A lap feldolgozottságának foka

Eltűnt ifjúság

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eltűnt ifjúság
szerző: Szabó Endre
Nyugat 1923. 19. szám

Hej szép, erős ifjúságom,
Immár csak a híred rágom,
Úgy elmentél búcsútalan ─
Csak azt látom
Hogy a mi volt mind oda van.

Valamikor régesrégen
Legény voltam nagy vidéken,
Örvendezett ha ki látott,
Most lappangva
Észrevétlen bújdogálok.

Már csak olyan az én dalom
Hogy a frissét elhallgatom,
Valamikor kurjantgattam
S jókedvemet
Bőkezűen közre adtam.

Szép leányok és menyecskék
Jártom-keltem várva lesték,
Most elbújnak mind szaladva,
Hiszen - hajna! ─
Mind vén már az istenadta...

Voltam bizony valamikor
Lobbanó, mint a puskapor,
Nem ismertem félszet, gátat,
Igazamért
Neki mentem tíznek ─ száznak.

Jóságomat pazaroltam
Tettekben úgy, mint dalokban,
Bolond voltam, beismerem ─
Lehiggadtam
A bölcs vagyok már ─ óh, jaj nekem.