Egyedül (József Attila)

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyedül
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1921. szept. 24. Más költők azonos című versei az Egyedül lapról érhetők el.

Egyedül fogok én állni a világon.
Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom.

Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon,
Aki szenvedésben csókot csókra adjon.

Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok,
Aki büszke arra, hogy mellette állok.

Aki míg én alszom őrködik könnyezve,
És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve.

Aki szeret engem, aki meghal értem
S még akkor is szeret örök-visszatérten.

S nem fog borulni le rám senkise sírva,
Ha majd távozom az örök-néma sírba.