Első termés

A Wikiforrásból
Első termés
szerző: Móra László

Most a nyáron
A legkisebb almafánkon
Három alma termett, három.

Nagyok, szépek,
Piros cirmos hófehérek.
Kincsei a kertecskémnek.

Megcsodálom!
Első termés ez a három.
A legkisebb almafánkon.

Nagyok, szépek.
Sűrűjében sok levélnek
Mosolyogva összenéznek.

Nézegetem...
Pár alma csak, én Istenem,
S temérdek kincs mégis nekem!

Kincs, pedig csak három alma!
Kincs, mert ami benne-rajta:
Azt nem ember, – Isten adta!