Csoport
Mint aki hirtelen virágcsokort tép,
rendezget a Véletlen, egy hatalmas
arcot kihoz, egy másik arcot elmos,
két távolit megfog s él a csoportkép,
ezt fölcseréli, azt meg frissre fujja,
most egy kutyát kilök a képből ujja,
előrehúzza azt, ki mélyre nézett,
ágak-lombok közül és az egészet
megrántja kissé, még mindig kötözve,
majd hátralép, illesztve-rakva közbe
s csak annyi ideje van, hogy a gyékény-
középre fusson, oda, hol a végén
földuzzadó, nagy izmait mutatva
áll az erőművész, bámész csapatba.