Egy könyvszekrényre, mely saját műveit tartalmazza
Cédrusfából szekrényt ácsoltam én,
szép könyvszekrényt, a cédrus az kemény.
Miféle költő nyugszik mélyiben?
Ezt pingáltam reá: "Po Lo-tien".*
Mióta élek, könyvet-könyvre írtam,
mint zsenge ifjú s most, agg napjaimban.
Hetven kötet zár régi s új tüzet,
nagy és kicsiny, háromezer füzet.
tudom, felejtik a rosszát, a jobbját,
de nem szeretném, hogy szemétre dobják.
Lakatjait bezárja a kezem,
vigyázva a függöny elé teszem.
Minden betű a vérem s itt hagyom,
nem is törődnek majd velük nagyon.
Hát így leányaimnak adom át,
aztán megőrzik tán az unokák...
- A költő másik neve