Forgandó szerencse

A Wikiforrásból
Forgandó szerencse
szerző: Faludi Ferenc

Fortuna szekerén okosan ülj,
Úgy forgasd tengelét, hogy ki ne dülj,
    Ha szépen vezetett,
    Ha miben kedvezett,
       Meg ne örülj,
Fortuna szekerén okossan ülj.

Jó kedve s kereke egyaránt jár,
Forgandó, változó, ma kinccsel vár,
    Holnap lenyomorit,
    És megint bóldogit,
       Elhigyjed bár,
Jó kedve s kereke egyaránt jár.

Érdemre nem tekint, szemtelen, vak,
Kire ma vont-aranyt, holnap szürt rak,
    Tudják, kik táborát
    Lakták és udvarát,
        Sok nagy urak,
Érdemre nem tekint, szemtelen, vak.

Hol édes jó anyád, hol mostohád,
Dolgárul senkinek számot nem ád.
    Megböcsül, megaláz,
    Magasztal, legyaláz,
        Bút hoz reád,
Hol édes jó anyád, hol mostohád!