A lap feldolgozottságának foka

Dacos leány!

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dacos leány!
szerző: Petőfi Sándor
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Dacos leány!
Hagyd megcsókolni magad,
Hagyd átölelnem derekad.
Nap megy nap után,
S ha napjaid elhaladnak,
Maradsz magadnak.
Száraz derekad
Majd senki meg nem öleli,
Csak a koporsónak deszkája,
S halvány ajakad
Más nem csókolja, csak a sír férgei...
Gondolj reája. -
Mit érzesz,
Nem rendül meg szived?
Nem érezed,
Hogy ez hideg csók, hideg ölelés lesz!