Ha én irhatnám...

Ha én irhatnám... szerző: Kiss József

1903

Tiétek a sár, mi rám tapadt
Az eget vívó harc alatt;
Enyém az elbukás csupán
A betevő falat után.

Királyok torán, mi megmaradt
Homérnak dobták a csontokat:
Ti, a görögnél görögebb,
A csontot is fölszeditek.

Királynak jöttem, úgy küldetém,
S koldusként megyek el innen én;
De sírkövemen szép szavak
Sokat, nagyot tódítanak.

Hazugság mind. - Ami igaz,
Soha sírkőre nem vésik azt.
Ha én írhatnám, másképp írnám,
Szomorú lelkem bele sírnám:

Szabad zsákmány volt a hazában,
Kitagadott, szegény, hazátlan;
A sír tán nyugtot ad neki,
De lehet, hogy az is kiveti.