Csaba királyfi (Második dolgozat)/A Csaba-trilógia első alaprajza
Első rész: Etele és Buda
| I. | Buda király megosztja öccsével az uralkodást. |
| II. | Detre tanácsa. |
| III. | Etele hadba megyen. |
| IV. | Buda várost épít. |
| V. | Etele hazatérte. |
| VI. | Buda halála. |
Második rész: Ríka és Ildikó
| I. | A jóslat. |
| II. | Csaba születik. Gyermek kora. Episod énekek. |
| III. | A királynék versenyzése. |
| IV. | Ríka halála. |
| V. | Ildikó elűzetik. |
Harmadik rész: Csaba királyfi
| I. | Etele halála. |
| II. | A hunok tanácsa. |
| III. | Ildikó ármánya. |
| IV. | Csaba futása. |
| V. | A titok napfényre kerül. |
| VI. | Csaba megtérte. |
| VII. | A Krimhild-csata. |
| VIII. | Detre ármánya. |
| IX. | Halottak harcza. A jóslat értelme. |
| X. | Csaba-íre és A székelyek. |
- Tervvázlat
A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli.
Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia, kit még nem ismer, helyreállítja újra.
Haza-érve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka, fiat szűlt, Csabát. Ez az ismeretlen fiú. Ríka kegyencz nője lesz, mellőzi érte Ildikót (Krimhild).
Innen irígység a két nő közt, s gyakori versengés. Ríka ennek áldozata lesz. Etele, féltvén fiát e nő ármányaitól, Ildikót száműzi udvarából, fiastul (Aladár). Ríkát öt évig gyászolja, egyet sem illet számos női közül.
Ez alatt történnek nagy hadjáratai, melyeknek csak körvonalai adatnak, mintegy a háttérben. A leírás otthon, Csaba nevelése körében marad, hová az apa nagy tettei csak távolból hangzanak. De kiemelkedő a három intés, melyet e hadjáratban Etele kap:
- Vissza Etel!
- A katalóni mezőn.
- Leó pápával szemben.[1]
Lakodalma Mikoltával. Etelét a rég nem élvezett szerelem jókedvűvé teszi, még Ildikónak is megbocsát s meghívja lakodalmára. Az el is jő, de titkos boszúval szivében, s fiát a trónon szeretné látni, mit már bizonyosnak vélt vala, s mitől Csaba most megfosztotta. Attila kegyétől távolabb érzi magát, mint valaha. Mikolta a kedves nő, Csaba a kedves fiú. Nem tűrheti boszúját. Vele a ködsüveg (lásd Nibelungen), mely látatlanná teszi. Azt tévén fejére, látatlanúl bemegy a hálóterembe, és megöli Attilát — így a gyanú fiatal vetélytársán lesz.
A hun-fők meggyőződnek Mikolta ártatlanságáról. Nincs ok, nincs mód, miért tette volna. Ildikóra sem gondolnak kirekesztőleg: hanem az idegen vazal királyok összeesküvésétől rettegnek. Félnek, hogy ez sikerül az első zavarban. Ezért természetes halált költenek, azt adnak hírül a népnek. De Ildikó merész játékot űz. Hogy fiát trónra segítse és a Csaba-pártot megbuktassa: e hazugságot fordítja ellenök. Népgyűlésben vádolja őket, hogy megölték Attilát. Ezért vesztették el Mikoltát (ki férjével magát önkint feláldozta). A honi pártnak futnia kell: Zalárd vagy Szoárd, Bulcsu, Torda, a kádár, Csaba, mind menekülnek. A hunok nagy része, az idegenekkel, Aladár mellé áll, királylyá teszi.
Aladár azonban és anyja Krimhild még erősebben ülnek az idegen királyok nyakán. Detre gyanította Etele halála igazi okát, de nem tudta bizonyosan. Most nyomába jő. Midőn Krimhild Etelét siratni lejött volt, sebei vérzettek. Ezt látta két asszonya, kikkel rosszúl bánik Ildikó; tőlük megtudja Detre.
Csaba a számkivetésben szintén megtudta (mert addig eskü alatt volt titok), hogy atyja erőszakos halált halt, de ki által? még nincsenek bizonyítékai.
Most Detre adja ezeket kezébe, hogy:
a) Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat belharczban elgyengítse;
b) Hogy így kivívhassa az idegenek függetlenségét.
Csaba tehát visszajő, és boszúra pártot gyűjt Krimhild és fia ellen. A Krimhild-ütközet. Tizenöt napig tart. Csatán az idegenek hűtlenűl elhagyják Aladárt, Csabához állnak. Győz; de ekkor az idegen népek ő ellene fordulnak, Detre ármányából. Újabb, elkeseredett harcz, Csaba megveretik. — A harczmező. — Éjjel a sebesült Csabának látomás. — Halottak harcza, melyben a hún egyesűl a góth ellen. — Másnap a Csaba íre fű[2] segélyével életre költi Csaba sebesültjeit, s megértve a jóslat igazi értelmét, — visszaindul az ős hazába — Erdély szélein hagyván a székelyeket. Hadak úta és végül: kilátás a jóslat teljesűltére, a magyarok bejövetele által.
- Megjegyzés
- ↑ A hun monda-körböl ismeretes mind a három eset:
- Az olaszországi hadjáratból visszatértében Attila Ágostának veszi útját, s mikor a Lech vizén át akar kelni, egy őrült asszony (quaedam mulier fanatica) útját állja és megragadva lova kantárát, háromszor reá kiált ünnepélyes hangon: „Vissza Attila!” — mintha inteni akarná, hogy útján nagy veszedelem fenyegeti. (Thierry: Histoire d'Attila. 1864. I. 212., Ipolyi: Mythologia 75. lap, a hol a hazai krónikák erre vonatkozó helyei is idézvék.)
- A cataloni csata előtti napon egy remetét hurczolnak katonái Attila elé s ez jóslatot kér tőle. „Te isten ostora vagy, felel a remete, s te vagy a pöröly, melylyel a gondviselés a világra sújt; de isten, mikor neki tetszik, széttöri boszúja eszközeit s czéljaihoz képest pallosát egy kézből a másikba adja át. Tudd meg, hogy a rómaiak levernek, hogy megértsd, hogy a hatalom nem e földön ered.” (u. o. Thierry: 174. Ipolyi: 76.)
- Róma megszállásakor Leo pápa maga megy követségül Attila elé. S Attila lemond az ostromról és visszafordul, mert a pápa feje fölött a légben megjelenik Szent Pál és Szent Péter alakja, fenyegető pallossal kezökben. Egy más monda szerint maga Jézus Krisztus jelenik meg neki e pillanatban s parancsolja, hogy térjen vissza, ígérve neki, hogy egykor egyik utóda oly kegyet fog nyerni Szent Péter utódaitól, melynek áldása egész nemzetére kiterjed. (u. o. Thierry: II. 373. Ipolyi: 75.) (A szerkesztő, Arany László megjegyzése.)
- ↑ Lásd erre nézve Ipolyi: Magyar Mythologia 160. E csudaerejű fű magyar neve és a hozzáköltött monda, az ott-élő néphagyományon kívül, előfordúl egy XVI. századi fűvész-könyvben is. (A szerkesztő, Arany László megjegyzése.)