Egyetlen kincs

Egyetlen kincs szerző: Tompa Mihály

(1843)

Ifjú éltem egyetlen kincseűl
Egy tisztakeblü lánykát ösmerek,
Ah, mért körében minden oly hideg!
S érzelmimet bántók az emberek?

A tiszta gyémántot, melyben magát
Az égő nap ragyogva látja meg:
Hideg kövek csoportja környezi,
S fagyos kebellel sötét földtömeg.