Csillaghullás (Móra László)
| Csillaghullás (Laci fiam születése napján) szerző: Móra László |
Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben.
Csendes estnek csillagcsapatával
Kettőnk álma messze, messze szárnyal,
Csillaglámpák fénytüzénél messzebb,
Hol a hajnal, hol a nappal legszebb...
Ahol nincsen vétek,
Csak hófehér rétek,
Gyöngyvirágos földek,
Tiszta örömkönnyek...
Csendes estnek csillagcsapatával
Kettőnk álma Szent Magasba szárnyal...
Összedobban szivünk imádsága
Mint a rózsa összehajló ága,
S szerelmünknek virágzását várjuk...
Morzsa szívnek ébredését vágyjuk...
Csillag lesz az nékünk,
Vérünkből a vérünk...
Álmunk kacagása,
Első aratása...
Első csillag. Első virágzásunk...
Hullj, hullj, csillag! Nagyon, nagyon várunk! –
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Nyári est van... Most is csillagfényes...
Halavány vagy, s fáradt, ugy-e, Édes?
Kis ágyadnál térdel hű királyod,
S nem őt nézed, az újat vigyázod:
Csókunk kis virágját,
Szíved kis királyát,
Akire úgy vártunk,
Morzsaszívű álmunk...
– Csendes est van... Csodálatos fényes...
Tekints reám, – imádkozzunk, Édes!
Csendes estnek csillagcsapatával
Imádságunk szálljon angyalszárnnyal,
Csillagszárnyunk fénytüzénél messzebb,
Hol a hajnal, hol a nappal legszebb,
Ahol nincsen vétek,
Csak hófehér rétek,
Gyöngyvirágos földek,
Tiszta örömkönnyek...
Ahol minden, minden porszem fényes...
Átölellek... Imádkozzunk, Édes!