Farsangi lakodalom

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Farsangi lakodalom
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1930. nov.

            Tőke és Fasizmus jegyesek
            Minden külön értesítés helyett.

Kuka kakuk mekegett,
kis göndör domb röfögött,
    mosoly szállt az érre
s a kiázott fák töve
sárga foggal röhögött
    a lakzi hirére. Lám, lám.

"- Édes úrnőnk házasul!
Hé munkás! Hé bércseléd!
    Meghivott a tőke!
Itt a levél, legalul
napszám-pengő a pecsét -
    kétség nincs felőle!" Lám, lám.

 "- Görbe karónk meghizott!
Kolbász lesz belőle, ám
    paraszti bendőbe!
Napszámos is inni fog -
sárga bor a láthatár,
    pezsdül erjedőbe!" Lám, lám.

"- Kiki ezer egeret
kap a mezőn - fogja meg!
    Jó lesz egyelőre,
az idén, hogy spájz legyen
s hogy ne álljon üresen
    a kamra jövőre!" Lám, lám.

"- Mert a tőkés uraság
nem az ördögök menye;
    ég a főkötője!
Ezért áll a napvilág
helybe, mint a jegenye
    viharos időbe." - Lám, lám.