Hajnali fohász Marathon alatt
szerző: Emőd Tamás
Tüzes verejték marja ki az orcánk,
Ha elbágyadna mellünk és karunk –
Evoé szent perc, dörgedelmes óra,
Mi most győzni vagy halni akarunk!
Zöld szőnyegén a marathoni gyepnek
Tizezer láb dobol ma harci dalt:
Ó adj nekik hadak hatalmas atyja
Szörnyű halált vagy harsány diadalt!
Dárdánk körül már zúg a déli szellő,
Tábori taktus nem kell ma ide,
Ma bibor vér és vörös bor bugyog fel
Hűvös lombok, hűs dombok tövibe,
Ma bibor vér és vörös bor bolondít
Tábori táncra aggot, fiatalt:
Ó adj nekik hadak hatalmas atyja
Szörnyű halált vagy harsány diadalt!
A pittymalat réztrombitája tülköl:
Halálra föl bús halhatatlanok!
Evoé hajnal! rózsás tengeredben
Száz lándzsa lángol és száz nap ragyog
Evoé szent perc, dörgedelmes óra,
Zengess serényen hangos harci dalt:
Ó adj nekik hadak hatalmas atyja
Szörnyű halált vagy harsány diadalt!
Marathon ege, teljék be ma síkod
Hulló babérral, hellén derüvel,
Tavaszi hant fogadd el barna testük
Orcáikon ha gyászos láz tüzel,
Akik bús daccal térnek nyugovóra,
Fekete föld jó mélyen eltakard –
Ó adj nekik hadak hatalmas atyja
Szörnyű halált vagy harsány diadalt!