Boldog ember dala

Boldog ember dala szerző: Móra László

1938.

Parányi fészek a mi fészkünk,
De tolla selymes és meleg
Van benne minden, amit kértünk,
S leginkább álma rengeteg!

Huszonötéves már a fészek.
Sok év meséje hullt bele.
Elhangzott benne sok víg ének,
S volt szívettépő sok tele...

De elviseltük az időnek
Reánkcsapott korbács-szavát:
A kis fiókák nagyra nőttek.
Dalolják apjuk sok dalát.

Parányi fészek, légy te áldott!
Legyen a tollad jó meleg.
Hullass szívünkbe még sok álmot. –
S ne tudják meg az emberek!

Mit álmodunk, ne tudja élő!
S ne lássa senki, hol lakunk!
Te tudd csak Isten, – ránk lenéző, –
Hogy milyen boldogok vagyunk!