Eötvös

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eötvös
szerző: Bálint György
1938

Ma százhuszonöt éve született báró Eötvös József. A nemzet ma rá gondol, és igyekszik lemérni, mit köszönhet neki. Politikus volt és író: mint politikus megteremtette a modern magyar népoktatást, mint író a modern magyar regényt. Napjaink legjobb, legkorszerűbb közoktatási rendszerét építette ki Magyarországon: alapvonalai még ma is érvényesek. Regényeinek döntő szerepük volt kora magyar szellemi életében. A falu jegyzője társadalmi vádirat volt, a Magyarország 1514-ben történelmi vádirat. De ez csak az egyik oldaluk – ezenkívül még irodalmi remekművek is, melyek ma is gyönyörködtetnek és nyugtalanítanak. Kevés egyéniséget találunk a történelemben, akiben a politikus és az író oly harmonikus egységben olvadt volna össze, mint Eötvösben. Kultúra és politika számára egyet jelentett. Nem választotta külön a társadalmi haladást a szellemitől. Igazságot és tudást követelt a nép számára, a megélhetés és a szellem kincseinek szociális elosztásáért harcolt. Volt idő, amikor idegenkedtek tőle még a saját táborában is. Politizálásának stílusa mindig finom volt és intellektuális: nem szerette a hangos pátoszt; kerülte a szólamokat; egy-egy tetszetős, „nagyszabású” politikai eredménynél sokkal többre becsülte a legkisebb szociális vagy kulturális vívmányt is. Idealista volt, eszmék lelkes harcosa, de csodálatos érzéke volt a valóság iránt. Szelleme sajátosan magyar volt és amellett a szó legnemesebb értelmében európai. Tanítása ma is eleven, eszméinek egy része ma is merész. Zsenije méltó volna arra, hogy ne csak ünnepeljék, hanem kövessék is.

Forrás[szerkesztés]

  • Lásd a vitalapot!