Egy ágy fölött

Egy ágy fölött
szerző: Várady István

Nyugat 1910. 8. szám

Most mimozád van s szentelt barka ágod,
Szűz szentséged és szent szomoruságod,
Ugy-e kicsikém? ─ aludj.

S szép nagy mezőkön, - Isten tudja hol, ─
Már orchideák nyilnak valahol,
Neked, kicsikém. Aludj.

S valaki él már, hogy szeressen téged,
Szent szomoruságod és szűz szentséged,
Messze, kicsikém. Aludj.

Az élet rossz vonat. Cammog, lohol.
Ezer virággal valaki valahol
Jön már, kicsikém. Aludj.

Te ezt ne tudd. Álmodj angyalsereggel.
Valaki úgy is ideér egy reggel,
Érted, kicsikém. Aludj.