonos fejlődés eszméjének kora. Az katolikus egyház a XII. század végétől ösztönözte az embereket az olvasásra, 1453-tól pedig az emberek örülhettek egyre több anyanyelvi nyomat készítésének. A XVIII. század második felére a népesség döntő többségének otthont adó északi féltekén az emberek jelentős része olvasott már többek között tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozó újságot, több, mint 600 év törekvése után általános lett legalább a 4-osztályos közoktatás is.

A XIX. század második felétől az új, polgári társadalmakban elérhető ösztöndíjak révén tovább képezhették magukat a törekvő tehetségesek. Itáliában például továbbra is vezető helyen volt a (Volta) tudomány, feltalálták az elektromágneses, azon belül is a rádiókommunikációt, megszületett az első globális média.

Az interaktív, digitális tömegmédia megszületése[szerkesztés]

A jelenlegi médiaforradalom központjában a digitális média áll. Az az elképzelés, hogy az elektromágnesség segítségével az információkat néhány egyszerű számjeggyé (digit) kódolva kellő hatékonysággal lehet tárolni és egy több-rétegű rendszeren mediálni, interaktívan közvetíteni. Az elektromágnesség és a közvetítendő információk terjedhetnek, közvetítésre kerülhetnek vezetéken vagy anélkül, sok információt lehet kevés jellel nagy hatékonysággal mind tárolni, mind közvetíteni.

A forradalmárok már az 1980-as években osztották még a lehető legszélesebb körben a tudást a nagyon egyszerű PSTN-rendszereken (hagyományos rézdrótos telefonhálózat) vezérelt BBS (kvázi "Üzenőfal") rendszeren.

A technikai és jogi feltételek fejlődésével pedig pár évvel később elindulhattak azok a médiafelületek, például a Wikimedia Foundation által, amelyek demokratikus médiafelületként képesek arra, hogy az információt, a tudást megosszák.

Az elektromágneses médiára alapuló szerveződés és önkifejezés valószínűleg a közeljövőben is alapvetően szükséges lesz, az ehhez kapcsolódó kompetenciát digitális írástudásnak nevezzük.

Vászon és képernyő: az analóg és digitális mozgókép, mint közvetített tartalom és forma[szerkesztés]

A média egyik legerősebben megnyilatkozó formája a multimédia, egy komplex téridőélmény. Napjainkban minimum fogyasztóként számos formájával találkozunk. Az egyik legerősebb formája a modern kis- vagy nagyjátékfilm, mert képes arra, hogy alkalmazzon sűrítést, hanghatásokat, drámát, ha kell, szöveges elemeket, ugyanakkor erőteljesen felidézhető, így nagyon komplex tanulást tesz lehetővé, ezért archiválásukra és közvetítésükre is igen nagy figyelem összpontosul. A mozgókép médiája a 60-as évekig alapvetően a hangsávokkal rendelkező "fekete-fehér" (gyakorlatban: szürkeskálás) filmszalagok és a filmvetítőgépek voltak, még a televíziós felvételeket is sokáig filmszalagra rögzítették, a vetítés felületeként ugyanakkor bejött a képernyő.

AI és ember csatája. A HAL 9000 emblematikus szeme Stanley Kubrick, 2001, űrodüsszeia című filmjében, az első fontos színesfilmben

https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Films_and_television_videos

Nagyjából 2009-től indult be az a folyamat, hogy a nagyobb terjedelmű, színvonalas mozgóképes anyagok is nem elsősorban hagyományos tévécsatornákra, hanem az Internetre készültek már:

https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Videos_of_2009

Fontos, hogy az analóg mozgóképek is digitális médiára kerültek, szintén fontos azonban, hogy a mozgóképek ingyen általában legálisan nem közvetíthetők, a média elsöprően nagyobb része egyelőre nem szabad, különösen igaz ez az 1960-as évek óta a médiaipar közreműködésével létrehozott, sokszor semmilyen legális formában nem hozzáférhető 40-50 éves vagy még régebbi tartalmakra, az emberiség eddigi mozgóképművészetének legeslegfontosabb, legjelentősebb részére.

Médiaszabadság[szerkesztés]

A média vagyis a közvetítők szabadsága, szabad használata mindig is egy kulcsfontosságú, olyan kérdés volt, amelyet több oldalról is biztosítani kell.

A média, amint azt mindenekelőtt az értelmezésben kifejtettük, egy erőforrás.

Az erőforrások, amint tudjuk, korlátozottak, nem állnak rendelkezésre korlátlanul. Ahogy mondani szokták: "ha elfogy a levegő", nem tudjuk átvinni az üzeneteinket, így tehát a médiával is takarékosan és etikusan kell bánni.

Ez igaz a természetes erőforrásokra is, a papírra is, és a média előállításhoz szükséges minden energiára, annak felhasználására.

Amennyiben a médiát etikusan használjuk fel, akkor hivatkozhatunk jogosan a szólásszabadságra, arra, hogy véleményünk közvetítéséhez jogunk legyen a médiát kellően szabadon felhasználni.

A médiát nem szabad monopolizálni. A médiaszabadság azt jelenti, hogy a kulturális örökséghez valamit szabadon, tehát az etikai szempontok legteljesebb figyelembevételével hozzáteszünk.

Eredetiség és hitelesség[szerkesztés]

A médiaszabadságnál teljes mértékben figyelembe kell venni, hogy az adott vélemény honnan származik, fontos ennek hiteles közvetítése.

A média használata alkalmat ad a hazugságra, ezért a médiát a legteljesebb mértékben kritikusan kell használni.

Hozzáférés, részvételiség, médiaszegénység[szerkesztés]

A média, mint mondtuk, erőforrás, amely más erőforrásokhoz hasonlóan sokszor kritikusan egyenlőtlenül oszlik el az emberiség között.

A szabad média hiánya tehát egy szegénységi tényező.

A médiaszegénység csak akkor csökkenthető, ha a média szabadon hozzáférhető, mindenkinek lehetősége van arra, hogy szabadon használja a médiát.

A 2010-es évkben trend volt, hogy egyre több olyan lehetőség jött létre, amely által az embereknek viszonylag olcsó és viszonylag szabad lehetősége volt egyes modern. elektronikus médiumokat használni, ezt főleg a szabad licencű szoftverek biztosították, amelyek filléres, de nagy tudású számítástechnikai eszközöket biztosítanak fejlesztésre, tárolásra, közvetítésre.

Média és közzététel, monopóliumok, antimonopóliumok[szerkesztés]

A média, vagyis a közvetítők hatása nagyban megnő a tartalom nyilvánosan hozzáférhető tárolása esetén. Ezt történelmi szempontból először a tömegmédia-monopóliumok használták a felasznált tartalmak továbbmásolásának tiltására, a hagyományos "fogyasztói társadalom" szemléletű médiaipar főleg a XIX. századtól erre épült fel, ami részben egészen abszurd módon ellentmond a szólás- és a kreatív versenyszabadságnak. (lásd például a "Here Comes the Sun"-esetét)

A szólásszabadág és a versenyszellemű antimonopolista törekvések és modern üzleti modellek ugyanakkor lehetővé tették a tudás szabad közzétételét, újrafelhasználhatóságát is, erre épül például a Wikimedia Foundation által biztosított szabadon hozzáférhető illetve újra- újrafelhasználható-bővíthető média-archívumok modellje is, amely közkincs vagy szabad licencű közzétételi lehetőséget biztosít. A monopóliumok lebontása egy olyan folyamat, amely lehetővé teszi a média szabadabb használatát közési célra is ma már bárki számára.

A média, az alkotás és a kreatív iparág[szerkesztés]

A média az egyik szükséges eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az alkotás által a világhoz hozzátegyünk, akár részt vegyünk a kreatív iparágban, a XX.-XXI. század fordulóján elsősorban az olcsó digitális média által gyakorlatilag mindenkinek jelentősen megnőttek a lehetőségei ebben.

Az írás például az egyik legjobb mutatója ennek. Ma óráról órára mindenki ír, akár egy :) jelet, akár egy olyan híres nyílt levelet, amelyre korábban kevesebb embernek volt akár tudásbeli, akár technikai lehetősége. Ma írunk blogposztot, olcsón üzemeltethetünk akár egy komplett weboldalt is. A modern média így megkönnyítette például a zeneszerzők, vagy akár a vizuális alkotók, filmkészítők életét is. Számos szabad licencű filmet publikálhattak például az alkotók, amire korábban nem lett volna lehetőség.

A média használatának tudása lehetővé teszi például akár a kreatív iparágban való részvételt is. Dolgozhat az ember különféle újságíróként, akár reklámokat adhat el a saját felületén és számos lehetőség áll rendelkezésre a kibontakozásra, a világhoz való hozzájárulásra, a világban való alkotói módú részvételre.

A fenntartható média[szerkesztés]

Az emberiség a 2020-as években egy több száz éve nem volt mértékű kihívással áll szemben, amely az ez előtt megszokott újkori szemlélethez képest gazdasági paradigmaváltást eredményez, mivel az egy főre jutó erőforrások közül néhány lecsökken, ezért a médiával takarékosan kell bánni.

Ez, ez a gazdasági paradigmaváltás szemlélet azt is jelenti, hogy a médiával meg kell tanulni takarékosan, hatékonyan bánni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy fokozottan meg kell tanulnunk, a levegő, a víz, az áram hatékony használatának összes lehető legjobb gyakorlatát annak érdekében, hogy hatékony szereplői legyünk a társadalmat fenntartó kommunikációnak.