Haldokló gallus

Haldokló gallus
szerző: Juhász Gyula

Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 16. szám

Trebia táján, idegen határon
Piros sebekkel meg kell halnia,
Túl ködökön, túl hegyen és homályon
Arván virraszt réztülkös Gallia.

Ő folyó vérrel és fogyó sohajjal
Fekszik a fűnek fázós szőnyegén
Bibor sebére bibort sző a hajnal.
Oly hűs a hajnal, oly bántó e fény!

Reá az Orkusz bús portái várnak,
Homályos, csöndes, alvó csarnokok,
Pádusz vize rejtelmesen zokog.

Már nyilt szemére szállnak örök árnyak
S ő búcsúzón keresi még a rétet,
Hol primula veris virága ébred!