Emlék (Egy régesrégi...)

A Wikiforrásból
Emlék
szerző: Juhász Gyula
1924

Egy régesrégi operettben
Egy kis színésznőt megszerettem.

Játszott a távol rokokóban,
Szívemmel is játszott valóban.

Nekem oly szent volt ez a játék;
Az irigy sorstól bús ajándék.

Lelkembe villant szőkesége...
De a játéknak vége, vége.

Egy melódia él szívemben,
De a szövegét elfeledtem.

Fáradt, unott, szomorú néző,
Tudom már: minden nő színésznő!