Bhagavad-Gíta (Hare Krishna fordítás)
| Bhagavad-Gíta |
Ez Hare Krishna fordítás, más fordításokért lásd a Bhagavad-Gíta egyértelműsítő lapot.
Első fejezet - Hadiszemle a kuruksetrai csatamezőn[szerkesztés]
| 1 धृतराष्ट्र उवाच धर्मक्षेत्रे कुरुक्षेत्रे समवेता युयुत्सवः मामकाः पाण्डवाश चैव किम अकुर्वत संजय |
1 dhṛtarāṣṭra uvāca dharmakṣetre kurukṣetre samavetā yuyutsavaḥ māmakāḥ pāṇḍavāś caiva kim akurvata saṃjaya |
1. Dhritarástra így szólt: Óh, Szanydzsaja, mit tettek fiaim és Pándu fiai, miután harcra vágyva összegyűltek a kuruksetrai zarándokhelyen? |
| 2 संजय उवाच थृष्ट्वा तु पाण्डवानीकं वयूढं थुर्यॊधनस तथा आचार्यम उपसंगम्य राजा वचनम अब्रवीत |
2 saṃjaya uvāca dṛṣṭvā tu pāṇḍavānīkaṃ vyūḍhaṃ duryodhanas tadā ācāryam upasaṃgamya rājā vacanam abravīt |
2. Szanydzsaja így szólt: Óh, uralkodó! Durjódhana király megtekintette a Pándu fiai által hadrendbe állított sereget, majd tanárához lépett, s a következő szavakat intézte hozzá: |
| 3 पश्यैतां पाण्डुपुत्राणाम आचार्य महतीं चमूम वयूढां थरुपथपुत्रेण तव शिष्येण धीमता |
3 paśyaitāṃ pāṇḍuputrāṇām ācārya mahatīṃ camūm vyūḍhāṃ drupadaputreṇa tava śiṣyeṇa dhīmatā |
3. Óh, tanárom, nézd Pándu fiainak hatalmas seregét, amelyet eszes tanítványod, Drupada fia állított fel oly ügyesen! |
| 4 अत्र शूरा महेष्वासा भीमार्जुनसमा युधि युयुधानॊ विराटश च थरुपथश च महारदः |
4 atra śūrā maheṣvāsā bhīmārjunasamā yudhi yuyudhāno virāṭaś ca drupadaś ca mahārathaḥ |
4. Hadseregükben számos hősi íjász sorakozott fel, akik küzdelemben egyenlőek Bhímával és Ardzsunával: Jujudhána, Viráta, Drupada és mások, valamennyien rettentő harcosok. |
| 5 धृष्टकेतुश चेकितानः काशिराजश च वीर्यवान पुरुजित कुन्तिभॊजश च शैब्यश च नरपुंगवः |
5 dhṛṣṭaketuś cekitānaḥ kāśirājaś ca vīryavān purujit kuntibhojaś ca śaibyaś ca narapuṃgavaḥ |
5. Mellettük ott van Dhristaketu, Csekitána, Kásirádzsa, Purudzsit, Kuntibhodzsa és Saibja is, mindannyian nagy hősök, kiváló harcosok. |
| 6 युधामन्युश च विक्रान्त उत्तमौजाश च वीर्यवान सौभथ्रॊ थरौपथेयाश च सर्व एव महारदाः |
6 yudhāmanyuś ca vikrānta uttamaujāś ca vīryavān saubhadro draupadeyāś ca sarva eva mahārathāḥ |
6. Ott a hatalmas Judhámanju, a rettentő erejű Uttamaudzsá, valamint Szubhadrá fia és Draupadí fiai. Valamennyi vitéz rendkívüli szekérharcos. |
| 7 अस्माकं तु विशिष्टा ये तान निबॊध थविजॊत्तम नायका मम सैन्यस्य संज्ञार्दं तान बरवीमि ते |
7 asmākaṃ tu viśiṣṭā ye tān nibodha dvijottama nāyakā mama sainyasya saṃjñārthaṃ tān bravīmi te |
7. Ám hogy tudj róluk, óh, bráhmanák legkiválóbbja, hadd szóljak most azokról a tábornokokról is, akik az én seregeimet vezénylik rendkívüli hozzáértéssel! |
| 8 भवान भीष्मश च कर्णश च कृपश च समितिंजयः अश्वत्दामा विकर्णश च सौमथत्तिर जयथ्रदः |
8 bhavān bhīṣmaś ca karṇaś ca kṛpaś ca samitiṃjayaḥ aśvatthāmā vikarṇaś ca saumadattir jayadrathaḥ |
8. Itt vagy te magad, valamint a csatában mindig győzedelmes Bhísma, Karna, Kripa, Asvatthámá, Vikarna, valamint Szomadatta fia, Bhúrisravá. |
| 9 अन्ये च बहवः शूरा मथर्दे तयक्तजीविताः नानाशस्त्रप्रहरणाः सर्वे युथ्धविशारथाः |
9 anye ca bahavaḥ śūrā madarthe tyaktajīvitāḥ nānāśastrapraharaṇāḥ sarve yuddhaviśāradāḥ |
9. Sok más hős is velük van, akik készek az életüket áldozni az én ügyemért. Mindannyian a legkülönfélébb fegyvereket viselik, s jártasak a hadtudományban. |
| 10 अपर्याप्तं तथ अस्माकं बलं भीष्माभिरक्षितम पर्याप्तं तव इथम एतेषां बलं भीमाभिरक्षितम |
10 aparyāptaṃ tad asmākaṃ balaṃ bhīṣmābhirakṣitam paryāptaṃ tv idam eteṣāṃ balaṃ bhīmābhirakṣitam |
10. Erőnk felmérhetetlen, s Bhísma nagyatya tökéletes védelmet nyújt számunkra, míg a Pándavák hadereje, amit Bhíma védelmez gondosan, korlátozott. |
| 11 अयनेषु च सर्वेषु यदाभागम अवस्दिताः भीष्मम एवाभिरक्षन्तु भवन्तः सर्व एव हि |
11 ayaneṣu ca sarveṣu yathābhāgam avasthitāḥ bhīṣmam evābhirakṣantu bhavantaḥ sarva eva hi |
11. Most a sereg falanxának kijelölt stratégiai pontjain állva mindenkinek teljes támogatást kell nyújtania Bhísma nagyatyának. |
| 12 तस्य संजनयन हर्षं कुरुवृथ्धः पितामहः सिंहनाथं विनथ्यॊच्चैः शङ्खं थध्मौ परतापवान |
12 tasya saṃjanayan harṣaṃ kuruvṛddhaḥ pitāmahaḥ siṃhanādaṃ vinadyoccaiḥ śaṅkhaṃ dadhmau pratāpavān |
12. Ekkor Bhísma, a Kuru-dinasztia hatalmas és vitéz ősatyja, a harcosok nagyatyja hangosan kagylókürtjébe fújt. Az oroszlán bődülésére emlékeztető hang megörvendeztette Duryodhanát. |
| 13 ततः शङ्खाश च भेर्यश च पणवानकगॊमुखाः सहसैवाभ्यहन्यन्त स शब्थस तुमुलॊ ऽभवत |
13 tataḥ śaṅkhāś ca bheryaś ca paṇavānakagomukhāḥ sahasaivābhyahanyanta sa śabdas tumulo 'bhavat |
13. Ezután hirtelen felharsantak a kagylókürtök, harsonák, trombiták és kürtök, megperdültek a dobok, s egyesült hangjuk rettentő hangzavart keltett. |
| 14 ततः शवेतैर हयैर युक्ते महति सयन्थने सदितौ माधवः पाण्डवश चैव थिव्यौ शङ्खौ परथध्मतुः |
14 tataḥ śvetair hayair yukte mahati syandane sthitau mādhavaḥ pāṇḍavaś caiva divyau śaṅkhau pradadhmatuḥ |
14. A másik oldalon, a fehér ménektől vont nagy harci szekéren az Úr Krisna és Ardzsuna is megszólaltatták transzcendentális kagylókürtjeiket. |
| 15 पाञ्चजन्यं हृषीकेशॊ थेवथत्तं धनंजयः पौण्ड्रं थध्मौ महाशङ्खं भीमकर्मा वृकॊथरः |
15 pāñcajanyaṃ hṛṣīkeśo devadattaṃ dhanaṃjayaḥ pauṇḍraṃ dadhmau mahāśaṅkhaṃ bhīmakarmā vṛkodaraḥ |
15. Az Úr Krisna a Pánycadzsanját, Ardzsuna a Devadattát, a falánk, hőstetteit hatalmas erővel véghezvivő Bhíma pedig rettentő kagylókürtjét, a Paundrát szólaltatta meg. |
| 16 अनन्तविजयं राजा कुन्तीपुत्रॊ युधिष्ठिरः नकुलः सहथेवश च सुघॊषमणिपुष्पकौ |
16 anantavijayaṃ rājā kuntīputro yudhiṣṭhiraḥ nakulaḥ sahadevaś ca sughoṣamaṇipuṣpakau |
16-18. Óh, uralkodó! Judhisthira király, Kuntí fia az Anantavidzsaját, Nakula és Szahadéva pedig a Szughosát és a Manipuspakát szólaltatta meg. A kiváló íjász, Kásí királya, Sikhandí, a nagy harcos, Dhristadjumna, Viráta, a legyőzhetetlen Szátjaki, Drupada, Draupadí fiai, Szubhadrá erős karú fia s a többiek is mind megfújták kagylókürtjeiket. |
| 17 काश्यश च परमेष्वासः शिखण्डी च महारदः धृष्टथ्युम्नॊ विराटश च सात्यकिश चापराजितः |
17 kāśyaś ca parameṣvāsaḥ śikhaṇḍī ca mahārathaḥ dhṛṣṭadyumno virāṭaś ca sātyakiś cāparājitaḥ |
|
| 18 थरुपथॊ थरौपथेयाश च सर्वशः पृदिवीपते सौभथ्रश च महाबाहुः शङ्खान थध्मुः पृदक पृदक |
18 drupado draupadeyāś ca sarvaśaḥ pṛthivīpate saubhadraś ca mahābāhuḥ śaṅkhān dadhmuḥ pṛthak pṛthak |
|
| 19 स घॊषॊ धार्तराष्ट्राणां हृथयानि वयथारयत नभश च पृदिवीं चैव तुमुलॊ वयनुनाथयन |
19 sa ghoṣo dhārtarāṣṭrāṇāṃ hṛdayāni vyadārayat nabhaś ca pṛthivīṃ caiva tumulo vyanunādayan |
19. A különböző kagylókürtök rettentő hangja betöltötte az eget és a földet, s megremegtette Dhritarástra fiainak szívét. |
| 20 अद वयवस्दितान थृष्ट्वा धार्तराष्ट्रान कपिध्वजः परवृत्ते शस्त्रसंपाते धनुर उथ्यम्य पाण्डवः |
20 atha vyavasthitān dṛṣṭvā dhārtarāṣṭrān kapidhvajaḥ pravṛtte śastrasaṃpāte dhanur udyamya pāṇḍavaḥ |
20. Ekkor Ardzsuna, Pándu fia a harci szekéren ülve, melynek Hanumán jelölte a zászlaját, felvette íját, s felkészült, hogy kilője nyilait. Óh, király! Dhritarástra fiainak felsorakozott hada láttán e szavakkal fordult az Úr Krisnához: |
| 21 हृषीकेशं तथा वाक्यम इथम आह महीपते सेनयॊर उभयॊर मध्ये रदं सदापय मे ऽचयुत |
21 hṛṣīkeśaṃ tadā vākyam idam āha mahīpate senayor ubhayor madhye rathaṃ sthāpaya me 'cyuta |
21.-22. Ardzsuna így szólt: Óh, tévedhetetlen, kérlek hajtsd harci szekeremet a két sereg közé, hogy láthassam, kik vannak jelen, kik vágynak a harcra, s kikkel kell majd megküzdenem e nagy összecsapásban! |
| 22 यावथ एतान निरीक्षे ऽहं यॊथ्धुकामान अवस्दितान कैर मया सह यॊथ्धव्यम अस्मिन रणसमुथ्यमे |
22 yāvad etān nirīkṣe 'haṃ yoddhukāmān avasthitān kair mayā saha yoddhavyam asmin raṇasamudyame |
23. Hadd lássam, kik jöttek el harcolni, hogy Dhritarástra gonosz szívű fiának örömet szerezzenek! |
| 23 यॊत्स्यमानान अवेक्षे ऽहं य एते ऽतर समागताः धार्तराष्ट्रस्य थुर्बुथ्धेर युथ्धे परियचिकीर्षवः |
23 yotsyamānān avekṣe 'haṃ ya ete 'tra samāgatāḥ dhārtarāṣṭrasya durbuddher yuddhe priyacikīrṣavaḥ |
24. Szanydzsaja így szólt: Óh, Bharata leszármazottja! Ardzsuna kérésére az Úr Krisna a két sereg közé hajtotta a pompás harci szekeret. |
| 24 एवम उक्तॊ हृषीकेशॊ गुडाकेशेन भारत सेनयॊर उभयॊर मध्ये सदापयित्वा रदॊत्तमम |
24 evam ukto hṛṣīkeśo guḍākeśena bhārata senayor ubhayor madhye sthāpayitvā rathottamam |
25. Bhísma, Drona és a világ többi vezére jelenlétében így szólt az Úr: Lásd, Pártha, az itt összesereglett Kurukat! |
| 25 भीष्मथ्रॊणप्रमुखतः सर्वेषां च महीक्षिताम उवाच पार्द पश्यैतान समवेतान कुरून इति |
25 bhīṣmadroṇapramukhataḥ sarveṣāṃ ca mahīkṣitām uvāca pārtha paśyaitān samavetān kurūn iti |
26. Ardzsuna a két seregben atyáit, nagyatyáit, tanítómestereit, anyai nagybátyjait, fivéreit, fiait, unokáit, barátait, apósait és jóakaróit pillantotta meg. |
| 26 तत्रापश्यत सदितान पार्दः पितॄन अद पितामहान आचार्यान मातुलान भरातॄन पुत्रान पौत्रान सखींस तदा |
26 tatrāpaśyat sthitān pārthaḥ pitṝn atha pitāmahān ācāryān mātulān bhrātṝn putrān pautrān sakhīṃs tathā |
27. Amikor Kuntí fia, Ardzsuna meglátta a különféle rokonok és barátok sokaságát, szívét részvét töltötte el, s így szólt: |
| 27 शवशुरान सुहृथश चैव सेनयॊर उभयॊर अपि तान समीक्ष्य स कौन्तेयः सर्वान बन्धून अवस्दितान |
27 śvaśurān suhṛdaś caiva senayor ubhayor api tān samīkṣya sa kaunteyaḥ sarvān bandhūn avasthitān |
28. Ardzsuna szólt: Kedves Krisnám! Előttem sorakozó, harci vágyban égő barátaim és rokonaim láttán tagjaim reszketnek, ajkam kiszárad. |
| 28 कृपया परयाविष्टॊ विषीथन्न इथम अब्रवीत थृष्ट्वेमं सवजनं कृष्ण युयुत्सुं समुपस्दितम |
28 kṛpayā parayāviṣṭo viṣīdann idam abravīt dṛṣṭvemaṃ svajanaṃ kṛṣṇa yuyutsuṃ samupasthitam |
29. Egész testem remeg, s borzongás járja át. Gándíva íjam kicsúszik kezemből, s a bőröm tüzel. |
| 29 सीथन्ति मम गात्राणि मुखं च परिशुष्यति वेपदुश च शरीरे मे रॊमहर्षश च जायते |
29 sīdanti mama gātrāṇi mukhaṃ ca pariśuṣyati vepathuś ca śarīre me romaharṣaś ca jāyate |
30. Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Óh, Krisna, Késí démon végzete, én csak rosszat sejtek! |
| 30 गाण्डीवं सरंसते हस्तात तवक चैव परिथह्यते न च शक्नॊम्य अवस्दातुं भरमतीव च मे मनः |
30 gāṇḍīvaṃ sraṃsate hastāt tvak caiva paridahyate na ca śaknomy avasthātuṃ bhramatīva ca me manaḥ |
31. Nem látom, hogyan származhat jó abból, ha megölöm rokonaimat e harcban. Óh, kedves Krisnám, nem akarom megnyerni e csatát, s nem vágyom sem királyságra, sem boldogságra! |
| 31 निमित्तानि च पश्यामि विपरीतानि केशव न च शरेयॊ ऽनुपश्यामि हत्वा सवजनम आहवे |
31 nimittāni ca paśyāmi viparītāni keśava na ca śreyo 'nupaśyāmi hatvā svajanam āhave |
32.-35. Óh, Góvinda, mit ér nekünk a királyság, a boldogság, vagy mit ér maga az élet, ha azok, akiknek kedvéért erre vágyunk, most itt sorakoznak a csatatéren? Óh, Madhuszúdana! Még ha másképp ők pusztítanának is el engem, miért kellene halálukat kívánnom a tanítóknak, atyáknak, fiaknak, nagyapáknak, anyai nagybácsiknak, apósoknak, unokáknak, sógoroknak és más rokonoknak, akik itt állnak előttem, készen arra, hogy feláldozzák életüket és minden kincsüket? Óh, minden lény fenntartója, én nem hogy ezért a Földért, de még a három világért sem vagyok hajlandó harcolni velük! Miféle boldogság várhat ránk, ha megöljük Dhritarástra fiait? |
| 32 न काङ्क्षे विजयं कृष्ण न च राज्यं सुखानि च किं नॊ राज्येन गॊविन्थ किं भॊगैर जीवितेन वा |
32 na kāṅkṣe vijayaṃ kṛṣṇa na ca rājyaṃ sukhāni ca kiṃ no rājyena govinda kiṃ bhogair jīvitena vā |
|
| 33 येषाम अर्दे काङ्क्षितं नॊ राज्यं भॊगाः सुखानि च त इमे ऽवस्दिता युथ्धे पराणांस तयक्त्वा धनानि च |
33 yeṣām arthe kāṅkṣitaṃ no rājyaṃ bhogāḥ sukhāni ca ta ime 'vasthitā yuddhe prāṇāṃs tyaktvā dhanāni ca |
|
| 34 आचार्याः पितरः पुत्रास तदैव च पितामहाः मातुलाः शवशुराः पौत्राः शयालाः संबन्धिनस तदा |
34 ācāryāḥ pitaraḥ putrās tathaiva ca pitāmahāḥ mātulāḥ śvaśurāḥ pautrāḥ śyālāḥ saṃbandhinas tathā |
|
| 35 एतान न हन्तुम इच्छामि घनतॊ ऽपि मधुसूथन अपि तरैलॊक्यराज्यस्य हेतॊः किं नु महीकृते |
35 etān na hantum icchāmi ghnato 'pi madhusūdana api trailokyarājyasya hetoḥ kiṃ nu mahīkṛte |
|
| 36 निहत्य धार्तराष्ट्रान नः का परीतिः सयाज जनार्थन पापम एवाश्रयेथ अस्मान हत्वैतान आततायिनः |
36 nihatya dhārtarāṣṭrān naḥ kā prītiḥ syāj janārdana pāpam evāśrayed asmān hatvaitān ātatāyinaḥ |
36. A bűn fog hatalmába keríteni bennünket, ha legyilkoljuk e támadókat. Nem helyes hát, ha megöljük Dhritarástra fiait és barátainkat. Mit nyernénk ezzel, óh, Krisna, szerencse istennőjének ura, és hogyan lehetnénk boldogok saját rokonaink elpusztítása árán? |
| 37 तस्मान नार्हा वयं हन्तुं धार्तराष्ट्रान सवबान्धवान सवजनं हि कदं हत्वा सुखिनः सयाम माधव |
37 tasmān nārhā vayaṃ hantuṃ dhārtarāṣṭrān svabāndhavān svajanaṃ hi kathaṃ hatvā sukhinaḥ syāma mādhava |
37.-38. Óh, Dzsanárdana! Ezek az emberek, akiknek szívét kapzsiság tölti el, nem látnak semmi hibát abban, hogy kiirtsák saját családjukat, vagy hogy barátaikkal marakodjanak, ám miért követnénk el ilyen bűnt mi, akik tudjuk, hogy a család elpusztítása bűnös tett? |
| 38 यथ्य अप्य एते न पश्यन्ति लॊभॊपहतचेतसः कुलक्षयकृतं थॊषं मित्रथ्रॊहे च पातकम |
38 yady apy ete na paśyanti lobhopahatacetasaḥ kulakṣayakṛtaṃ doṣaṃ mitradrohe ca pātakam |
|
| 39 कदं न जञेयम अस्माभिः पापाथ अस्मान निवर्तितुम कुलक्षयकृतं थॊषं परपश्यथ्भिर जनार्थन |
39 kathaṃ na jñeyam asmābhiḥ pāpād asmān nivartitum kulakṣayakṛtaṃ doṣaṃ prapaśyadbhir janārdana |
39. A dinasztia kipusztulásával az örök családi hagyományok is kivesznek, s az életben maradt családtagok vallástalanul fognak élni. |
| 40 कुलक्षये परणश्यन्ति कुलधर्माः सनातनाः धर्मे नष्टे कुलं कृत्स्नम अधर्मॊ ऽभिभवत्य उत |
40 kulakṣaye praṇaśyanti kuladharmāḥ sanātanāḥ dharme naṣṭe kulaṃ kṛtsnam adharmo 'bhibhavaty uta |
40. Óh, Krisna, óh, Vrisni leszármazottja! Amikor a családban a vallástalanság kerül túlsúlyba, a család nőtagjai beszennyeződnek, ha pedig a nők rossz útra térnek, az nem várt utódokat eredményez. |
| 41 अधर्माभिभवात कृष्ण परथुष्यन्ति कुलस्त्रियः सत्रीषु थुष्टासु वार्ष्णेय जायते वर्णसंकरः |
41 adharmābhibhavāt kṛṣṇa praduṣyanti kulastriyaḥ strīṣu duṣṭāsu vārṣṇeya jāyate varṇasaṃkaraḥ |
41. A nem várt nemzedék szaporodása kétségtelenül pokoli életet teremt a családnak és a családi hagyományok lerombolóinak egyaránt. Az ilyen erkölcstelen családok ősatyái visszaesnek, mert többé nem áldoznak nekik ételt és vizet. |
| 42 संकरॊ नरकायैव कुलघ्नानां कुलस्य च पतन्ति पितरॊ हय एषां लुप्तपिण्डॊथकक्रियाः |
42 saṃkaro narakāyaiva kulaghnānāṃ kulasya ca patanti pitaro hy eṣāṃ luptapiṇḍodakakriyāḥ |
42. A családi hagyományok pusztítói - akik így nem kívánt gyermekek világrajöttét idézik elő - gonosz tetteikkel véget vetnek a köz javát és a családok jólétét szolgáló cselekedeteknek. |
| 43 थॊषैर एतैः कुलघ्नानां वर्णसंकरकारकैः उत्साथ्यन्ते जातिधर्माः कुलधर्माश च शाश्वताः |
43 doṣair etaiḥ kulaghnānāṃ varṇasaṃkarakārakaiḥ utsādyante jātidharmāḥ kuladharmāś ca śāśvatāḥ |
43. Óh, Krisna, népek fenntartója! Azt hallottam a tanítványi láncolattól, hogy azokra, akik lerombolják a családi hagyományokat, az örök pokol vár. |
| 44 उत्सन्नकुलधर्माणां मनुष्याणां जनार्थन नरके नियतं वासॊ भवतीत्य अनुशुश्रुम |
44 utsannakuladharmāṇāṃ manuṣyāṇāṃ janārdana narake niyataṃ vāso bhavatīty anuśuśruma |
44. Óh, jaj, mily különös, hogy súlyos bűnök elkövetésére készülünk! A királyi gyönyörök élvezetére vágyva saját rokonainkat akarjuk elpusztítani. |
| 45 अहॊ बत महत पापं कर्तुं वयवसिता वयम यथ राज्यसुखलॊभेन हन्तुं सवजनम उथ्यताः |
45 aho bata mahat pāpaṃ kartuṃ vyavasitā vayam yad rājyasukhalobhena hantuṃ svajanam udyatāḥ |
45. Inkább haljak meg fegyvertelenül és ellenállás nélkül a csatatéren a felfegyverzett Dhritarástra fiak kezétől! |
| 46 यथि माम अप्रतीकारम अशस्त्रं शस्त्रपाणयः धार्तराष्ट्रा रणे हन्युस तन मे कषेमतरं भवेत |
46 yadi mām apratīkāram aśastraṃ śastrapāṇayaḥ dhārtarāṣṭrā raṇe hanyus tan me kṣemataraṃ bhavet |
46. Szanydzsaja mondta: E szavakkal szólt hát Ardzsuna a csatatéren, majd íját és nyilát félredobva leült harci szekerén, és szívét elborította a bánat. |
| 47 एवम उक्त्वार्जुनः संख्ये रदॊपस्द उपाविशत विसृज्य सशरं चापं शॊकसंविग्नमानसः |
47 evam uktvārjunaḥ saṃkhye rathopastha upāviśat visṛjya saśaraṃ cāpaṃ śokasaṃvignamānasaḥ |
Második fejezet - A Bhagavad-gítá tartalmának összefoglalása[szerkesztés]
| 1 संजय उवाच तं तदा कृपयाविष्टम अश्रुपूर्णाकुलेक्षणम विषीथन्तम इथं वाक्यम उवाच मधुसूथनः |
1 saṃjaya uvāca taṃ tathā kṛpayāviṣṭam aśrupūrṇākulekṣaṇam viṣīdantam idaṃ vākyam uvāca madhusūdanaḥ |
1. Szanydzsaja mondta: Ardzsuna együttérzését, bánatát és könnyező szemét látván így szólt Madhuszúdana, Krisna: |
| 2 शरीभगवान उवाच कुतस तवा कश्मलम इथं विषमे समुपस्दितम अनार्यजुष्टम अस्वर्ग्यम अकीर्तिकरम अर्जुन |
2 śrībhagavān uvāca kutas tvā kaśmalam idaṃ viṣame samupasthitam anāryajuṣṭam asvargyam akīrtikaram arjuna |
2. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám, hogyan fertőzhettek meg téged ezek a tisztátalanságok? Ezek nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét, s nem a felsőbb bolygókra, hanem a szégyenhez vezetnek. |
| 3 कलैब्यं मा सम गमः पार्द नैतत तवय्य उपपथ्यते कषुथ्रं हृथयथौर्बल्यं तयक्त्वॊत्तिष्ठ परंतप |
3 klaibyaṃ mā sma gamaḥ pārtha naitat tvayy upapadyate kṣudraṃ hṛdayadaurbalyaṃ tyaktvottiṣṭha paraṃtapa |
3. Óh, Prithá fia, ne hódolj meg e lealázó tehetetlenség előtt, mert ez nem illő hozzád! Óh, ellenség fenyítője, válj meg a szív e kicsinyes gyengeségétől, s harcra fel! |
| 4 अर्जुन उवाच कदं भीष्मम अहं संख्ये थरॊणं च मधुसूथन इषुभिः परतियॊत्स्यामि पूजार्हाव अरिसूथन |
4 arjuna uvāca kathaṃ bhīṣmam ahaṃ saṃkhye droṇaṃ ca madhusūdana iṣubhiḥ pratiyotsyāmi pūjārhāv arisūdana |
4. Ardzsuna így szólt: Óh, ellenség elpusztítója, Madhu végzete, hogyan harcolhatnék nyilakkal olyan harcosok ellen, mint Bhísma és Dróna, akik méltóak arra, hogy imádjam őket? |
| 5 गुरून अहत्वा हि महानुभावाञ; शरेयॊ भॊक्तुं भैक्ष्यम अपीह लॊके हत्वार्दकामांस तु गुरून इहैव; भुञ्जीय भॊगान रुधिरप्रथिग्धान |
5 gurūn ahatvā hi mahānubhāvāñ; śreyo bhoktuṃ bhaikṣyam apīha loke hatvārthakāmāṃs tu gurūn ihaiva; bhuñjīya bhogān rudhirapradigdhān |
5. Jobb koldulva élni ebben a világban, mintsem a nagy lelkek, tanáraim élete árán folytatni az életet. Világi nyereségre vágynak bár, mégis a feljebbvalóink, s ha megöljük őket, vér szennyezi majd be mindazt, amit élvezni fogunk. |
| 6 न चैतथ विथ्मः कतरन नॊ गरीयॊ; यथ वा जयेम यथि वा नॊ जयेयुः यान एव हत्वा न जिजीविषामस; ते ऽवस्दिताः परमुखे धार्तराष्ट्राः |
6 na caitad vidmaḥ kataran no garīyo; yad vā jayema yadi vā no jayeyuḥ yān eva hatvā na jijīviṣāmas; te 'vasthitāḥ pramukhe dhārtarāṣṭrāḥ |
6. Azt sem tudjuk, melyik a jobb: ha mi győzünk, vagy ha ők győznek le minket. Ha megöljük Dhritarástra fiait, tovább már nekünk sem szabadna élnünk. Most mégis előttünk sorakoznak a csatatéren. |
| 7 कार्पण्यथॊषॊपहतस्वभावः; पृच्छामि तवां धर्मसंमूढचेताः यच छरेयः सयान निश्चितं बरूहि तन मे; शिष्यस ते ऽहं शाधि मां तवां परपन्नम |
7 kārpaṇyadoṣopahatasvabhāvaḥ; pṛcchāmi tvāṃ dharmasaṃmūḍhacetāḥ yac chreyaḥ syān niścitaṃ brūhi tan me; śiṣyas te 'haṃ śādhi māṃ tvāṃ prapannam |
7. Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és szánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem! |
| 8 न हि परपश्यामि ममापनुथ्याथ; यच छॊकम उच्छॊषणम इन्थ्रियाणाम अवाप्य भूमाव असपत्नम ऋथ्धं; राज्यं सुराणाम अपि चाधिपत्यम |
8 na hi prapaśyāmi mamāpanudyād; yac chokam ucchoṣaṇam indriyāṇām avāpya bhūmāv asapatnam ṛddhaṃ; rājyaṃ surāṇām api cādhipatyam |
8. Nem tudom, hogyan űzzem el ezt a bánatot, amely kiszikkasztja érzékeimet, s melyet legyőzni nem leszek képes még akkor sem, ha egy páratlan, virágzó földi királyságot nyerek, olyan korlátlan hatalommal, mint a félisteneké a mennyek országában. |
| 9 संजय उवाच एवम उक्त्वा हृषीकेशं गुडाकेशः परंतपः न यॊत्स्य इति गॊविन्थम उक्त्वा तूष्णीं बभूव ह |
9 saṃjaya uvāca evam uktvā hṛṣīkeśaṃ guḍākeśaḥ paraṃtapaḥ na yotsya iti govindam uktvā tūṣṇīṃ babhūva ha |
9. Szanydzsaja szólt: Így beszélt Ardzsuna, az ellenség fenyítője, majd e szavakkal fordult Krisnához: "Góvinda, én nem fogok harcolni!" Aztán elhallgatott. |
| 10 तम उवाच हृषीकेशः परहसन्न इव भारत सेनयॊर उभयॊर मध्ये विषीथन्तम इथं वचः |
10 tam uvāca hṛṣīkeśaḥ prahasann iva bhārata senayor ubhayor madhye viṣīdantam idaṃ vacaḥ |
10. Óh, Bharata leszármazottja! Krisna ekkor a két sereg között az alábbi szavakat intézte mosolyogva a bánattól sújtott Ardzsunához: |
| 11 शरीभगवान उवाच अशॊच्यान अन्वशॊचस तवं परज्ञावाथांश च भाषसे गतासून अगतासूंश च नानुशॊचन्ति पण्डिताः |
11 śrībhagavān uvāca aśocyān anvaśocas tvaṃ prajñāvādāṃś ca bhāṣase gatāsūn agatāsūṃś ca nānuśocanti paṇḍitāḥ |
11. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem érdemes bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett. |
| 12 न तव एवाहं जातु नासं न तवं नेमे जनाधिपाः न चैव न भविष्यामः सर्वे वयम अतः परम |
12 na tv evāhaṃ jātu nāsaṃ na tvaṃ neme janādhipāḥ na caiva na bhaviṣyāmaḥ sarve vayam ataḥ param |
12. Nem volt olyan idő, amikor Én nem léteztem, és öröktől fogva vagy te és ezek a királyok is; a jövőben sem fog megszűnni életünk. |
| 13 थेहिनॊ ऽसमिन यदा थेहे कौमारं यौवनं जरा तदा थेहान्तरप्राप्तिर धीरस तत्र न मुह्यति |
13 dehino 'smin yathā dehe kaumāraṃ yauvanaṃ jarā tathā dehāntaraprāptir dhīras tatra na muhyati |
13. Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás. |
| 14 मात्रास्पर्शास तु कौन्तेय शीतॊष्णसुखथुःखथाः आगमापायिनॊ ऽनित्यास तांस तितिक्षस्व भारत |
14 mātrāsparśās tu kaunteya śītoṣṇasukhaduḥkhadāḥ āgamāpāyino 'nityās tāṃs titikṣasva bhārata |
14. Óh, Kuntí fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Óh, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt. |
| 15 यं हि न वयदयन्त्य एते पुरुषं पुरुषर्षभ समथुःखसुखं धीरं सॊ ऽमृतत्वाय कल्पते |
15 yaṃ hi na vyathayanty ete puruṣaṃ puruṣarṣabha samaduḥkhasukhaṃ dhīraṃ so 'mṛtatvāya kalpate |
15. Óh, emberek között a legkiválóbb Ardzsuna ! Akit sem a boldogság, sem a boldogtalanság nem zavar meg, s mindkettő esetén rendíthetetlen, az kétségtelenül méltó rá, hogy felszabaduljon. |
| 16 नासतॊ विथ्यते भावॊ नाभावॊ विथ्यते सतः उभयॊर अपि थृष्टॊ ऽनतस तव अनयॊस तत्त्वथर्शिभिः |
16 nāsato vidyate bhāvo nābhāvo vidyate sataḥ ubhayor api dṛṣṭo 'ntas tv anayos tattvadarśibhiḥ |
16. Az igazság látnokai arra a következtetésre jutottak, hogy a nem létező az anyagi test számára nincsen állandóság, az örökkévaló a lélek pedig változatlan. Erre mindkettő természetének tanulmányozásával jöttek rá. |
| 17 अविनाशि तु तथ विथ्धि येन सर्वम इथं ततम विनाशम अव्ययस्यास्य न कश चित कर्तुम अर्हति |
17 avināśi tu tad viddhi yena sarvam idaṃ tatam vināśam avyayasyāsya na kaś cit kartum arhati |
17. Tudd meg, hogy az, ami áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan! E halhatatlan lelket senki sem képes megsemmisíteni. |
| 18 अन्तवन्त इमे थेहा नित्यस्यॊक्ताः शरीरिणः अनाशिनॊ ऽपरमेयस्य तस्माथ युध्यस्व भारत |
18 antavanta ime dehā nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ anāśino 'prameyasya tasmād yudhyasva bhārata |
18. Az elpusztíthatatlan, mérhetetlen és örök élőlény anyagi teste mindenképpen megsemmisül; ezért hát harcra fel, óh, Bharata leszármazottja! |
| 19 य एनं वेत्ति हन्तारं यश चैनं मन्यते हतम उभौ तौ न विजानीतॊ नायं हन्ति न हन्यते |
19 ya enaṃ vetti hantāraṃ yaś cainaṃ manyate hatam ubhau tau na vijānīto nāyaṃ hanti na hanyate |
19. Aki az élőlényt gyilkosnak hiszi, vagy azt gondolja, hogy megölhető, az nem rendelkezik tudással, hiszen az önvaló nem gyilkos és nem is ölhető meg. |
| 20 न जायते मरियते वा कथा चिन; नायं भूत्वा भविता वा न भूयः अजॊ नित्यः शाश्वतॊ ऽयं पुराणॊ; न हन्यते हन्यमाने शरीरे |
20 na jāyate mriyate vā kadā cin; nāyaṃ bhūtvā bhavitā vā na bhūyaḥ ajo nityaḥ śāśvato 'yaṃ purāṇo; na hanyate hanyamāne śarīre |
20. A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el. |
| 21 वेथाविनाशिनं नित्यं य एनम अजम अव्ययम कदं स पुरुषः पार्द कं घातयति हन्ति कम |
21 vedāvināśinaṃ nityaṃ ya enam ajam avyayam kathaṃ sa puruṣaḥ pārtha kaṃ ghātayati hanti kam |
21. Óh, Pártha! Hogyan lehetne gyilkos, vagy miképpen vehetne rá bárkit is az ölésre az, aki tudja, hogy a lélek elpusztíthatatlan, örök, megszületetlen és változatlan? |
| 22 वासांसि जीर्णानि यदा विहाय; नवानि गृह्णाति नरॊ ऽपराणि तदा शरीराणि विहाय जीर्णानि; अन्यानि संयाति नवानि थेही |
22 vāsāṃsi jīrṇāni yathā vihāya; navāni gṛhṇāti naro 'parāṇi tathā śarīrāṇi vihāya jīrṇāni; anyāni saṃyāti navāni dehī |
22. Ahogy az ember leveti elnyűtt ruháit, s újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe. |
| 23 नैनं छिन्थन्ति शस्त्राणि नैनं थहति पावकः न चैनं कलेथयन्त्य आपॊ न शॊषयति मारुतः |
23 nainaṃ chindanti śastrāṇi nainaṃ dahati pāvakaḥ na cainaṃ kledayanty āpo na śoṣayati mārutaḥ |
23. A lelket semmilyen fegyver nem képes feldarabolni. Tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti, és szél sem száríthatja. |
| 24 अच्छेथ्यॊ ऽयम अथाह्यॊ ऽयम अक्लेथ्यॊ ऽशॊष्य एव च नित्यः सर्वगतः सदाणुर अचलॊ ऽयं सनातनः |
24 acchedyo 'yam adāhyo 'yam akledyo 'śoṣya eva ca nityaḥ sarvagataḥ sthāṇur acalo 'yaṃ sanātanaḥ |
24. Az egyéni lélek törhetetlen, feloldhatatlan, és sem megégetni, sem felszárítani nem lehet. Örökkévaló, mindenhol jelen van, változatlan, rendíthetetlen és örökké ugyanaz. |
| 25 अव्यक्तॊ ऽयम अचिन्त्यॊ ऽयम अविकार्यॊ ऽयम उच्यते तस्माथ एवं विथित्वैनं नानुशॊचितुम अर्हसि |
25 avyakto 'yam acintyo 'yam avikāryo 'yam ucyate tasmād evaṃ viditvainaṃ nānuśocitum arhasi |
25. Úgy mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan és változhatatlan. Ezt tudván nem szabad bánkódnod a test miatt. |
| 26 अद चैनं नित्यजातं नित्यं वा मन्यसे मृतम तदापि तवं महाबाहॊ नैवं शॊचितुम अर्हसि |
26 atha cainaṃ nityajātaṃ nityaṃ vā manyase mṛtam tathāpi tvaṃ mahābāho naivaṃ śocitum arhasi |
26. Még ha azt hiszed, hogy a lélek vagy az élet jele szüntelenül megszületik és örökké meghal, akkor sincs okod a bánkódásra, óh, erős karú! |
| 27 जातस्य हि धरुवॊ मृत्युर धरुवं जन्म मृतस्य च तस्माथ अपरिहार्ये ऽरदे न तवं शॊचितुम अर्हसि |
27 jātasya hi dhruvo mṛtyur dhruvaṃ janma mṛtasya ca tasmād aparihārye 'rthe na tvaṃ śocitum arhasi |
27. A megszületett számára biztos a halál, s halála után újra megszületik kétségtelenül. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben! |
| 28 अव्यक्ताथीनि भूतानि वयक्तमध्यानि भारत अव्यक्तनिधनान्य एव तत्र का परिथेवना |
28 avyaktādīni bhūtāni vyaktamadhyāni bhārata avyaktanidhanāny eva tatra kā paridevanā |
28. Kezdetben minden teremtett lény megnyilvánulatlan, középső szakaszában megnyilvánul, majd a megsemmisüléskor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a kesergésre? |
| 29 आश्चर्यवत पश्यति कश चिथ एनम; आश्चर्यवथ वथति तदैव चान्यः आश्चर्यवच चैनम अन्यः शृणॊति; शरुत्वाप्य एनं वेथ न चैव कश चित |
29 āścaryavat paśyati kaś cid enam; āścaryavad vadati tathaiva cānyaḥ āścaryavac cainam anyaḥ śṛṇoti; śrutvāpy enaṃ veda na caiva kaś cit |
29. A lelket az egyik csodálatosnak látja, a másik olyannak írja le, a harmadik azt hallja róla, hogy csodálatra méltó, míg mások egyáltalán nem értik még azután sem, hogy hallottak róla. |
| 30 थेही नित्यम अवध्यॊ ऽयं थेहे सर्वस्य भारत तस्मात सर्वाणि भूतानि न तवं शॊचितुम अर्हसि |
30 dehī nityam avadhyo 'yaṃ dehe sarvasya bhārata tasmāt sarvāṇi bhūtāni na tvaṃ śocitum arhasi |
30. Óh, Bharata leszármazottja, egy élőlényért sem kell bánkódnod, hiszen a testben lakozót sohasem lehet elpusztítani! |
| 31 सवधर्मम अपि चावेक्ष्य न विकम्पितुम अर्हसि धर्म्याथ धि युथ्धाच छरेयॊ ऽनयत कषत्रियस्य न विथ्यते |
31 svadharmam api cāvekṣya na vikampitum arhasi dharmyād dhi yuddhāc chreyo 'nyat kṣatriyasya na vidyate |
31. Ksatrija kötelességedet figyelembe véve tudnod kell, hogy nincs számodra jobb elfoglaltság, mint harcolni a vallásos elvekért. Nincs tehát szükség a tétovázásra. |
| 32 यथृच्छया चॊपपन्नं सवर्गथ्वारम अपावृतम सुखिनः कषत्रियाः पार्द लभन्ते युथ्धम ईथृशम |
32 yadṛcchayā copapannaṃ svargadvāram apāvṛtam sukhinaḥ kṣatriyāḥ pārtha labhante yuddham īdṛśam |
32. Óh, Pártha! Boldogok a ksatriyák, akiknek ilyen váratlan lehetőségeik kínálkoznak a harcra, megnyitván számukra a mennyei bolygók kapuját. |
| 33 अद चेत तवम इमं धर्म्यं संग्रामं न करिष्यसि ततः सवधर्मं कीर्तिं च हित्वा पापम अवाप्स्यसि |
33 atha cet tvam imaṃ dharmyaṃ saṃgrāmaṃ na kariṣyasi tataḥ svadharmaṃ kīrtiṃ ca hitvā pāpam avāpsyasi |
33. Ha azonban nem hajtod végre vallásos kötelességedet s nem harcolsz, akkor feladatod elhanyagolásával minden bizonnyal bűnt követsz el, s így búcsút mondhatsz harcosi hírnevednek. |
| 34 अकीर्तिं चापि भूतानि कदयिष्यन्ति ते ऽवययाम संभावितस्य चाकीर्तिर मरणाथ अतिरिच्यते |
34 akīrtiṃ cāpi bhūtāni kathayiṣyanti te 'vyayām saṃbhāvitasya cākīrtir maraṇād atiricyate |
34. Az emberek szégyenedről beszélnek majd, s egy tiszteletreméltó ember számára a szégyen még a halálnál is rosszabb. |
| 35 भयाथ रणाथ उपरतं मंस्यन्ते तवां महारदाः येषां च तवं बहुमतॊ भूत्वा यास्यसि लाघवम |
35 bhayād raṇād uparataṃ maṃsyante tvāṃ mahārathāḥ yeṣāṃ ca tvaṃ bahumato bhūtvā yāsyasi lāghavam |
35. A hatalmas hadvezérek, akik oly nagyra tartották neved és dicsőséged, azt fogják hinni, hogy puszta félelemből hagytad el a csatateret, s így jelentéktelen személyiségnek tekintenek majd. |
| 36 अवाच्यवाथांश च बहून वथिष्यन्ति तवाहिताः निन्थन्तस तव सामर्द्यं ततॊ थुःखतरं नु किम |
36 avācyavādāṃś ca bahūn vadiṣyanti tavāhitāḥ nindantas tava sāmarthyaṃ tato duḥkhataraṃ nu kim |
36. Ellenségeid bántó szavakkal fognak illetni, s gúnyt űznek majd tehetségedből. Mi lehetne ennél fájdalmasabb számodra? |
| 37 हतॊ वा पराप्स्यसि सवर्गं जित्वा वा भॊक्ष्यसे महीम तस्माथ उत्तिष्ठ कौन्तेय युथ्धाय कृतनिश्चयः |
37 hato vā prāpsyasi svargaṃ jitvā vā bhokṣyase mahīm tasmād uttiṣṭha kaunteya yuddhāya kṛtaniścayaḥ |
37. Óh, Kuntí fia! Vagy megölnek a csatamezőn, s a mennyei bolygókra kerülsz, vagy pedig győzelmet aratsz, s a földi királyságot élvezed. Légy hát elszánt, s harcra fel! |
| 38 सुखथुःखे समे कृत्वा लाभालाभौ जयाजयौ ततॊ युथ्धाय युज्यस्व नैवं पापम अवाप्स्यसि |
38 sukhaduḥkhe same kṛtvā lābhālābhau jayājayau tato yuddhāya yujyasva naivaṃ pāpam avāpsyasi |
38. Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem követsz el bűnt. |
| 39 एषा ते ऽभिहिता सांख्ये बुथ्धिर यॊगे तव इमां शृणु बुथ्ध्या युक्तॊ यया पार्द कर्मबन्धं परहास्यसि |
39 eṣā te 'bhihitā sāṃkhye buddhir yoge tv imāṃ śṛṇu buddhyā yukto yayā pārtha karmabandhaṃ prahāsyasi |
39. Eddig az elemző tanulmányozás segítségével írtam le neked e tudást. Halld most, ahogy a tettek gyümölcseire nem vágyó cselekvés alapján magyarázom el! Óh, Prithá fia! Ha ilyen tudás birtokában cselekszel, megszabadulhatsz a munka bilincseitől. |
| 40 नेहाभिक्रमनाशॊ ऽसति परत्यवायॊ न विथ्यते सवल्पम अप्य अस्य धर्मस्य तरायते महतॊ भयात |
40 nehābhikramanāśo 'sti pratyavāyo na vidyate svalpam apy asya dharmasya trāyate mahato bhayāt |
40. Ebben a törekvésben nincsen veszteség vagy hanyatlás, s ezen az úton már egy kis fejlődés is megvédi az embert a félelem legveszélyesebb fajtájától. |
| 41 वयवसायात्मिका बुथ्धिर एकेह कुरुनन्थन बहुशाखा हय अनन्ताश च बुथ्धयॊ ऽवयवसायिनाम |
41 vyavasāyātmikā buddhir ekeha kurunandana bahuśākhā hy anantāś ca buddhayo 'vyavasāyinām |
41. Akik ezt az utat járják, szilárdak elhatározásukban, és csak egyetlen céljuk van. Óh, Kuruk szeretett gyermeke, a határozatlanok szétszórt értelműek. |
| 42 याम इमां पुष्पितां वाचं परवथन्त्य अविपश्चितः वेथवाथरताः पार्द नान्यथ अस्तीति वाथिनः |
42 yām imāṃ puṣpitāṃ vācaṃ pravadanty avipaścitaḥ vedavādaratāḥ pārtha nānyad astīti vādinaḥ |
42.-43. A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül. |
| 43 कामात्मानः सवर्गपरा जन्मकर्मफलप्रथाम करियाविशेषबहुलां भॊगैश्वर्यगतिं परति |
43 kāmātmānaḥ svargaparā janmakarmaphalapradām kriyāviśeṣabahulāṃ bhogaiśvaryagatiṃ prati |
|
| 44 भॊगैश्वर्यप्रसक्तानां तयापहृतचेतसाम वयवसायात्मिका बुथ्धिः समाधौ न विधीयते |
44 bhogaiśvaryaprasaktānāṃ tayāpahṛtacetasām vyavasāyātmikā buddhiḥ samādhau na vidhīyate |
44. Azoknak az elméjében, akik túlságosan ragaszkodnak az érzéki élvezethez és az anyagi gazdagsághoz, s akiket mindezek megtévesztenek, sohasem ébred szilárd eltökéltség, hogy a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatát végezzék. |
| 45 तरैगुण्यविषया वेथा निस्त्रैगुण्यॊ भवार्जुन निर्थ्वन्थ्वॊ नित्यसत्त्वस्दॊ निर्यॊगक्षेम आत्मवान |
45 traiguṇyaviṣayā vedā nistraiguṇyo bhavārjuna nirdvandvo nityasattvastho niryogakṣema ātmavān |
45. A Védák legfőképpen az anyagi természet három kötőerejéről beszélnek. Óh, Ardzsuna, légy transzcendentális, s emelkedj e három kötőerő fölé! Szabadulj meg minden kettősségtől, valamint minden aggodalomtól a nyereséget és a biztonságot illetően, s légy szilárd az önvalóban! |
| 46 यावान अर्द उथपाने सर्वतः संप्लुतॊथके तावान सर्वेषु वेथेषु बराह्मणस्य विजानतः |
46 yāvān artha udapāne sarvataḥ saṃplutodake tāvān sarveṣu vedeṣu brāhmaṇasya vijānataḥ |
46. Ahogy egy nagy víztároló alkalmas mindarra, amire egy kis kút, úgy a Védák valamennyi célját eléri az, aki ismeri a mögöttük rejtőző szándékot. |
| 47 कर्मण्य एवाधिकारस ते मा फलेषु कथा चन मा कर्मफलहेतुर भूर मा ते सङ्गॊ ऽसत्व अकर्मणि |
47 karmaṇy evādhikāras te mā phaleṣu kadā cana mā karmaphalahetur bhūr mā te saṅgo 'stv akarmaṇi |
47. Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása! |
| 48 यॊगस्दः कुरु कर्माणि सङ्गं तयक्त्वा धनंजय सिथ्ध्यसिथ्ध्यॊः समॊ भूत्वा समत्वं यॊग उच्यते |
48 yogasthaḥ kuru karmāṇi saṅgaṃ tyaktvā dhanaṃjaya siddhyasiddhyoḥ samo bhūtvā samatvaṃ yoga ucyate |
48. Végezd kötelességed megingathatatlanul, óh, Ardzsuna, s ne ragaszkodj se a sikerhez, se a kudarchoz! Az ilyen kiegyensúlyozottságot hívják jógának. |
| 49 थूरेण हय अवरं कर्म बुथ्धियॊगाथ धनंजय बुथ्धौ शरणम अन्विच्छ कृपणाः फलहेतवः |
49 dūreṇa hy avaraṃ karma buddhiyogād dhanaṃjaya buddhau śaraṇam anviccha kṛpaṇāḥ phalahetavaḥ |
49. Óh, Dhananydzsaja! Az odaadó szolgálat erejével tarts távol magadtól minden emberhez nem méltó tettet, s ebben a tudatban hódolj meg az Úr előtt! Akik élvezni akarják munkájuk gyümölcsét, valamennyien fösvények. |
| 50 बुथ्धियुक्तॊ जहातीह उभे सुकृतथुष्कृते तस्माथ यॊगाय युज्यस्व यॊगः कर्मसु कौशलम |
50 buddhiyukto jahātīha ubhe sukṛtaduṣkṛte tasmād yogāya yujyasva yogaḥ karmasu kauśalam |
50. Az odaadó szolgálatban élő ember még ebben az életében megszabadul a jó és a rossz tettektől egyaránt. Törekedj hát a jógára, a tettek művészetére! |
| 51 कर्मजं बुथ्धियुक्ता हि फलं तयक्त्वा मनीषिणः जन्मबन्धविनिर्मुक्ताः पथं गच्छन्त्य अनामयम |
51 karmajaṃ buddhiyuktā hi phalaṃ tyaktvā manīṣiṇaḥ janmabandhavinirmuktāḥ padaṃ gacchanty anāmayam |
51. Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és azáltal, hogy hazatérnek Istenhez elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen. |
| 52 यथा ते मॊहकलिलं बुथ्धिर वयतितरिष्यति तथा गन्तासि निर्वेथं शरॊतव्यस्य शरुतस्य च |
52 yadā te mohakalilaṃ buddhir vyatitariṣyati tadā gantāsi nirvedaṃ śrotavyasya śrutasya ca |
52. Amikor értelmed kitalál az illúzió sűrű erdejéből, közömbössé válsz mindaz iránt, amit hallottál, s amit hallani fogsz. |
| 53 शरुतिविप्रतिपन्ना ते यथा सदास्यति निश्चला समाधाव अचला बुथ्धिस तथा यॊगम अवाप्स्यसि |
53 śrutivipratipannā te yadā sthāsyati niścalā samādhāv acalā buddhis tadā yogam avāpsyasi |
53. Amikor elmédet többé nem zavarják meg a Védák virágos szavai, és szilárdan megállapodik az önmegvalósítás transzában, isteni tudatra teszel majd szert. |
| 54 अर्जुन उवाच सदितप्रज्ञस्य का भाषा समाधिस्दस्य केशव सदितधीः किं परभाषेत किम आसीत वरजेत किम |
54 arjuna uvāca sthitaprajñasya kā bhāṣā samādhisthasya keśava sthitadhīḥ kiṃ prabhāṣeta kim āsīta vrajeta kim |
54. Ardzsuna így szólt: Óh, Krisna! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata így a transzcendensbe merült? Hogyan, s milyen szavakkal beszél? Hogyan ül és hogyan jár? |
| 55 परजहाति यथा कामान सर्वान पार्द मनॊगतान आत्मन्य एवात्मना तुष्टः सदितप्रज्ञस तथॊच्यते |
55 prajahāti yadā kāmān sarvān pārtha manogatān ātmany evātmanā tuṣṭaḥ sthitaprajñas tadocyate |
55. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Óh, Pártha! Amikor az ember lemond az érzékkielégítésre irányuló valamennyi vágyról, melyet az elme kitalációja hoz létre, s ekképpen megtisztult elméje egyedül az önvalóban talál elégedettségre, akkor azt mondhatjuk róla, hogy tiszta, transzcendentális tudata van. |
| 56 थुःखेष्व अनुथ्विग्नमनाः सुखेषु विगतस्पृहः वीतरागभयक्रॊधः सदितधीर मुनिर उच्यते |
56 duḥkheṣv anudvignamanāḥ sukheṣu vigataspṛhaḥ vītarāgabhayakrodhaḥ sthitadhīr munir ucyate |
56. Aki a háromfajta szenvedés ellenére háborítatlan marad, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a ragaszkodástól, a félelemtől és a dühtől, azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek hívják. |
| 57 यः सर्वत्रानभिस्नेहस तत तत पराप्य शुभाशुभम नाभिनन्थति न थवेष्टि तस्य परज्ञा परतिष्ठिता |
57 yaḥ sarvatrānabhisnehas tat tat prāpya śubhāśubham nābhinandati na dveṣṭi tasya prajñā pratiṣṭhitā |
57. Akit nem ingat meg semmi, érje bár jó vagy rossz, s nem ujjong és nem panaszkodik miattuk, az szilárdan gyökerezik a tökéletes tudásban. |
| 58 यथा संहरते चायं कूर्मॊ ऽङगानीव सर्वशः इन्थ्रियाणीन्थ्रियार्देभ्यस तस्य परज्ञा परतिष्ठिता |
58 yadā saṃharate cāyaṃ kūrmo 'ṅgānīva sarvaśaḥ indriyāṇīndriyārthebhyas tasya prajñā pratiṣṭhitā |
58. Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek tárgyairól, mint ahogyan a teknősbéka húzza be páncéljába végtagjait, az rendíthetetlenül megállapodott a tökéletes tudatban. |
| 59 विषया विनिवर्तन्ते निराहारस्य थेहिनः रसवर्जं रसॊ ऽपय अस्य परं थृष्ट्वा निवर्तते |
59 viṣayā vinivartante nirāhārasya dehinaḥ rasavarjaṃ raso 'py asya paraṃ dṛṣṭvā nivartate |
59. A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, ám az érzékek tárgyai utáni vágy megmarad. Ha azonban egy felsőbbrendű ízt tapasztalva hagy fel az érzéki élvezettel, tudata rendíthetetlenné válik. |
| 60 यततॊ हय अपि कौन्तेय पुरुषस्य विपश्चितः इन्थ्रियाणि परमादीनि हरन्ति परसभं मनः |
60 yatato hy api kaunteya puruṣasya vipaścitaḥ indriyāṇi pramāthīni haranti prasabhaṃ manaḥ |
60. Óh, Ardzsuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják. |
| 61 तानि सर्वाणि संयम्य युक्त आसीत मत्परः वशे हि यस्येन्थ्रियाणि तस्य परज्ञा परतिष्ठिता |
61 tāni sarvāṇi saṃyamya yukta āsīta matparaḥ vaśe hi yasyendriyāṇi tasya prajñā pratiṣṭhitā |
61. Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik. |
| 62 धयायतॊ विषयान पुंसः सङ्गस तेषूपजायते सङ्गात संजायते कामः कामात करॊधॊ ऽभिजायते |
62 dhyāyato viṣayān puṃsaḥ saṅgas teṣūpajāyate saṅgāt saṃjāyate kāmaḥ kāmāt krodho 'bhijāyate |
62. Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt. E ragaszkodásból kéj támad, a kéj pedig dühöt szül. |
| 63 करॊधाथ भवति संमॊहः संमॊहात समृतिविभ्रमः समृतिभ्रंशाथ बुथ्धिनाशॊ बुथ्धिनाशात परणश्यति |
63 krodhād bhavati saṃmohaḥ saṃmohāt smṛtivibhramaḥ smṛtibhraṃśād buddhināśo buddhināśāt praṇaśyati |
63. A dühből teljes illúzió ered, az illúzióból pedig emlékezetzavar. Ha zavart az emlékezet, elvész az értelem, s az értelem elvesztésével az ember ismét visszasüllyed az anyagi lét mocsarába. |
| 64 रागथ्वेषवियुक्तैस तु विषयान इन्थ्रियैश चरन आत्मवश्यैर विधेयात्मा परसाथम अधिगच्छति |
64 rāgadveṣaviyuktais tu viṣayān indriyaiś caran ātmavaśyair vidheyātmā prasādam adhigacchati |
64. De aki mentes minden ragaszkodástól és ellenszenvtől, és képes a szabadság szabályozó elveinek gyakorlása révén uralkodni az érzékein, az elnyerheti az Úr teljes kegyét. |
| 65 परसाथे सर्वथुःखानां हानिर अस्यॊपजायते परसन्नचेतसॊ हय आशु बुथ्धिः पर्यवतिष्ठते |
65 prasāde sarvaduḥkhānāṃ hānir asyopajāyate prasannacetaso hy āśu buddhiḥ paryavatiṣṭhate |
65. Aki ily módon elégedett a Krisna-tudatban , annak számára megszűnik az anyagi lét háromféle szenvedése, s ebben az elégedett tudatban értelme hamarosan megszilárdul. |
| 66 नास्ति बुथ्धिर अयुक्तस्य न चायुक्तस्य भावना न चाभावयतः शान्तिर अशान्तस्य कुतः सुखम |
66 nāsti buddhir ayuktasya na cāyuktasya bhāvanā na cābhāvayataḥ śāntir aśāntasya kutaḥ sukham |
66. Aki nem áll kapcsolatban a Legfelsőbbel a Krisna-tudatban , annak értelme nem transzcendentális, elméje nem szilárd, s enélkül lehetetlen a béke is. És hogyan volna boldogság béke nélkül? |
| 67 इन्थ्रियाणां हि चरतां यन मनॊ ऽनुविधीयते तथ अस्य हरति परज्ञां वायुर नावम इवाम्भसि |
67 indriyāṇāṃ hi caratāṃ yan mano 'nuvidhīyate tad asya harati prajñāṃ vāyur nāvam ivāmbhasi |
67. Ahogyan az erős szél sodorja el a csónakot a vízen, úgy képes elragadni az ember értelmét még egyetlen csapongó érzék is, ha az elme arra összpontosít. |
| 68 तस्माथ यस्य महाबाहॊ निगृहीतानि सर्वशः इन्थ्रियाणीन्थ्रियार्देभ्यस तस्य परज्ञा परतिष्ठिता |
68 tasmād yasya mahābāho nigṛhītāni sarvaśaḥ indriyāṇīndriyārthebhyas tasya prajñā pratiṣṭhitā |
68. Ezért, óh, erős karú, aki visszatartja érzékeit azok tárgyaitól, annak értelme valóban rendíthetetlen. |
| 69 या निशा सर्वभूतानां तस्यां जागर्ति संयमी यस्यां जाग्रति भूतानि सा निशा पश्यतॊ मुनेः |
69 yā niśā sarvabhūtānāṃ tasyāṃ jāgarti saṃyamī yasyāṃ jāgrati bhūtāni sā niśā paśyato muneḥ |
69. Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka. |
| 70 आपूर्यमाणम अचलप्रतिष्ठं; समुथ्रम आपः परविशन्ति यथ्वत तथ्वत कामा यं परविशन्ति सर्वे; स शान्तिम आप्नॊति न कामकामी |
70 āpūryamāṇam acalapratiṣṭhaṃ; samudram āpaḥ praviśanti yadvat tadvat kāmā yaṃ praviśanti sarve; sa śāntim āpnoti na kāmakāmī |
70. A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba. |
| 71 विहाय कामान यः सर्वान पुमांश चरति निःस्पृहः निर्ममॊ निरहंकारः स शान्तिम अधिगच्छति |
71 vihāya kāmān yaḥ sarvān pumāṃś carati niḥspṛhaḥ nirmamo nirahaṃkāraḥ sa śāntim adhigacchati |
71. Egyedül az éri el az igazi békét, aki feladott minden érzékkielégítésre irányuló vágyat, kívánságok nélkül él, megvált minden birtoklásérzettől, s mentes a hamis egótól. |
| 72 एषा बराह्मी सदितिः पार्द नैनां पराप्य विमुह्यति सदित्वास्याम अन्तकाले ऽपि बरह्मनिर्वाणम ऋच्छति |
72 eṣā brāhmī sthitiḥ pārtha naināṃ prāpya vimuhyati sthitvāsyām antakāle 'pi brahmanirvāṇam ṛcchati |
72. Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába. |
Harmadik fejezet - Karma-jóga[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच जयायसी चेत कर्मणस ते मता बुथ्धिर जनार्थन तत किं कर्मणि घॊरे मां नियॊजयसि केशव |
1 arjuna uvāca jyāyasī cet karmaṇas te matā buddhir janārdana tat kiṃ karmaṇi ghore māṃ niyojayasi keśava |
1. Ardzsuna így szólt: Óh, Dzsanárdana! Óh, Késava! Miért akarod, hogy részt vegyek ebben az iszonyatos harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél? |
| 2 वयामिश्रेणैव वाक्येन बुथ्धिं मॊहयसीव मे तथ एकं वथ निश्चित्य येन शरेयॊ ऽहम आप्नुयाम |
2 vyāmiśreṇaiva vākyena buddhiṃ mohayasīva me tad ekaṃ vada niścitya yena śreyo 'ham āpnuyām |
2. Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra! |
| 3 शरीभगवान उवाच लॊके ऽसमिन थविविधा निष्ठा पुरा परॊक्ता मयानघ जञानयॊगेन सांख्यानां कर्मयॊगेन यॊगिनाम |
3 śrībhagavān uvāca loke 'smin dvividhā niṣṭhā purā proktā mayānagha jñānayogena sāṃkhyānāṃ karmayogena yoginām |
3. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Óh, bűntelen Ardzsuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megértésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni. |
| 4 न कर्मणाम अनारम्भान नैष्कर्म्यं पुरुषॊ ऽशनुते न च संन्यसनाथ एव सिथ्धिं समधिगच्छति |
4 na karmaṇām anārambhān naiṣkarmyaṃ puruṣo 'śnute na ca saṃnyasanād eva siddhiṃ samadhigacchati |
4. Az ember nem szabadulhat meg a visszahatásoktól csupán azáltal, hogy eláll a tettektől, s pusztán lemondással sem érhet el tökéletességet. |
| 5 न हि कश चित कषणम अपि जातु तिष्ठत्य अकर्मकृत कार्यते हय अवशः कर्म सर्वः परकृतिजैर गुणैः |
5 na hi kaś cit kṣaṇam api jātu tiṣṭhaty akarmakṛt kāryate hy avaśaḥ karma sarvaḥ prakṛtijair guṇaiḥ |
5. Minden ember akaratlanul arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem. |
| 6 कर्मेन्थ्रियाणि संयम्य य आस्ते मनसा समरन इन्थ्रियार्दान विमूढात्मा मिद्याचारः स उच्यते |
6 karmendriyāṇi saṃyamya ya āste manasā smaran indriyārthān vimūḍhātmā mithyācāraḥ sa ucyate |
6. Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják. |
| 7 यस तव इन्थ्रियाणि मनसा नियम्यारभते ऽरजुन कर्मेन्थ्रियैः कर्मयॊगम असक्तः स विशिष्यते |
7 yas tv indriyāṇi manasā niyamyārabhate 'rjuna karmendriyaiḥ karmayogam asaktaḥ sa viśiṣyate |
7. Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-jóga gyakorlásához lát Krisna-tudatban , sokkal kiválóbb nála. |
| 8 नियतं कुरु कर्म तवं कर्म जयायॊ हय अकर्मणः शरीरयात्रापि च ते न परसिध्येथ अकर्मणः |
8 niyataṃ kuru karma tvaṃ karma jyāyo hy akarmaṇaḥ śarīrayātrāpi ca te na prasidhyed akarmaṇaḥ |
8. Hajtsd végre előírt kötelességed, mert az jobb a tétlenségnél! Az ember még anyagi testét sem képes fenntartani munka nélkül. |
| 9 यज्ञार्दात कर्मणॊ ऽनयत्र लॊकॊ ऽयं कर्मबन्धनः तथर्दं कर्म कौन्तेय मुक्तसङ्गः समाचर |
9 yajñārthāt karmaṇo 'nyatra loko 'yaṃ karmabandhanaḥ tadarthaṃ karma kaunteya muktasaṅgaḥ samācara |
9. Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Visnunak, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Óh, Kuntí fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől! |
| 10 सहयज्ञाः परजाः सृष्ट्वा पुरॊवाच परजापतिः अनेन परसविष्यध्वम एष वॊ ऽसत्व इष्टकामधुक |
10 sahayajñāḥ prajāḥ sṛṣṭvā purovāca prajāpatiḥ anena prasaviṣyadhvam eṣa vo 'stv iṣṭakāmadhuk |
10. A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit bocsátotta előre Visnunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: "Legyetek boldogok e jadzsnya áldozat által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!" |
| 11 थेवान भावयतानेन ते थेवा भावयन्तु वः परस्परं भावयन्तः शरेयः परम अवाप्स्यद |
11 devān bhāvayatānena te devā bhāvayantu vaḥ parasparaṃ bhāvayantaḥ śreyaḥ param avāpsyatha |
11. A félistenek, akiket megörvendeztetnek az áldozatok, szintén a kedvetekben fognak járni, s ha az emberek és félistenek ily módon együttműködnek, általános jólét köszönt mindenkire. |
| 12 इष्टान भॊगान हि वॊ थेवा थास्यन्ते यज्ञभाविताः तैर थत्तान अप्रथायैभ्यॊ यॊ भुङ्क्ते सतेन एव सः |
12 iṣṭān bhogān hi vo devā dāsyante yajñabhāvitāḥ tair dattān apradāyaibhyo yo bhuṅkte stena eva saḥ |
12. Ha a különféle életszükségletekről gondoskodó félistenek elégedettek a jadzsnya áldozat végzésével, ellátnak majd benneteket mindennel, amire csak szükségetek van. Ám minden bizonnyal tolvaj az, aki úgy élvezi ezeket az adományokat, hogy nem ajánlja fel viszonzásképpen a félisteneknek. |
| 13 यज्ञशिष्टाशिनः सन्तॊ मुच्यन्ते सर्वकिल्बिषैः भुञ्जते ते तव अघं पापा ये पचन्त्य आत्मकारणात |
13 yajñaśiṣṭāśinaḥ santo mucyante sarvakilbiṣaiḥ bhuñjate te tv aghaṃ pāpā ye pacanty ātmakāraṇāt |
13. A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt. Mások, akik személyes érzéki élvezetükre készítenek ételt, bizony csak bűnt esznek. |
| 14 अन्नाथ भवन्ति भूतानि पर्जन्याथ अन्नसंभवः यज्ञाथ भवति पर्जन्यॊ यज्ञः कर्मसमुथ्भवः |
14 annād bhavanti bhūtāni parjanyād annasaṃbhavaḥ yajñād bhavati parjanyo yajñaḥ karmasamudbhavaḥ |
14. Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a jadzsnya áldozat végzéséből ered, a jadzsnya pedig az előírt kötelességekből születik. |
| 15 कर्म बरह्मॊथ्भवं विथ्धि बरह्माक्षरसमुथ्भवम तस्मात सर्वगतं बरह्म नित्यं यज्ञे परतिष्ठितम |
15 karma brahmodbhavaṃ viddhi brahmākṣarasamudbhavam tasmāt sarvagataṃ brahma nityaṃ yajñe pratiṣṭhitam |
15. A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben. |
| 16 एवं परवर्तितं चक्रं नानुवर्तयतीह यः अघायुर इन्थ्रियारामॊ मॊघं पार्द स जीवति |
16 evaṃ pravartitaṃ cakraṃ nānuvartayatīha yaḥ aghāyur indriyārāmo moghaṃ pārtha sa jīvati |
16. Kedves Ardzsunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét. |
| 17 यस तव आत्मरतिर एव सयाथ आत्मतृप्तश च मानवः आत्मन्य एव च संतुष्टस तस्य कार्यं न विथ्यते |
17 yas tv ātmaratir eva syād ātmatṛptaś ca mānavaḥ ātmany eva ca saṃtuṣṭas tasya kāryaṃ na vidyate |
17. Ám aki az önvalóban találja meg örömét, akinek emberi élete az önmegvalósítást szolgálja, s aki egyedül az önvalóban érez teljes elégedettséget, annak számára nincsen kötelesség. |
| 18 नैव तस्य कृतेनार्दॊ नाकृतेनेह कश चन न चास्य सर्वभूतेषु कश चिथ अर्दव्यपाश्रयः |
18 naiva tasya kṛtenārtho nākṛteneha kaś cana na cāsya sarvabhūteṣu kaś cid arthavyapāśrayaḥ |
18. Az önmegvalósított embernek nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem. |
| 19 तस्माथ असक्तः सततं कार्यं कर्म समाचर असक्तॊ हय आचरन कर्म परम आप्नॊति पूरुषः |
19 tasmād asaktaḥ satataṃ kāryaṃ karma samācara asakto hy ācaran karma param āpnoti pūruṣaḥ |
19. Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, anélkül hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a Legfelsőbbet. |
| 20 कर्मणैव हि संसिथ्धिम आस्दिता जनकाथयः लॊकसंग्रहम एवापि संपश्यन कर्तुम अर्हसि |
20 karmaṇaiva hi saṃsiddhim āsthitā janakādayaḥ lokasaṃgraham evāpi saṃpaśyan kartum arhasi |
20. Előírt kötelességeik teljesítésével még a királyok - például Dzsanaka - is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd. |
| 21 यथ यथ आचरति शरेष्ठस तत तथ एवेतरॊ जनः स यत परमाणं कुरुते लॊकस तथ अनुवर्तते |
21 yad yad ācarati śreṣṭhas tat tad evetaro janaḥ sa yat pramāṇaṃ kurute lokas tad anuvartate |
21. Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt. |
| 22 न मे पार्दास्ति कर्तव्यं तरिषु लॊकेषु किं चन नानवाप्तम अवाप्तव्यं वर्त एव च कर्मणि |
22 na me pārthāsti kartavyaṃ triṣu lokeṣu kiṃ cana nānavāptam avāptavyaṃ varta eva ca karmaṇi |
22. Óh, Prithá fia! Számomra nincs előírt tett a három bolygórendszerben. Semmire sincs szükségem, és nincs semmi, amit el kellene érnem - mégis végzem az előírt kötelességeket. |
| 23 यथि हय अहं न वर्तेयं जातु कर्मण्य अतन्थ्रितः मम वर्त्मानुवर्तन्ते मनुष्याः पार्द सर्वशः |
23 yadi hy ahaṃ na varteyaṃ jātu karmaṇy atandritaḥ mama vartmānuvartante manuṣyāḥ pārtha sarvaśaḥ |
23. Mert ha Én nem végezném lelkiismeretesen az előírt kötelességeket, az emberek minden bizonnyal követnék példámat, óh, Pártha! |
| 24 उत्सीथेयुर इमे लॊका न कुर्यां कर्म चेथ अहम संकरस्य च कर्ता सयाम उपहन्याम इमाः परजाः |
24 utsīdeyur ime lokā na kuryāṃ karma ced aham saṃkarasya ca kartā syām upahanyām imāḥ prajāḥ |
24. Ha Én nem végezném többé az előírt kötelességeket, romba dőlnének a világok. Én lennék az oka a nemkívánatos népességnek, s ezáltal véget vetnék minden élőlény békéjének. |
| 25 सक्ताः कर्मण्य अविथ्वांसॊ यदा कुर्वन्ति भारत कुर्याथ विथ्वांस तदासक्तश चिकीर्षुर लॊकसंग्रहम |
25 saktāḥ karmaṇy avidvāṃso yathā kurvanti bhārata kuryād vidvāṃs tathāsaktaś cikīrṣur lokasaṃgraham |
25. Ahogy a tudatlanok az eredményre vágyva végrehajtják kötelességeiket, úgy a bölcs is cselekszik, hogy az embereket a helyes úton vezesse, ő azonban nem ragaszkodik tettei gyümölcséhez. |
| 26 न बुथ्धिभेथं जनयेथ अज्ञानां कर्मसङ्गिनाम जॊषयेत सर्वकर्माणि विथ्वान युक्तः समाचरन |
26 na buddhibhedaṃ janayed ajñānāṃ karmasaṅginām joṣayet sarvakarmāṇi vidvān yuktaḥ samācaran |
26. A bölcs, hogy ne zavarja meg az előírt kötelességek gyümölcséhez ragaszkodó tudatlanok elméjét, ne tétlenségre buzdítsa őket, hanem az odaadó szellemben a Krisna-tudat fokozatos kifejlesztése érdekében végzett cselekvésre. |
| 27 परकृतेः करियमाणानि गुणैः कर्माणि सर्वशः अहंकारविमूढात्मा कर्ताहम इति मन्यते |
27 prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ ahaṃkāravimūḍhātmā kartāham iti manyate |
27. A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat. |
| 28 तत्त्ववित तु महाबाहॊ गुणकर्मविभागयॊः गुणा गुणेषु वर्तन्त इति मत्वा न सज्जते |
28 tattvavit tu mahābāho guṇakarmavibhāgayoḥ guṇā guṇeṣu vartanta iti matvā na sajjate |
28. Óh, erős karú! Az Abszolút Igazság ismerője nem merül el az érzékek és azok kielégítése tetteiben, mert jól látja az odaadással és a gyümölcseiért végzett munka közötti különbséget. |
| 29 परकृतेर गुणसंमूढाः सज्जन्ते गुणकर्मसु तान अकृत्स्नविथॊ मन्थान कृत्स्नविन न विचालयेत |
29 prakṛter guṇasaṃmūḍhāḥ sajjante guṇakarmasu tān akṛtsnavido mandān kṛtsnavin na vicālayet |
29. Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjává válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket. |
| 30 मयि सर्वाणि कर्माणि संन्यस्याध्यात्मचेतसा निराशीर निर्ममॊ भूत्वा युध्यस्व विगतज्वरः |
30 mayi sarvāṇi karmāṇi saṃnyasyādhyātmacetasā nirāśīr nirmamo bhūtvā yudhyasva vigatajvaraḥ |
30. Óh, Ardzsuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, teljes tudással Rólam, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül! |
| 31 ये मे मतम इथं नित्यम अनुतिष्ठन्ति मानवाः शरथ्धावन्तॊ ऽनसूयन्तॊ मुच्यन्ते ते ऽपि कर्मभिः |
31 ye me matam idaṃ nityam anutiṣṭhanti mānavāḥ śraddhāvanto 'nasūyanto mucyante te 'pi karmabhiḥ |
31. Akik kötelességeiket az Én utasításaim szerint teljesítik, és hűségesen, irigység nélkül követik ezt a tanítást, felszabadulnak a gyümölcsöző tettek rabságából. |
| 32 ये तव एतथ अभ्यसूयन्तॊ नानुतिष्ठन्ति मे मतम सर्वज्ञानविमूढांस तान विथ्धि नष्टान अचेतसः |
32 ye tv etad abhyasūyanto nānutiṣṭhanti me matam sarvajñānavimūḍhāṃs tān viddhi naṣṭān acetasaḥ |
32. De akik irigységből nem törődnek e tanítással, s nem követik azt, azokról tudnunk kell, hogy elvesztették minden tudásukat, tévúton járnak, és hiába törekszenek a tökéletesség elérésére. |
| 33 सथृशं चेष्टते सवस्याः परकृतेर जञानवान अपि परकृतिं यान्ति भूतानि निग्रहः किं करिष्यति |
33 sadṛśaṃ ceṣṭate svasyāḥ prakṛter jñānavān api prakṛtiṃ yānti bhūtāni nigrahaḥ kiṃ kariṣyati |
33. Még a bölcs is saját hajlamának megfelelően cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötőerő megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk? |
| 34 इन्थ्रियस्येन्थ्रियस्यार्दे रागथ्वेषौ वयवस्दितौ तयॊर न वशम आगच्छेत तौ हय अस्य परिपन्दिनौ |
34 indriyasyendriyasyārthe rāgadveṣau vyavasthitau tayor na vaśam āgacchet tau hy asya paripanthinau |
34. Az érzékek ragaszkodását és ellenszenvét az érzéktárgyak iránt bizonyos elvekkel kell szabályozni. Az embernek nem szabad e vonzódás és irtózás irányítása alá kerülnie, mert ezek csak akadályt jelentenek az önmegvalósítás útján. |
| 35 शरेयान सवधर्मॊ विगुणः परधर्मात सवनुष्ठितात सवधर्मे निधनं शरेयः परधर्मॊ भयावहः |
35 śreyān svadharmo viguṇaḥ paradharmāt svanuṣṭhitāt svadharme nidhanaṃ śreyaḥ paradharmo bhayāvahaḥ |
35. Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes. |
| 36 अर्जुन उवाच अद केन परयुक्तॊ ऽयं पापं चरति पूरुषः अनिच्छन्न अपि वार्ष्णेय बलाथ इव नियॊजितः |
36 arjuna uvāca atha kena prayukto 'yaṃ pāpaṃ carati pūruṣaḥ anicchann api vārṣṇeya balād iva niyojitaḥ |
36. Ardzsuna így szólt: Óh, Vrisni leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti? |
| 37 शरीभगवान उवाच काम एष करॊध एष रजॊगुणसमुथ्भवः महाशनॊ महापाप्मा विथ्ध्य एनम इह वैरिणम |
37 śrībhagavān uvāca kāma eṣa krodha eṣa rajoguṇasamudbhavaḥ mahāśano mahāpāpmā viddhy enam iha vairiṇam |
37. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéj az, óh, Ardzsuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át - ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége. |
| 38 धूमेनाव्रियते वह्निर यदाथर्शॊ मलेन च यदॊल्बेनावृतॊ गर्भस तदा तेनेथम आवृतम |
38 dhūmenāvriyate vahnir yathādarśo malena ca yatholbenāvṛto garbhas tathā tenedam āvṛtam |
38. Mint tüzet a füst, mint tükröt a por, vagy mint magzatot az anyja méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéj különböző fokai. |
| 39 आवृतं जञानम एतेन जञानिनॊ नित्यवैरिणा कामरूपेण कौन्तेय थुष्पूरेणानलेन च |
39 āvṛtaṃ jñānam etena jñānino nityavairiṇā kāmarūpeṇa kaunteya duṣpūreṇānalena ca |
39. Így fedi be a bölcs élőlény tiszta tudatát örök ellensége, a kéj, mely sohasem elégedett, s lángol, mint a tűz. |
| 40 इन्थ्रियाणि मनॊ बुथ्धिर अस्याधिष्ठानम उच्यते एतैर विमॊहयत्य एष जञानम आवृत्य थेहिनम |
40 indriyāṇi mano buddhir asyādhiṣṭhānam ucyate etair vimohayaty eṣa jñānam āvṛtya dehinam |
40. A kéj székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi el az élőlény igazi tudását, s vezeti tévútra őt. |
| 41 तस्मात तवम इन्थ्रियाण्य आथौ नियम्य भरतर्षभ पाप्मानं परजहि हय एनं जञानविज्ञाननाशनम |
41 tasmāt tvam indriyāṇy ādau niyamya bharatarṣabha pāpmānaṃ prajahi hy enaṃ jñānavijñānanāśanam |
41. Ezért, óh, Ardzsuna, legjobb a Bháraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét a kéjt , és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját! |
| 42 इन्थ्रियाणि पराण्य आहुर इन्थ्रियेभ्यः परं मनः मनसस तु परा बुथ्धिर यॊ बुथ्धेः परतस तु सः |
42 indriyāṇi parāṇy āhur indriyebhyaḥ paraṃ manaḥ manasas tu parā buddhir yo buddheḥ paratas tu saḥ |
42. A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem az elménél, de ő a lélek még az értelemnél is magasabb rendű. |
| 43 एवं बुथ्धेः परं बुथ्ध्वा संस्तभ्यात्मानम आत्मना जहि शत्रुं महाबाहॊ कामरूपं थुरासथम |
43 evaṃ buddheḥ paraṃ buddhvā saṃstabhyātmānam ātmanā jahi śatruṃ mahābāho kāmarūpaṃ durāsadam |
43. Óh, erős karú Ardzsuna! Ha megértette, hogy transzcendentális az anyagi érzékekhez, az elméhez és az értelemhez képest, az ember megfontolt lelki értelmével Krisna-tudatával szilárdítsa meg elméjét, s így lelki erejével győzze le a kéjként ismert telhetetlen ellenséget. |
Negyedik fejezet - Transzcendentális tudás[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच इमं विवस्वते यॊगं परॊक्तवान अहम अव्ययम विवस्वान मनवे पराह मनुर इक्ष्वाकवे ऽबरवीत |
1 śrībhagavān uvāca imaṃ vivasvate yogaṃ proktavān aham avyayam vivasvān manave prāha manur ikṣvākave 'bravīt |
1. Az Istenség Személyisége, az Úr Srí Krisna így szólt: A jóga e maradandó tudományát Én tanítottam a napistennek, Vivasvánnak, aki később Manut, az emberiség atyját, Manu pedig Iksvákut oktatta erről. |
| 2 एवं परम्पराप्राप्तम इमं राजर्षयॊ विथुः स कालेनेह महता यॊगॊ नष्टः परंतप |
2 evaṃ paramparāprāptam imaṃ rājarṣayo viduḥ sa kāleneha mahatā yogo naṣṭaḥ paraṃtapa |
2. E legfelsőbb tudomány ily módon, a tanítványi láncon keresztül szállt alá, s a szent királyok így értették meg azt. Idővel azonban megszakadt e lánc, ezért tűnik az eredeti tudomány elveszettnek. |
| 3 स एवायं मया ते ऽथय यॊगः परॊक्तः पुरातनः भक्तॊ ऽसि मे सखा चेति रहस्यं हय एतथ उत्तमम |
3 sa evāyaṃ mayā te 'dya yogaḥ proktaḥ purātanaḥ bhakto 'si me sakhā ceti rahasyaṃ hy etad uttamam |
3. A Legfelsőbbel való kapcsolat ugyanezen ősi tudományát azért mondom el ma neked, mert a bhaktám és a barátom vagy, s e tudomány transzcendentális rejtélyét szintén emiatt értheted meg. |
| 4 अर्जुन उवाच अपरं भवतॊ जन्म परं जन्म विवस्वतः कदम एतथ विजानीयां तवम आथौ परॊक्तवान इति |
4 arjuna uvāca aparaṃ bhavato janma paraṃ janma vivasvataḥ katham etad vijānīyāṃ tvam ādau proktavān iti |
4. Ardzsuna így szólt: A napisten, Vivasván jóval Előtted élt. Hogyan értsem hát, hogy először őt oktattad ki erről a tudományról? |
| 5 शरीभगवान उवाच बहूनि मे वयतीतानि जन्मानि तव चार्जुन तान्य अहं वेथ सर्वाणि न तवं वेत्द परंतप |
5 śrībhagavān uvāca bahūni me vyatītāni janmāni tava cārjuna tāny ahaṃ veda sarvāṇi na tvaṃ vettha paraṃtapa |
5. Az Istenség Személyisége így válaszolt: Sok-sok élet áll Énmögöttem és mögötted is. Én képes vagyok mindegyikre emlékezni, de te nem, óh, ellenség legyőzője! |
| 6 अजॊ ऽपि सन्न अव्ययात्मा भूतानाम ईश्वरॊ ऽपि सन परकृतिं सवाम अधिष्ठाय संभवाम्य आत्ममायया |
6 ajo 'pi sann avyayātmā bhūtānām īśvaro 'pi san prakṛtiṃ svām adhiṣṭhāya saṃbhavāmy ātmamāyayā |
6. Noha megszületetlen vagyok, és transzcendentális testem sohasem pusztul el, s bár Én vagyok valamennyi élőlény Ura, mégis minden korszakban megjelenek eredeti, transzcendentális formámban. |
| 7 यथा यथा हि धर्मस्य गलानिर भवति भारत अभ्युत्दानम अधर्मस्य तथात्मानं सृजाम्य अहम |
7 yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata abhyutthānam adharmasya tadātmānaṃ sṛjāmy aham |
7. Óh, Bharata leszármazottja! Bárhol legyen a vallás gyakorlása hanyatlóban, s kerüljön fölényes túlsúlyba a vallástalanság, alászállok Én Magam. |
| 8 परित्राणाय साधूनां विनाशाय च थुष्कृताम धर्मसंस्दापनार्दाय संभवामि युगे युगे |
8 paritrāṇāya sādhūnāṃ vināśāya ca duṣkṛtām dharmasaṃsthāpanārthāya saṃbhavāmi yuge yuge |
8. A jámborok felszabadítása, a gonoszok megsemmisítése, valamint a vallás elveinek visszaállítása végett korszakról korszakra megjelenek Én. |
| 9 जन्म कर्म च मे थिव्यम एवं यॊ वेत्ति तत्त्वतः तयक्त्वा थेहं पुनर्जन्म नैति माम एति सॊ ऽरजुन |
9 janma karma ca me divyam evaṃ yo vetti tattvataḥ tyaktvā dehaṃ punarjanma naiti mām eti so 'rjuna |
9. Óh, Ardzsuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat. |
| 10 वीतरागभयक्रॊधा मन्मया माम उपाश्रिताः बहवॊ जञानतपसा पूता मथ्भावम आगताः |
10 vītarāgabhayakrodhā manmayā mām upāśritāḥ bahavo jñānatapasā pūtā madbhāvam āgatāḥ |
10. Megszabadulván a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól, teljesen elmélyülvén Énbennem, oltalmat Énnálam keresve már sokan megtisztultak a múltban a Rólam szóló tudás által, s így felébredt bennük az Irántam érzett transzcendentális szeretet. |
| 11 ये यदा मां परपथ्यन्ते तांस तदैव भजाम्य अहम मम वर्त्मानुवर्तन्ते मनुष्याः पार्द सर्वशः |
11 ye yathā māṃ prapadyante tāṃs tathaiva bhajāmy aham mama vartmānuvartante manuṣyāḥ pārtha sarvaśaḥ |
11. Mindenkit aszerint jutalmazok meg, amilyen mértékben átadja magát Nekem. Óh, Prithá fia, mindenki, minden tekintetben az Én utamat járja! |
| 12 काङ्क्षन्तः कर्मणां सिथ्धिं यजन्त इह थेवताः कषिप्रं हि मानुषे लॊके सिथ्धिर भवति कर्मजा |
12 kāṅkṣantaḥ karmaṇāṃ siddhiṃ yajanta iha devatāḥ kṣipraṃ hi mānuṣe loke siddhir bhavati karmajā |
12. Ebben a világban az emberek a gyümölcsöző munka sikerére vágynak, s ezért a félisteneket imádják. E tetteikkel minden bizonnyal nagyon hamar eredményt érhetnek el. |
| 13 चातुर्वर्ण्यं मया सृष्टं गुणकर्मविभागशः तस्य कर्तारम अपि मां विथ्ध्य अकर्तारम अव्ययम |
13 cāturvarṇyaṃ mayā sṛṣṭaṃ guṇakarmavibhāgaśaḥ tasya kartāram api māṃ viddhy akartāram avyayam |
13. Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem-cselekvő és változatlan vagyok! |
| 14 न मां कर्माणि लिम्पन्ति न मे कर्मफले सपृहा इति मां यॊ ऽभिजानाति कर्मभिर न स बध्यते |
14 na māṃ karmāṇi limpanti na me karmaphale spṛhā iti māṃ yo 'bhijānāti karmabhir na sa badhyate |
14. Nincs tett, ami Engem befolyásolna, s Én a munka gyümölcsére sem törekszem. Aki megérti ezt az igazságot Rólam, azt szintén nem kötik le a tettek gyümölcsöző visszahatásai. |
| 15 एवं जञात्वा कृतं कर्म पूर्वैर अपि मुमुक्षुभिः कुरु कर्मैव तस्मात तवं पूर्वैः पूर्वतरं कृतम |
15 evaṃ jñātvā kṛtaṃ karma pūrvair api mumukṣubhiḥ kuru karmaiva tasmāt tvaṃ pūrvaiḥ pūrvataraṃ kṛtam |
15. A régmúlt időkben minden felszabadult lélek transzcendentális természetemet ismerve cselekedett. Nyomdokaikba lépve ezért végezd te is kötelességedet! |
| 16 किं कर्म किमकर्मेति कवयॊ ऽपय अत्र मॊहिताः तत ते कर्म परवक्ष्यामि यज जञात्वा मॊक्ष्यसे ऽशुभात |
16 kiṃ karma kimakarmeti kavayo 'py atra mohitāḥ tat te karma pravakṣyāmi yaj jñātvā mokṣyase 'śubhāt |
16. Még az értelmesek is zavarba jönnek, amikor megpróbálják meghatározni, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Én most megmagyarázom neked, mi a cselekvés, hogy ennek ismeretében megszabadulhass minden szerencsétlenségtől. |
| 17 कर्मणॊ हय अपि बॊथ्धव्यं बॊथ्धव्यं च विकर्मणः अकर्मणश च बॊथ्धव्यं गहना कर्मणॊ गतिः |
17 karmaṇo hy api boddhavyaṃ boddhavyaṃ ca vikarmaṇaḥ akarmaṇaś ca boddhavyaṃ gahanā karmaṇo gatiḥ |
17. A cselekvés bonyolult szövevényét nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség. |
| 18 कर्मण्य अकर्म यः पश्येथ अकर्मणि च कर्म यः स बुथ्धिमान मनुष्येषु स युक्तः कृत्स्नकर्मकृत |
18 karmaṇy akarma yaḥ paśyed akarmaṇi ca karma yaḥ sa buddhimān manuṣyeṣu sa yuktaḥ kṛtsnakarmakṛt |
18. Aki a cselekvésben tétlenséget és a tétlenségben cselekvést lát, az értelmes az emberek között, s helyzete transzcendentális, noha mindenféle tettet végez. |
| 19 यस्य सर्वे समारम्भाः कामसंकल्पवर्जिताः जञानाग्निथग्धकर्माणं तम आहुः पण्डितं बुधाः |
19 yasya sarve samārambhāḥ kāmasaṃkalpavarjitāḥ jñānāgnidagdhakarmāṇaṃ tam āhuḥ paṇḍitaṃ budhāḥ |
19. Akinek minden törekvése mentes az érzékkielégítés vágyától, arról tudhatjuk, hogy teljes tudással rendelkezik. A bölcsek azt tartják róla, hogy a tökéletes tudás tüze már felégette tetteinek visszahatásait. |
| 20 तयक्त्वा कर्मफलासङ्गं नित्यतृप्तॊ निराश्रयः कर्मण्य अभिप्रवृत्तॊ ऽपि नैव किं चित करॊति सः |
20 tyaktvā karmaphalāsaṅgaṃ nityatṛpto nirāśrayaḥ karmaṇy abhipravṛtto 'pi naiva kiṃ cit karoti saḥ |
20. Lemondván minden ragaszkodásról, mely tettei gyümölcseihez fűzi, az ilyen ember örökké elégedett és független, s bár számtalan tettet végez, nem a tettek gyümölcséért cselekszik. |
| 21 निराशीर यतचित्तात्मा तयक्तसर्वपरिग्रहः शारीरं केवलं कर्म कुर्वन नाप्नॊति किल्बिषम |
21 nirāśīr yatacittātmā tyaktasarvaparigrahaḥ śārīraṃ kevalaṃ karma kurvan nāpnoti kilbiṣam |
21. Az ilyen értelmes ember tökéletesen uralkodik elméjén és értelmén. Nem tekinti javai tulajdonosának magát, és csupán annyit dolgozik, amennyi léte fenntartásához szükséges. Aki ily módon cselekszik, arra nem hatnak a bűnös visszahatások. |
| 22 यथृच्छालाभसंतुष्टॊ थवन्थ्वातीतॊ विमत्सरः समः सिथ्धाव असिथ्धौ च कृत्वापि न निबध्यते |
22 yadṛcchālābhasaṃtuṣṭo dvandvātīto vimatsaraḥ samaḥ siddhāv asiddhau ca kṛtvāpi na nibadhyate |
22. Aki elégedett a magától kínálkozó nyereséggel, aki megszabadult az ellentétpároktól, aki nem irigy, s aki a sikerben és a kudarcban egyaránt rendíthetetlen, azt bár cselekszik, sohasem kötik le tettei. |
| 23 गतसङ्गस्य मुक्तस्य जञानावस्दितचेतसः यज्ञायाचरतः कर्म समग्रं परविलीयते |
23 gatasaṅgasya muktasya jñānāvasthitacetasaḥ yajñāyācarataḥ karma samagraṃ pravilīyate |
23. Az anyagi természet kötőerőitől független, a transzcendentális tudásban elmerülő ember tettei teljes egészében a transzcendensbe olvadnak. |
| 24 बरह्मार्पणं बरह्म हविर बरह्माग्नौ बरह्मणा हुतम बरह्मैव तेन गन्तव्यं बरह्मकर्मसमाधिना |
24 brahmārpaṇaṃ brahma havir brahmāgnau brahmaṇā hutam brahmaiva tena gantavyaṃ brahmakarmasamādhinā |
24. A Krisna-tudatban teljesen elmélyedő ember biztosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyeknek eredménye abszolút, és amit feláldoznak, az ugyanolyan lelki természetű. |
| 25 थैवम एवापरे यज्ञं यॊगिनः पर्युपासते बरह्माग्नाव अपरे यज्ञं यज्ञेनैवॊपजुह्वति |
25 daivam evāpare yajñaṃ yoginaḥ paryupāsate brahmāgnāv apare yajñaṃ yajñenaivopajuhvati |
25. Némely jógí a félisteneket imádja tökéletesen, különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat. |
| 26 शरॊत्राथीनीन्थ्रियाण्य अन्ये संयमाग्निषु जुह्वति शब्थाथीन विषयान अन्य इन्थ्रियाग्निषु जुह्वति |
26 śrotrādīnīndriyāṇy anye saṃyamāgniṣu juhvati śabdādīn viṣayān anya indriyāgniṣu juhvati |
26. Némelyek a tiszta brahmacsárík a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások a szabályokat követő családosok az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe. |
| 27 सर्वाणीन्थ्रियकर्माणि पराणकर्माणि चापरे आत्मसंयमयॊगाग्नौ जुह्वति जञानथीपिते |
27 sarvāṇīndriyakarmāṇi prāṇakarmāṇi cāpare ātmasaṃyamayogāgnau juhvati jñānadīpite |
27. Akiket az elme és az érzékek szabályozása általi önmegvalósítás érdekel, azok az érzékek és az életlevegő működését ajánlják áldozatként a fegyelmezett elme tüzébe. |
| 28 थरव्ययज्ञास तपॊयज्ञा यॊगयज्ञास तदापरे सवाध्यायज्ञानयज्ञाश च यतयः संशितव्रताः |
28 dravyayajñās tapoyajñā yogayajñās tathāpare svādhyāyajñānayajñāś ca yatayaḥ saṃśitavratāḥ |
28. Vannak, akik szigorú fogadalmakat téve azáltal világosodnak meg, hogy feláldozzák javaikat, nehéz lemondásokat végeznek, a nyolcfokú misztika jógáját gyakorolják, vagy a Védákat tanulmányozzák, hogy fejlődhessenek a transzcendentális tudásban. |
| 29 अपाने जुह्वति पराणं पराणे ऽपानं तदापरे पराणापानगती रुथ्ध्वा पराणायामपरायणाः |
29 apāne juhvati prāṇaṃ prāṇe 'pānaṃ tathāpare prāṇāpānagatī ruddhvā prāṇāyāmaparāyaṇāḥ |
29. Mások, akik a légzés megszüntetésével akarnak transzba merülni, a kilégzést a belégzésbe, a belégzést pedig a kilégzésbe ajánlják, míg végül a lélegzet teljes leállításával transzban nem maradnak. Mások a szabályozott evés folyamatával a kilélegzést ajánlják önmagába áldozatként. |
| 30 अपरे नियताहाराः पराणान पराणेषु जुह्वति सर्वे ऽपय एते यज्ञविथॊ यज्ञक्षपितकल्मषाः |
30 apare niyatāhārāḥ prāṇān prāṇeṣu juhvati sarve 'py ete yajñavido yajñakṣapitakalmaṣāḥ |
30. Ezek az áldozatvégzők, akik ismerik az áldozat célját, megtisztulnak a bűnös visszahatásoktól, s az áldozatok eredményeinek nektárját megízlelve a legfelsőbb, örök világ felé haladnak. |
| 31 यज्ञशिष्टामृतभुजॊ यान्ति बरह्म सनातनम नायं लॊकॊ ऽसत्य अयज्ञस्य कुतॊ ऽनयः कुरुसत्तम |
31 yajñaśiṣṭāmṛtabhujo yānti brahma sanātanam nāyaṃ loko 'sty ayajñasya kuto 'nyaḥ kurusattama |
31. Óh, Kuru-dinasztia legkiválóbbja! Áldozat nélkül nem élhet az ember boldogan ezen a bolygón vagy ebben az életben. Mit mondhatnánk akkor a következő életéről? |
| 32 एवं बहुविधा यज्ञा वितता बरह्मणॊ मुखे कर्मजान विथ्धि तान सर्वान एवं जञात्वा विमॊक्ष्यसे |
32 evaṃ bahuvidhā yajñā vitatā brahmaṇo mukhe karmajān viddhi tān sarvān evaṃ jñātvā vimokṣyase |
32. A Védák helyeslik ezeket az áldozatokat, melyek a különféle tettekből születnek. Ha így ismered őket, felszabadulsz. |
| 33 शरेयान थरव्यमयाथ यज्ञाज जञानयज्ञः परंतप सर्वं कर्माखिलं पार्द जञाने परिसमाप्यते |
33 śreyān dravyamayād yajñāj jñānayajñaḥ paraṃtapa sarvaṃ karmākhilaṃ pārtha jñāne parisamāpyate |
33. Óh, ellenség fenyítője, a tudással végzett áldozat többet ér az anyagi javak feláldozásánál. Óh, Prithá fia! Végül a tettek valamennyi áldozata a transzcendentális tudásban éri el tetőfokát. |
| 34 तथ विथ्धि परणिपातेन परिप्रश्नेन सेवया उपथेक्ष्यन्ति ते जञानं जञानिनस तत्त्वथर्शिनः |
34 tad viddhi praṇipātena paripraśnena sevayā upadekṣyanti te jñānaṃ jñāninas tattvadarśinaḥ |
34. Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj tőle alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósult lelkek képesek tudásban részesíteni téged, mert ők már látták az igazságot. |
| 35 यज जञात्वा न पुनर मॊहम एवं यास्यसि पाण्डव येन भूतान्य अशेषेण थरक्ष्यस्य आत्मन्य अदॊ मयि |
35 yaj jñātvā na punar moham evaṃ yāsyasi pāṇḍava yena bhūtāny aśeṣeṇa drakṣyasy ātmany atho mayi |
35. Ha egy önmegvalósított lélek igazi tudásban részesít, nem esel többé ilyen illúzióba, mert e tudás révén látni fogod, hogy minden élőlény a Legfelsőbb része, vagyis az Enyémek ők. |
| 36 अपि चेथ असि पापेभ्यः सर्वेभ्यः पापकृत्तमः सर्वं जञानप्लवेनैव वृजिनं संतरिष्यसि |
36 api ced asi pāpebhyaḥ sarvebhyaḥ pāpakṛttamaḥ sarvaṃ jñānaplavenaiva vṛjinaṃ saṃtariṣyasi |
36. Még ha a bűnösök legbűnösebbjének tekintenek is, képes leszel átszelni a szenvedések óceánját, ha helyet foglaltál a transzcendentális tudás hajóján. |
| 37 यदैधांसि समिथ्धॊ ऽगनिर भस्मसात कुरुते ऽरजुन जञानाग्निः सर्वकर्माणि भस्मसात कुरुते तदा |
37 yathaidhāṃsi samiddho 'gnir bhasmasāt kurute 'rjuna jñānāgniḥ sarvakarmāṇi bhasmasāt kurute tathā |
37. Óh, Ardzsuna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását. |
| 38 न हि जञानेन सथृशं पवित्रम इह विथ्यते तत सवयं यॊगसंसिथ्धः कालेनात्मनि विन्थति |
38 na hi jñānena sadṛśaṃ pavitram iha vidyate tat svayaṃ yogasaṃsiddhaḥ kālenātmani vindati |
38. Ebben a világban semmi sem olyan magasztos és tiszta, mint a transzcendentális tudás. Ez a tudás minden misztika érett gyümölcse, s ha valaki tökéletessé válik az odaadó szolgálat végzése során, az idővel belülről örvend e tudásnak. |
| 39 शरथ्धावाँल लभते जञानं तत्परः संयतेन्थ्रियः जञानं लब्ध्वा परां शान्तिम अचिरेणाधिगच्छति |
39 śraddhāvāṁl labhate jñānaṃ tatparaḥ saṃyatendriyaḥ jñānaṃ labdhvā parāṃ śāntim acireṇādhigacchati |
39. Az az erős hitű ember, aki átadja magát a transzcendentális tudásnak, valamint uralkodik az érzékein, alkalmas rá, hogy szert tegyen erre a tudásra, s ha már a birtokában van, hamarosan eléri a legfelsőbb lelki békét. |
| 40 अज्ञश चाश्रथ्थधानश च संशयात्मा विनश्यति नायं लॊकॊ ऽसति न परॊ न सुखं संशयात्मनः |
40 ajñaś cāśraddadhānaś ca saṃśayātmā vinaśyati nāyaṃ loko 'sti na paro na sukhaṃ saṃśayātmanaḥ |
40. Ám a kinyilatkoztatott írásokban kételkedő, tudatlan és hitetlen emberek nem érik el az Isten-tudatot, hanem visszaesnek. A kételkedő lélek nem boldog sem ebben a világban, sem pedig a következőben. |
| 41 यॊगसंन्यस्तकर्माणं जञानसंछिन्नसंशयम आत्मवन्तं न कर्माणि निबध्नन्ति धनंजय |
41 yogasaṃnyastakarmāṇaṃ jñānasaṃchinnasaṃśayam ātmavantaṃ na karmāṇi nibadhnanti dhanaṃjaya |
41. Óh, gazdagság meghódítója! Aki odaadó szolgálatot végez, s lemond munkája gyümölcseiről, akinek kétségeit szétoszlatta a transzcendentális tudás, az igazán az önvalóban helyezkedik el, s így nem kötik a tettek visszahatásai. |
| 42 तस्माथ अज्ञानसंभूतं हृत्स्दं जञानासिनात्मनः छित्त्वैनं संशयं यॊगम आतिष्ठॊत्तिष्ठ भारत |
42 tasmād ajñānasaṃbhūtaṃ hṛtsthaṃ jñānāsinātmanaḥ chittvainaṃ saṃśayaṃ yogam ātiṣṭhottiṣṭha bhārata |
42. Ezért a tudás fegyverével hasítsd szét a kétségeket, melyek tudatlanságból támadtak szívedben! Óh, Bhárata, állj fel a jógával felfegyverkezve, és harcolj! |
Ötödik fejezet - Karma-jóga — cselekvés Krisna-tudatban[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच संन्यासं कर्मणां कृष्ण पुनर यॊगं च शंससि यच छरेय एतयॊर एकं तन मे बरूहि सुनिश्चितम |
1 arjuna uvāca saṃnyāsaṃ karmaṇāṃ kṛṣṇa punar yogaṃ ca śaṃsasi yac chreya etayor ekaṃ tan me brūhi suniścitam |
1. Ardzsuna így szólt: Óh, Krisna, először a tettek feladására kérsz, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Megmondanád hát határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb? |
| 2 शरीभगवान उवाच संन्यासः कर्मयॊगश च निःश्रेयसकराव उभौ तयॊस तु कर्मसंन्यासात कर्मयॊगॊ विशिष्यते |
2 śrībhagavān uvāca saṃnyāsaḥ karmayogaś ca niḥśreyasakarāv ubhau tayos tu karmasaṃnyāsāt karmayogo viśiṣyate |
2. Az Istenség Személyisége így válaszolt: A tettekről való lemondás és az odaadással végzett tett egyaránt a felszabaduláshoz vezet. Ám az odaadó szolgálat jobb, mint a tettekről történő lemondás. |
| 3 जञेयः स नित्यसंन्यासी यॊ न थवेष्टि न काङ्क्षति निर्थ्वन्थ्वॊ हि महाबाहॊ सुखं बन्धात परमुच्यते |
3 jñeyaḥ sa nityasaṃnyāsī yo na dveṣṭi na kāṅkṣati nirdvandvo hi mahābāho sukhaṃ bandhāt pramucyate |
3. Óh, erős karú Ardzsuna! Aki nem vágyakozik munkája gyümölcseire, s nem is gyűlöli azokat, az mindig lemondásban él. Az ilyen ember, aki mentes az ellentétpároktól, könnyedén elvágja az anyagi kötelékeket, s eléri a teljes felszabadulást. |
| 4 सांख्ययॊगौ पृदग बालाः परवथन्ति न पण्डिताः एकम अप्य आस्दितः सम्यग उभयॊर विन्थते फलम |
4 sāṃkhyayogau pṛthag bālāḥ pravadanti na paṇḍitāḥ ekam apy āsthitaḥ samyag ubhayor vindate phalam |
4. Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat karma-jóga különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától a sánkhyától . Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri. |
| 5 यत सांख्यैः पराप्यते सदानं तथ यॊगैर अपि गम्यते एकं सांख्यं च यॊगं च यः पश्यति स पश्यति |
5 yat sāṃkhyaiḥ prāpyate sthānaṃ tad yogair api gamyate ekaṃ sāṃkhyaṃ ca yogaṃ ca yaḥ paśyati sa paśyati |
5. Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát. |
| 6 संन्यासस तु महाबाहॊ थुःखम आप्तुम अयॊगतः यॊगयुक्तॊ मुनिर बरह्म नचिरेणाधिगच्छति |
6 saṃnyāsas tu mahābāho duḥkham āptum ayogataḥ yogayukto munir brahma nacireṇādhigacchati |
6. Az embert nem teheti boldoggá, ha pusztán lemond a tettekről, ám nem végez odaadó szolgálatot az Úrnak. Az odaadó szolgálatot végző bölcs azonban késedelem nélkül eléri a Legfelsőbbet. |
| 7 यॊगयुक्तॊ विशुथ्धात्मा विजितात्मा जितेन्थ्रियः सर्वभूतात्मभूतात्मा कुर्वन्न अपि न लिप्यते |
7 yogayukto viśuddhātmā vijitātmā jitendriyaḥ sarvabhūtātmabhūtātmā kurvann api na lipyate |
7. Az odaadással cselekvő, elméje és érzékei fölött uralkodó tiszta lelket mindenki kedveli, és ő is mindenkit kedvel. Az ilyen embert, bár állandóan tevékeny, sohasem kötik tettei. |
| 8 नैव किं चित करॊमीति युक्तॊ मन्येत तत्त्ववित पश्यञ शृण्वन सपृशञ जिघ्रन्न अश्नन गच्छन सवपञ शवसन |
8 naiva kiṃ cit karomīti yukto manyeta tattvavit paśyañ śṛṇvan spṛśañ jighrann aśnan gacchan svapañ śvasan |
8.—9. Az isteni tudatban élő bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. A beszéd, ürítés, elfogadás, a szem kinyitása és behunyása közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban felettük áll. |
| 9 परलपन विसृजन गृह्णन्न उन्मिषन निमिषन्न अपि इन्थ्रियाणीन्थ्रियार्देषु वर्तन्त इति धारयन |
9 pralapan visṛjan gṛhṇann unmiṣan nimiṣann api indriyāṇīndriyārtheṣu vartanta iti dhārayan |
|
| 10 बरह्मण्य आधाय कर्माणि सङ्गं तयक्त्वा करॊति यः लिप्यते न स पापेन पथ्मपत्रम इवाम्भसा |
10 brahmaṇy ādhāya karmāṇi saṅgaṃ tyaktvā karoti yaḥ lipyate na sa pāpena padmapatram ivāmbhasā |
10. Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz. |
| 11 कायेन मनसा बुथ्ध्या केवलैर इन्थ्रियैर अपि यॊगिनः कर्म कुर्वन्ति सङ्गं तयक्त्वात्मशुथ्धये |
11 kāyena manasā buddhyā kevalair indriyair api yoginaḥ karma kurvanti saṅgaṃ tyaktvātmaśuddhaye |
11. A jógík lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek. |
| 12 युक्तः कर्मफलं तयक्त्वा शान्तिम आप्नॊति नैष्ठिकीम अयुक्तः कामकारेण फले सक्तॊ निबध्यते |
12 yuktaḥ karmaphalaṃ tyaktvā śāntim āpnoti naiṣṭhikīm ayuktaḥ kāmakāreṇa phale sakto nibadhyate |
12. A rendíthetetlenül odaadó lélek tökéletes békét ér el, mert minden tette eredményét Nekem ajánlja fel. De aki nem él harmóniában Istennel, s munkája gyümölcseire sóvárog, azt megkötik tettei. |
| 13 सर्वकर्माणि मनसा संन्यस्यास्ते सुखं वशी नवथ्वारे पुरे थेही नैव कुर्वन न कारयन |
13 sarvakarmāṇi manasā saṃnyasyāste sukhaṃ vaśī navadvāre pure dehī naiva kurvan na kārayan |
13. Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi természetét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban az anyagi testben . Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek. |
| 14 न कर्तृत्वं न कर्माणि लॊकस्य सृजति परभुः न कर्मफलसंयॊगं सवभावस तु परवर्तते |
14 na kartṛtvaṃ na karmāṇi lokasya sṛjati prabhuḥ na karmaphalasaṃyogaṃ svabhāvas tu pravartate |
14. A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem készteti cselekvésre az embereket, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik. |
| 15 नाथत्ते कस्य चित पापं न चैव सुकृतं विभुः अज्ञानेनावृतं जञानं तेन मुह्यन्ति जन्तवः |
15 nādatte kasya cit pāpaṃ na caiva sukṛtaṃ vibhuḥ ajñānenāvṛtaṃ jñānaṃ tena muhyanti jantavaḥ |
15. A Legfelsőbb Úr sem vállalja Magára senki bűnös vagy jámbor tettét. A megtestesült élőlényeket azonban megtéveszti a tudatlanság, amely elfedi igazi tudásukat. |
| 16 जञानेन तु तथ अज्ञानं येषां नाशितम आत्मनः तेषाम आथित्यवज जञानं परकाशयति तत्परम |
16 jñānena tu tad ajñānaṃ yeṣāṃ nāśitam ātmanaḥ teṣām ādityavaj jñānaṃ prakāśayati tatparam |
16. Ellenben amikor a tudatlanságot eloszlató tudás világossággal árasztja el az embert, tudása feltár előtte mindent, ahogyan a nap is mindent beragyog nappal. |
| 17 तथ्बुथ्धयस तथात्मानस तन्निष्ठास तत्परायणाः गच्छन्त्य अपुनरावृत्तिं जञाननिर्धूतकल्मषाः |
17 tadbuddhayas tadātmānas tanniṣṭhās tatparāyaṇāḥ gacchanty apunarāvṛttiṃ jñānanirdhūtakalmaṣāḥ |
17. Amikor az ember értelme, elméje és hite szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, s menedéket is Benne talált, akkor tökéletes tudása által teljesen megtisztul kétségeitől, és feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján. |
| 18 विथ्याविनयसंपन्ने बराह्मणे गवि हस्तिनि शुनि चैव शवपाके च पण्डिताः समथर्शिनः |
18 vidyāvinayasaṃpanne brāhmaṇe gavi hastini śuni caiva śvapāke ca paṇḍitāḥ samadarśinaḥ |
18. Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd bráhmanát, a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt a kaszton kívülit is. |
| 19 इहैव तैर जितः सर्गॊ येषां साम्ये सदितं मनः निर्थॊषं हि समं बरह्म तस्माथ बरह्मणि ते सदिताः |
19 ihaiva tair jitaḥ sargo yeṣāṃ sāmye sthitaṃ manaḥ nirdoṣaṃ hi samaṃ brahma tasmād brahmaṇi te sthitāḥ |
19. Akiknek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint Brahman, s így már a Brahmanban vannak. |
| 20 न परहृष्येत परियं पराप्य नॊथ्विजेत पराप्य चाप्रियम सदिरबुथ्धिर असंमूढॊ बरह्मविथ बरह्मणि सदितः |
20 na prahṛṣyet priyaṃ prāpya nodvijet prāpya cāpriyam sthirabuddhir asaṃmūḍho brahmavid brahmaṇi sthitaḥ |
20. Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg. |
| 21 बाह्यस्पर्शेष्व असक्तात्मा विन्थत्य आत्मनि यत सुखम स बरह्मयॊगयुक्तात्मा सुखम अक्षयम अश्नुते |
21 bāhyasparśeṣv asaktātmā vindaty ātmani yat sukham sa brahmayogayuktātmā sukham akṣayam aśnute |
21. Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított személynek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti. |
| 22 ये हि संस्पर्शजा भॊगा थुःखयॊनय एव ते आथ्यन्तवन्तः कौन्तेय न तेषु रमते बुधः |
22 ye hi saṃsparśajā bhogā duḥkhayonaya eva te ādyantavantaḥ kaunteya na teṣu ramate budhaḥ |
22. Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Óh, Kuntí fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét. |
| 23 शक्नॊतीहैव यः सॊढुं पराक शरीरविमॊक्षणात कामक्रॊधॊथ्भवं वेगं स युक्तः स सुखी नरः |
23 śaknotīhaiva yaḥ soḍhuṃ prāk śarīravimokṣaṇāt kāmakrodhodbhavaṃ vegaṃ sa yuktaḥ sa sukhī naraḥ |
23. Ha valaki még jelen teste feladása előtt eljut oda, hogy képes eltűrni az anyagi érzékek ösztönzéseit, s felül tud kerekedni a vágy és a harag hatalmán, az a megfelelő helyzetben van, s boldog ebben a világban. |
| 24 यॊ ऽनतःसुखॊ ऽनतरारामस तदान्तर्ज्यॊतिर एव यः स यॊगी बरह्मनिर्वाणं बरह्मभूतॊ ऽधिगच्छति |
24 yo 'ntaḥsukho 'ntarārāmas tathāntarjyotir eva yaḥ sa yogī brahmanirvāṇaṃ brahmabhūto 'dhigacchati |
24. Aki bensőjében boldog, belül cselekszik és belülről merít örömöt, s akinek a célja szintén belül van, az tökéletes misztikus. Ő felszabadult a Legfelsőbben, s végül el is éri a Legfelsőbbet. |
| 25 लभन्ते बरह्मनिर्वाणम ऋषयः कषीणकल्मषाः छिन्नथ्वैधा यतात्मानः सर्वभूतहिते रताः |
25 labhante brahmanirvāṇam ṛṣayaḥ kṣīṇakalmaṣāḥ chinnadvaidhā yatātmānaḥ sarvabhūtahite ratāḥ |
25. Akik felülemelkedtek a kétségekből származó kettősségeken, akiknek elméje befelé fordul, akik mindig valamennyi élőlény jólétén fáradoznak, s mentesek minden bűntől, azok felszabadulnak a Legfelsőbben. |
| 26 कामक्रॊधवियुक्तानां यतीनां यतचेतसाम अभितॊ बरह्मनिर्वाणं वर्तते विथितात्मनाम |
26 kāmakrodhaviyuktānāṃ yatīnāṃ yatacetasām abhito brahmanirvāṇaṃ vartate viditātmanām |
26. Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énüket, önfegyelmezettek, s állandóan tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben. |
| 27 सपर्शान कृत्वा बहिर बाह्यांश चक्षुश चैवान्तरे भरुवॊः पराणापानौ समौ कृत्वा नासाभ्यन्तरचारिणौ |
27 sparśān kṛtvā bahir bāhyāṃś cakṣuś caivāntare bhruvoḥ prāṇāpānau samau kṛtvā nāsābhyantaracāriṇau |
27.—28. Amikor kizárja valamennyi külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az minden bizonnyal felszabadult. |
| 28 यतेन्थ्रियमनॊबुथ्धिर मुनिर मॊक्षपरायणः विगतेच्छाभयक्रॊधॊ यः सथा मुक्त एव सः |
28 yatendriyamanobuddhir munir mokṣaparāyaṇaḥ vigatecchābhayakrodho yaḥ sadā mukta eva saḥ |
|
| 29 भॊक्तारं यज्ञतपसां सर्वलॊकमहेश्वरम | 29 bhoktāraṃ yajñatapasāṃ sarvalokamaheśvaram | 29. Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét. |
| 5 सुहृथं सर्वभूतानां जञात्वा मां शान्तिम ऋच्छति |
5 suhṛdaṃ sarvabhūtānāṃ jñātvā māṃ śāntim ṛcchati |
Hatodik fejezet - Dhjána-jóga[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच अनाश्रितः कर्मफलं कार्यं कर्म करॊति यः स संन्यासी च यॊगी च न निरग्निर न चाक्रियः |
1 śrībhagavān uvāca anāśritaḥ karmaphalaṃ kāryaṃ karma karoti yaḥ sa saṃnyāsī ca yogī ca na niragnir na cākriyaḥ |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Aki nem ragaszkodik munkája gyümölcséhez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző. |
| 2 यं संन्यासम इति पराहुर यॊगं तं विथ्धि पाण्डव न हय असंन्यस्तसंकल्पॊ यॊगी भवति कश चन |
2 yaṃ saṃnyāsam iti prāhur yogaṃ taṃ viddhi pāṇḍava na hy asaṃnyastasaṃkalpo yogī bhavati kaś cana |
2. Óh, Pándu fia! Tudnod kell, hogy amit lemondásnak nevezünk, az nem más, mint jóga, azaz összekapcsolódás a Legfelsőbbel, mert senki sem lehet jógí addig, míg le nem mond az érzékek kielégítésének vágyáról. |
| 3 आरुरुक्षॊर मुनेर यॊगं कर्म कारणम उच्यते यॊगारूढस्य तस्यैव शमः कारणम उच्यते |
3 ārurukṣor muner yogaṃ karma kāraṇam ucyate yogārūḍhasya tasyaiva śamaḥ kāraṇam ucyate |
3. Aki kezdő a nyolcfokú jóga gyakorlásában, annak a munkát ajánlják, annak pedig, aki már fejlett a jógában, az összes anyagi tettről való lemondást. |
| 4 यथा हि नेन्थ्रियार्देषु न कर्मस्व अनुषज्जते सर्वसंकल्पसंन्यासी यॊगारूढस तथॊच्यते |
4 yadā hi nendriyārtheṣu na karmasv anuṣajjate sarvasaṃkalpasaṃnyāsī yogārūḍhas tadocyate |
4. Akkor számít valaki fejlettnek a jógában, amikor anyagi vágyait feladva nem törekszik érzékei kielégítésére, s nem végez gyümölcsöző tetteket sem. |
| 5 उथ्धरेथ आत्मनात्मानं नात्मानम अवसाथयेत आत्मैव हय आत्मनॊ बन्धुर आत्मैव रिपुर आत्मनः |
5 uddhared ātmanātmānaṃ nātmānam avasādayet ātmaiva hy ātmano bandhur ātmaiva ripur ātmanaḥ |
5. Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek. |
| 6 बन्धुर आत्मात्मनस तस्य येनात्मैवात्मना जितः अनात्मनस तु शत्रुत्वे वर्तेतात्मैव शत्रुवत |
6 bandhur ātmātmanas tasya yenātmaivātmanā jitaḥ anātmanas tu śatrutve vartetātmaiva śatruvat |
6. Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik. |
| 7 जितात्मनः परशान्तस्य परमात्मा समाहितः शीतॊष्णसुखथुःखेषु तदा मानापमानयॊः |
7 jitātmanaḥ praśāntasya paramātmā samāhitaḥ śītoṣṇasukhaduḥkheṣu tathā mānāpamānayoḥ |
7. Aki legyőzte elméjét, az elérte már a Felsőlelket, mert nyugalom árasztja le. Az ilyen ember számára boldogság vagy szenvedés, meleg vagy hideg, tisztelet vagy gyalázat nem különbözik egymástól. |
| 8 जञानविज्ञानतृप्तात्मा कूटस्दॊ विजितेन्थ्रियः युक्त इत्य उच्यते यॊगी समलॊष्टाश्मकाञ्चनः |
8 jñānavijñānatṛptātmā kūṭastho vijitendriyaḥ yukta ity ucyate yogī samaloṣṭāśmakāñcanaḥ |
8. Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják jógínak vagy misztikusnak , ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany. |
| 9 सुहृन्मित्रार्युथासीनमध्यस्दथ्वेष्यबन्धुषु साधुष्व अपि च पापेषु समबुथ्धिर विशिष्यते |
9 suhṛnmitrāryudāsīnamadhyasthadveṣyabandhuṣu sādhuṣv api ca pāpeṣu samabuddhir viśiṣyate |
9. Aki a becsületes jóakaróval, a gyengéd jótevővel, a pártatlannal, a közvetítővel, az iriggyel, a baráttal, az ellenséggel, a jámborral és a bűnössel is egyenlően bánik, az még fejlettebb. |
| 10 यॊगी युञ्जीत सततम आत्मानं रहसि सदितः एकाकी यतचित्तात्मा निराशीर अपरिग्रहः |
10 yogī yuñjīta satatam ātmānaṃ rahasi sthitaḥ ekākī yatacittātmā nirāśīr aparigrahaḥ |
10. A transzcendentalistának testét, elméjét és lelkét a Legfelsőbbel kapcsolatban kell használnia. Egyedül, magányos helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét. Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklásérzettől. |
| 11 शुचौ थेशे परतिष्ठाप्य सदिरम आसनम आत्मनः नात्युच्छ्रितं नातिनीचं चैलाजिनकुशॊत्तरम |
11 śucau deśe pratiṣṭhāpya sthiram āsanam ātmanaḥ nātyucchritaṃ nātinīcaṃ cailājinakuśottaram |
11.-12. A jóga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kusa szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a jógí vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a jógát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét. |
| 12 तत्रैकाग्रं मनः कृत्वा यतचित्तेन्थ्रियक्रियः उपविश्यासने युञ्ज्याथ यॊगम आत्मविशुथ्धये |
12 tatraikāgraṃ manaḥ kṛtvā yatacittendriyakriyaḥ upaviśyāsane yuñjyād yogam ātmaviśuddhaye |
|
| 13 समं कायशिरॊग्रीवं धारयन्न अचलं सदिरः संप्रेक्ष्य नासिकाग्रं सवं थिशश चानवलॊकयन |
13 samaṃ kāyaśirogrīvaṃ dhārayann acalaṃ sthiraḥ saṃprekṣya nāsikāgraṃ svaṃ diśaś cānavalokayan |
13.-14. Testét, nyakát és fejét tartsa egyenes vonalban, és szemét rendületlenül szögezze az orrhegyére. Így — nyugodt és legyőzött elmével, a félelemtől megszabadulva, a nemi élvezetről teljesen lemondva — szívében Rajtam meditáljon, s Engem tegyen élete végső céljának. |
| 14 परशान्तात्मा विगतभीर बरह्मचारिव्रते सदितः मनः संयम्य मच्चित्तॊ युक्त आसीत मत्परः |
14 praśāntātmā vigatabhīr brahmacārivrate sthitaḥ manaḥ saṃyamya maccitto yukta āsīta matparaḥ |
|
| 15 युञ्जन्न एवं सथात्मानं यॊगी नियतमानसः शान्तिं निर्वाणपरमां मत्संस्दाम अधिगच्छति |
15 yuñjann evaṃ sadātmānaṃ yogī niyatamānasaḥ śāntiṃ nirvāṇaparamāṃ matsaṃsthām adhigacchati |
15. A test, az elme és a tettek állandó irányítását gyakorló misztikus transzcendentalista szabályozott elméjével, az anyagi létezést megszüntetve eljut Isten birodalmába Krisna hajlékára . |
| 16 नात्यश्नतस तु यॊगॊ ऽसति न चैकान्तम अनश्नतः न चातिस्वप्नशीलस्य जाग्रतॊ नैव चार्जुन |
16 nātyaśnatas tu yogo 'sti na caikāntam anaśnataḥ na cātisvapnaśīlasya jāgrato naiva cārjuna |
16. Óh, Ardzsuna, nem lehet jógí az, aki túl sokat vagy túl keveset eszik vagy alszik. |
| 17 युक्ताहारविहारस्य युक्तचेष्टस्य कर्मसु युक्तस्वप्नावबॊधस्य यॊगॊ भवति थुःखहा |
17 yuktāhāravihārasya yuktaceṣṭasya karmasu yuktasvapnāvabodhasya yogo bhavati duḥkhahā |
17. Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a jóga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni. |
| 18 यथा विनियतं चित्तम आत्मन्य एवावतिष्ठते निःस्पृहः सर्वकामेभ्यॊ युक्त इत्य उच्यते तथा |
18 yadā viniyataṃ cittam ātmany evāvatiṣṭhate niḥspṛhaḥ sarvakāmebhyo yukta ity ucyate tadā |
18. Ha a jógí a jóga gyakorlása által képes fegyelmezni az elméjét, és minden anyagi vágy nélkül a transzcendensben állapodik meg, akkor azt mondják róla, megingathatatlan a jógában. |
| 19 यदा थीपॊ निवातस्दॊ नेङ्गते सॊपमा समृता यॊगिनॊ यतचित्तस्य युञ्जतॊ यॊगम आत्मनः |
19 yathā dīpo nivātastho neṅgate sopamā smṛtā yogino yatacittasya yuñjato yogam ātmanaḥ |
19. Ahogy a szélcsendes helyen nem lobog a mécses lángja, úgy az elméjét szabályozó transzcendentalista is mindig rendületlen marad, miközben a transzcendentális önvalón meditál. |
| 20 यत्रॊपरमते चित्तं निरुथ्धं यॊगसेवया यत्र चैवात्मनात्मानं पश्यन्न आत्मनि तुष्यति |
20 yatroparamate cittaṃ niruddhaṃ yogasevayā yatra caivātmanātmānaṃ paśyann ātmani tuṣyati |
20.-23. A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis szamádhinak neveznek, az ember elméje a jóga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtől. E tökéletesség jellemzője, hogy a jógí ebben az állapotban tiszta elméje segítségével megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni abból. Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg. Ily módon valóban mentes az anyagi kapcsolatok okozta minden szenvedéstől. |
| 21 सुखम आत्यन्तिकं यत तथ बुथ्धिग्राह्यम अतीन्थ्रियम वेत्ति यत्र न चैवायं सदितश चलति तत्त्वतः |
21 sukham ātyantikaṃ yat tad buddhigrāhyam atīndriyam vetti yatra na caivāyaṃ sthitaś calati tattvataḥ |
|
| 22 यं लब्ध्वा चापरं लाभं मन्यते नाधिकं ततः यस्मिन सदितॊ न थुःखेन गुरुणापि विचाल्यते |
22 yaṃ labdhvā cāparaṃ lābhaṃ manyate nādhikaṃ tataḥ yasmin sthito na duḥkhena guruṇāpi vicālyate |
|
| 23 तं विथ्याथ थुःखसंयॊगवियॊगं यॊगसंज्ञितम स निश्चयेन यॊक्तव्यॊ यॊगॊ ऽनिर्विण्णचेतसा |
23 taṃ vidyād duḥkhasaṃyogaviyogaṃ yogasaṃjñitam sa niścayena yoktavyo yogo 'nirviṇṇacetasā |
|
| 24 संकल्पप्रभवान कामांस तयक्त्वा सर्वान अशेषतः मनसैवेन्थ्रियग्रामं विनियम्य समन्ततः |
24 saṃkalpaprabhavān kāmāṃs tyaktvā sarvān aśeṣataḥ manasaivendriyagrāmaṃ viniyamya samantataḥ |
24. Az embernek elszántsággal és hittel kell gyakorolnia a jógát, s nem szabad letérnie az útról. Meg kell válnia az elmebeli spekulációból eredő valamennyi anyagi vágytól, s elméje segítségével minden oldalról, egytől egyig szabályoznia kell érzékeit. |
| 25 शनैः शनैर उपरमेथ बुथ्ध्या धृतिगृहीतया आत्मसंस्दं मनः कृत्वा न किं चिथ अपि चिन्तयेत |
25 śanaiḥ śanair uparamed buddhyā dhṛtigṛhītayā ātmasaṃsthaṃ manaḥ kṛtvā na kiṃ cid api cintayet |
25. Az ember teljes meggyőződéssel, értelme segítségével fokozatosan, lépésről lépésre szilárduljon meg a transzban, s így elméjét rögzítse egyedül az önvalóra. Semmi másra ne gondoljon. |
| 26 यतॊ यतॊ निश्चरति मनश चञ्चलम अस्दिरम ततस ततॊ नियम्यैतथ आत्मन्य एव वशं नयेत |
26 yato yato niścarati manaś cañcalam asthiram tatas tato niyamyaitad ātmany eva vaśaṃ nayet |
26. Bárhová is vándoroljon csapongó és ingatag természete miatt az elme, az embernek határozottan vissza kell térítenie az önvaló felügyelete alá. |
| 27 परशान्तमनसं हय एनं यॊगिनं सुखम उत्तमम उपैति शान्तरजसं बरह्मभूतम अकल्मषम |
27 praśāntamanasaṃ hy enaṃ yoginaṃ sukham uttamam upaiti śāntarajasaṃ brahmabhūtam akalmaṣam |
27. Az a jógí, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint megvalósítja, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul. |
| 28 युञ्जन्न एवं सथात्मानं यॊगी विगतकल्मषः सुखेन बरह्मसंस्पर्शम अत्यन्तं सुखम अश्नुते |
28 yuñjann evaṃ sadātmānaṃ yogī vigatakalmaṣaḥ sukhena brahmasaṃsparśam atyantaṃ sukham aśnute |
28. Az önfegyelmezett jógí, aki állandóan a jógába merül, megszabadul minden anyagi szennyeződéstől, s az Úr transzcendentális szerető szolgálatában a tökéletes boldogság legmagasabb szintjét éri el. |
| 29 सर्वभूतस्दम आत्मानं सर्वभूतानि चात्मनि ईक्षते यॊगयुक्तात्मा सर्वत्र समथर्शनः |
29 sarvabhūtastham ātmānaṃ sarvabhūtāni cātmani īkṣate yogayuktātmā sarvatra samadarśanaḥ |
29. Az igaz jógí minden élőlényben Engem, s minden lényt Bennem lát. Valóban, az igazi énjét megvalósított ember Engem, ugyanazt a Legfelsőbb Urat látja mindenhol. |
| 30 यॊ मां पश्यति सर्वत्र सर्वं च मयि पश्यति तस्याहं न परणश्यामि स च मे न परणश्यति |
30 yo māṃ paśyati sarvatra sarvaṃ ca mayi paśyati tasyāhaṃ na praṇaśyāmi sa ca me na praṇaśyati |
30. Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha. |
| 31 सर्वभूतस्दितं यॊ मां भजत्य एकत्वम आस्दितः सर्वदा वर्तमानॊ ऽपि स यॊगी मयि वर्तते |
31 sarvabhūtasthitaṃ yo māṃ bhajaty ekatvam āsthitaḥ sarvathā vartamāno 'pi sa yogī mayi vartate |
31. Az a jógí, aki imádattal szolgálja a Felsőlelket, mert tudja, hogy Én és a Felsőlélek egyek vagyunk, az mindig, minden körülmények között Bennem marad. |
| 32 आत्मौपम्येन सर्वत्र समं पश्यति यॊ ऽरजुन सुखं वा यथि वा थुःखं स यॊगी परमॊ मतः |
32 ātmaupamyena sarvatra samaṃ paśyati yo 'rjuna sukhaṃ vā yadi vā duḥkhaṃ sa yogī paramo mataḥ |
32. Óh, Ardzsuna! A tökéletes jógí az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt — legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok — valóban egyenlőnek lát. |
| 33 अर्जुन उवाच यॊ ऽयं यॊगस तवया परॊक्तः साम्येन मधुसूथन एतस्याहं न पश्यामि चञ्चलत्वात सदितिं सदिराम |
33 arjuna uvāca yo 'yaṃ yogas tvayā proktaḥ sāmyena madhusūdana etasyāhaṃ na paśyāmi cañcalatvāt sthitiṃ sthirām |
33. Ardzsuna így szólt: Óh, Madhusúdana! Az Általad ismertetett jóga megvalósíthatatlannak, sőt elviselhetetlennek tűnik számomra, hiszen az elme csapongó és nyugtalan. |
| 34 चञ्चलं हि मनः कृष्ण परमादि बलवथ थृढम तस्याहं निग्रहं मन्ये वायॊर इव सुथुष्करम |
34 cañcalaṃ hi manaḥ kṛṣṇa pramāthi balavad dṛḍham tasyāhaṃ nigrahaṃ manye vāyor iva suduṣkaram |
34. Óh, Krisna, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős. |
| 35 शरीभगवान उवाच असंशयं महाबाहॊ मनॊ थुर्णिग्रहं चलम अभ्यासेन तु कौन्तेय वैराग्येण च गृह्यते |
35 śrībhagavān uvāca asaṃśayaṃ mahābāho mano durṇigrahaṃ calam abhyāsena tu kaunteya vairāgyeṇa ca gṛhyate |
35. Az Úr Srí Krisna így szólt: Óh, Kuntí erős karú fia! A nyugtalan elmét legyőzni kétségtelenül nagyon nehéz, de a megfelelő gyakorlás és az elkülönülés célhoz vezet. |
| 36 असंयतात्मना यॊगॊ थुष्प्राप इति मे मतिः वश्यात्मना तु यतता शक्यॊ ऽवाप्तुम उपायतः |
36 asaṃyatātmanā yogo duṣprāpa iti me matiḥ vaśyātmanā tu yatatā śakyo 'vāptum upāyataḥ |
36. Az önmegvalósítás nehéz feladat annak, kinek elméje zabolátlan. Ám a szabályozott elméjű, helyes módszerrel törekvő ember számára biztos a siker. Ez az Én véleményem. |
| 37 अर्जुन उवाच अयतिः शरथ्धयॊपेतॊ यॊगाच चलितमानसः अप्राप्य यॊगसंसिथ्धिं कां गतिं कृष्ण गच्छति |
37 arjuna uvāca ayatiḥ śraddhayopeto yogāc calitamānasaḥ aprāpya yogasaṃsiddhiṃ kāṃ gatiṃ kṛṣṇa gacchati |
37. Ardzsuna így szólt: Óh, Krisna! Milyen sors vár arra a transzcendentalistára, aki nagy hittel kezdi el az önmegvalósítás folyamatát, ám világias elméje miatt később letér az útról, s így nem éri el a misztika tökéletességét? |
| 38 कच चिन नॊभयविभ्रष्टश छिन्नाभ्रम इव नश्यति अप्रतिष्ठॊ महाबाहॊ विमूढॊ बरह्मणः पदि |
38 kac cin nobhayavibhraṣṭaś chinnābhram iva naśyati apratiṣṭho mahābāho vimūḍho brahmaṇaḥ pathi |
38. Óh, erős karú Krisna! Vajon nem fog-e a transzcendens útjáról letért ember elesni mind a lelki, mind az anyagi sikertől, s a szertefoszló felhőhöz hasonlóan elveszni, anélkül hogy bárhol megállapodhatna? |
| 39 एतन मे संशयं कृष्ण छेत्तुम अर्हस्य अशेषतः तवथन्यः संशयस्यास्य छेत्ता न हय उपपथ्यते |
39 etan me saṃśayaṃ kṛṣṇa chettum arhasy aśeṣataḥ tvadanyaḥ saṃśayasyāsya chettā na hy upapadyate |
39. Óh, Krisna, ez az én kétségem! Kérlek, oszlasd el teljesen — Rajtad kívül senki sem pusztíthatja el! |
| 40 शरीभगवान उवाच पार्द नैवेह नामुत्र विनाशस तस्य विथ्यते न हि कल्याणकृत कश चिथ थुर्गतिं तात गच्छति |
40 śrībhagavān uvāca pārtha naiveha nāmutra vināśas tasya vidyate na hi kalyāṇakṛt kaś cid durgatiṃ tāta gacchati |
40. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Óh, Prithá fia! A kedvező tetteket végző transzcendentalistát nem éri elmúlás sem ebben, sem a lelki világban. A jótevőt, barátom, sohasem győzi le a gonosz. |
| 41 पराप्य पुण्यकृतां लॊकान उषित्वा शाश्वतीः समाः शुचीनां शरीमतां गेहे यॊगभ्रष्टॊ ऽभिजायते |
41 prāpya puṇyakṛtāṃ lokān uṣitvā śāśvatīḥ samāḥ śucīnāṃ śrīmatāṃ gehe yogabhraṣṭo 'bhijāyate |
41. A sikertelen jógí sok-sok évig fogja a jámbor élőlények bolygóin élvezni az életet, majd becsületes emberek családjában vagy gazdag, előkelő családban fog újra megszületni. |
| 42 अद वा यॊगिनाम एव कुले भवति धीमताम एतथ धि थुर्लभतरं लॊके जन्म यथ ईथृशम |
42 atha vā yoginām eva kule bhavati dhīmatām etad dhi durlabhataraṃ loke janma yad īdṛśam |
42. Az is lehet ha azután válik sikertelenné, hogy hosszú ideig gyakorolta a jógát , hogy nagy tudású transzcendentalisták családjában születik meg, ami ebben a világban bizony ritka dolog. |
| 43 तत्र तं बुथ्धिसंयॊगं लभते पौर्वथेहिकम यतते च ततॊ भूयः संसिथ्धौ कुरुनन्थन |
43 tatra taṃ buddhisaṃyogaṃ labhate paurvadehikam yatate ca tato bhūyaḥ saṃsiddhau kurunandana |
43. Óh, Kuru fia! Születése után ismét felébred benne előző életének isteni tudata, s a teljes siker érdekében újra fejlődni próbál. |
| 44 पूर्वाभ्यासेन तेनैव हरियते हय अवशॊ ऽपि सः जिज्ञासुर अपि यॊगस्य शब्थब्रह्मातिवर्तते |
44 pūrvābhyāsena tenaiva hriyate hy avaśo 'pi saḥ jijñāsur api yogasya śabdabrahmātivartate |
44. Előző élete isteni tudata folytán természetes módon vonzódni kezd a jóga elveihez, anélkül hogy kutatna utánuk. Az ilyen tudásra vágyó transzcendentalista mindig felette áll a szentírások rituális elveinek. |
| 45 परयत्नाथ यतमानस तु यॊगी संशुथ्धकिल्बिषः अनेकजन्मसंसिथ्धस ततॊ याति परां गतिम |
45 prayatnād yatamānas tu yogī saṃśuddhakilbiṣaḥ anekajanmasaṃsiddhas tato yāti parāṃ gatim |
45. Amikor a jógí minden szennyeződéstől megtisztulva őszintén törekszik a további fejlődésre, a sok-sok életen át tartó gyakorlás után tökéletessé válik, s végül eléri a legfelsőbb célt. |
| 46 तपस्विभ्यॊ ऽधिकॊ यॊगी जञानिभ्यॊ ऽपि मतॊ ऽधिकः कर्मिभ्यश चाधिकॊ यॊगी तस्माथ यॊगी भवार्जुन |
46 tapasvibhyo 'dhiko yogī jñānibhyo 'pi mato 'dhikaḥ karmibhyaś cādhiko yogī tasmād yogī bhavārjuna |
46. A jógí jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a tettei gyümölcseire törekvőnél is. Óh, Ardzsuna, légy hát jógí minden körülmények között! |
| 47 यॊगिनाम अपि सर्वेषां मथ्गतेनान्तरात्मना शरथ्धावान भजते यॊ मां स मे युक्ततमॊ मतः |
47 yoginām api sarveṣāṃ madgatenāntarātmanā śraddhāvān bhajate yo māṃ sa me yuktatamo mataḥ |
47. Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a jógában, s minden jógí közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem. |
Hetedik fejezet - Az Abszolútról szóló tudás[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच मय्य आसक्तमनाः पार्द यॊगं युञ्जन मथाश्रयः असंशयं समग्रं मां यदा जञास्यसि तच छृणु |
1 śrībhagavān uvāca mayy āsaktamanāḥ pārtha yogaṃ yuñjan madāśrayaḥ asaṃśayaṃ samagraṃ māṃ yathā jñāsyasi tac chṛṇu |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Halld most, óh, Prithá fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a jógát! |
| 2 जञानं ते ऽहं सविज्ञानम इथं वक्ष्याम्य अशेषतः यज जञात्वा नेह भूयॊ ऽनयज जञातव्यम अवशिष्यते |
2 jñānaṃ te 'haṃ savijñānam idaṃ vakṣyāmy aśeṣataḥ yaj jñātvā neha bhūyo 'nyaj jñātavyam avaśiṣyate |
2. Most teljességében átadom neked a fenomenális és a lelki tudományt, melyeket megértve nem lesz már semmi, amit tudnod kellene. |
| 3 मनुष्याणां सहस्रेषु कश चिथ यतति सिथ्धये यतताम अपि सिथ्धानां कश चिन मां वेत्ति तत्त्वतः |
3 manuṣyāṇāṃ sahasreṣu kaś cid yatati siddhaye yatatām api siddhānāṃ kaś cin māṃ vetti tattvataḥ |
3. Sok ezer ember közül talán egy törekszik a tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is. |
| 4 भूमिर आपॊ ऽनलॊ वायुः खं मनॊ बुथ्धिर एव च अहंकार इतीयं मे भिन्ना परकृतिर अष्टधा |
4 bhūmir āpo 'nalo vāyuḥ khaṃ mano buddhir eva ca ahaṃkāra itīyaṃ me bhinnā prakṛtir aṣṭadhā |
4. Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego — e nyolc együtt képezi az Én különálló anyagi energiáimat. |
| 5 अपरेयम इतस तव अन्यां परकृतिं विथ्धि मे पराम जीवभूतां महाबाहॊ ययेथं धार्यते जगत |
5 apareyam itas tv anyāṃ prakṛtiṃ viddhi me parām jīvabhūtāṃ mahābāho yayedaṃ dhāryate jagat |
5. Óh, erős karú Ardzsuna, ezeken kívül van egy másik, felsőbbrendű energiám is, az élőlények, akik kihasználják az anyagi, alsóbbrendű természet forrásait. |
| 6 एतथ्यॊनीनि भूतानि सर्वाणीत्य उपधारय अहं कृत्स्नस्य जगतः परभवः परलयस तदा |
6 etadyonīni bhūtāni sarvāṇīty upadhāraya ahaṃ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā |
6. Minden teremtett lénynek ez a két természet a forrása. Tudd meg, hogy Én vagyok az eredete és a feloszlása minden anyaginak és lelkinek ebben a világban. |
| 7 मत्तः परतरं नान्यत किं चिथ अस्ति धनंजय मयि सर्वम इथं परॊतं सूत्रे मणिगणा इव |
7 mattaḥ parataraṃ nānyat kiṃ cid asti dhanaṃjaya mayi sarvam idaṃ protaṃ sūtre maṇigaṇā iva |
7. Óh, gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon. |
| 8 रसॊ ऽहम अप्सु कौन्तेय परभास्मि शशिसूर्ययॊः परणवः सर्ववेथेषु शब्थः खे पौरुषं नृषु |
8 raso 'ham apsu kaunteya prabhāsmi śaśisūryayoḥ praṇavaḥ sarvavedeṣu śabdaḥ khe pauruṣaṃ nṛṣu |
8. Óh, Kuntí fia! Én vagyok a víz íze, a nap és a hold fénye, az om szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben és az emberi képesség. |
| 9 पुण्यॊ गन्धः पृदिव्यां च तेजश चास्मि विभावसौ जीवनं सर्वभूतेषु तपश चास्मि तपस्विषु |
9 puṇyo gandhaḥ pṛthivyāṃ ca tejaś cāsmi vibhāvasau jīvanaṃ sarvabhūteṣu tapaś cāsmi tapasviṣu |
9. Én vagyok a föld eredeti illata, a tűz heve, minden élő élete, valamint minden aszkéta vezeklése. |
| 10 बीजं मां सर्वभूतानां विथ्धि पार्द सनातनम बुथ्धिर बुथ्धिमताम अस्मि तेजस तेजस्विनाम अहम |
10 bījaṃ māṃ sarvabhūtānāṃ viddhi pārtha sanātanam buddhir buddhimatām asmi tejas tejasvinām aham |
10. Óh, Prithá fia, tudd meg hát, hogy Én vagyok minden lét eredeti magja, az értelmesek értelme s a hatalmasok bátorsága! |
| 11 बलं बलवतां चाहं कामरागविवर्जितम धर्माविरुथ्धॊ भूतेषु कामॊ ऽसमि भरतर्षभ |
11 balaṃ balavatāṃ cāhaṃ kāmarāgavivarjitam dharmāviruddho bhūteṣu kāmo 'smi bharatarṣabha |
11. Óh, Bháraták ura Ardzsuna ! Én vagyok a szenvedély és vágy nélküli erő az erősekben, és Én vagyok az a nemi élet, amely nem ellenkezik a vallásos elvekkel. |
| 12 ये चैव सात्त्विका भावा राजसास तामसाश च ये मत्त एवेति तान विथ्धि न तव अहं तेषु ते मयि |
12 ye caiva sāttvikā bhāvā rājasās tāmasāś ca ye matta eveti tān viddhi na tv ahaṃ teṣu te mayi |
12. Tudd meg, hogy mindegyik létállapot az Én energiám által nyilvánul meg, legyen az a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság kötőerejében. Bizonyos értelemben Én vagyok minden, mégis független vagyok. Rám nem hatnak az anyagi természet kötőerői, mivel azok épp ellenkezőleg Bennem vannak. |
| 13 तरिभिर गुणमयैर भावैर एभिः सर्वम इथं जगत मॊहितं नाभिजानाति माम एभ्यः परम अव्ययम |
13 tribhir guṇamayair bhāvair ebhiḥ sarvam idaṃ jagat mohitaṃ nābhijānāti mām ebhyaḥ param avyayam |
13. A három kötőerőtől a jóságtól, a szenvedélytől és a tudatlanságtól megtévesztett világ nem ismer Engem, aki a kötőerők felett állok és kimeríthetetlen vagyok. |
| 14 थैवी हय एषा गुणमयी मम माया थुरत्यया माम एव ये परपथ्यन्ते मायाम एतां तरन्ति ते |
14 daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā mām eva ye prapadyante māyām etāṃ taranti te |
14. Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta. |
| 15 न मां थुष्कृतिनॊ मूढाः परपथ्यन्ते नराधमाः माययापहृतज्ञाना आसुरं भावम आश्रिताः |
15 na māṃ duṣkṛtino mūḍhāḥ prapadyante narādhamāḥ māyayāpahṛtajñānā āsuraṃ bhāvam āśritāḥ |
15. Az alábbi bűnös emberek nem hódolnak meg Előttem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illúzió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista természetével rendelkeznek. |
| 16 चतुर्विधा भजन्ते मां जनाः सुकृतिनॊ ऽरजुन आर्तॊ जिज्ञासुर अर्दार्दी जञानी च भरतर्षभ |
16 caturvidhā bhajante māṃ janāḥ sukṛtino 'rjuna ārto jijñāsur arthārthī jñānī ca bharatarṣabha |
16. Óh, Bháraták legjobbja! Négyféle jámbor ember kezd hozzá odaadó szolgálatomhoz: a szenvedő, a gazdagságra vágyó, a kíváncsi, és aki az Abszolútról szóló tudás után kutat. |
| 17 तेषां जञानी नित्ययुक्त एकभक्तिर विशिष्यते परियॊ हि जञानिनॊ ऽतयर्दम अहं स च मम परियः |
17 teṣāṃ jñānī nityayukta ekabhaktir viśiṣyate priyo hi jñānino 'tyartham ahaṃ sa ca mama priyaḥ |
17. Ezek közül a teljes tudással rendelkező a legjobb, aki mindig a tiszta odaadó szolgálatba merül, mert nagyon kedves vagyok neki, és ő is kedves Számomra. |
| 18 उथाराः सर्व एवैते जञानी तव आत्मैव मे मतम आस्दितः स हि युक्तात्मा माम एवानुत्तमां गतिम |
18 udārāḥ sarva evaite jñānī tv ātmaiva me matam āsthitaḥ sa hi yuktātmā mām evānuttamāṃ gatim |
18. Ezek a bhakták kétségtelenül mind nemes lelkek, de aki a Rólam szóló tudással rendelkezik, arra úgy tekintek, mint saját Magamra. Transzcendentális szolgálata által biztosan elér Engem, a legfelsőbb, legtökéletesebb célt. |
| 19 बहूनां जन्मनाम अन्ते जञानवान मां परपथ्यते वासुथेवः सर्वम इति स महात्मा सुथुर्लभः |
19 bahūnāṃ janmanām ante jñānavān māṃ prapadyate vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā sudurlabhaḥ |
19. Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka. |
| 20 कामैस तैस तैर हृतज्ञानाः परपथ्यन्ते ऽनयथेवताः तं तं नियमम आस्दाय परकृत्या नियताः सवया |
20 kāmais tais tair hṛtajñānāḥ prapadyante 'nyadevatāḥ taṃ taṃ niyamam āsthāya prakṛtyā niyatāḥ svayā |
20. Akiket az anyagi vágyak megfosztottak értelmüktől, meghódolnak a félistenek előtt, és követik a saját természetük szerint kiszabott imádatszabályokat. |
| 21 यॊ यॊ यां यां तनुं भक्तः शरथ्धयार्चितुम इच्छति तस्य तस्याचलां शरथ्धां ताम एव विथधाम्य अहम |
21 yo yo yāṃ yāṃ tanuṃ bhaktaḥ śraddhayārcitum icchati tasya tasyācalāṃ śraddhāṃ tām eva vidadhāmy aham |
21. Felsőlélekként mindenki szívében ott lakozom. Amint valaki egy félistent kíván imádni, Én megszilárdítom hitét, hogy átadhassa magát annak az istenségnek. |
| 22 स तया शरथ्धया युक्तस तस्या राधनम ईहते लभते च ततः कामान मयैव विहितान हि तान |
22 sa tayā śraddhayā yuktas tasyā rādhanam īhate labhate ca tataḥ kāmān mayaiva vihitān hi tān |
22. Ilyen hittel megáldva egy bizonyos félisten imádatára törekszik, s vágyai teljesülnek. Valójában azonban egyedül Én vagyok az, aki ezeket az áldásokat adja. |
| 23 अन्तवत तु फलं तेषां तथ भवत्य अल्पमेधसाम थेवान थेवयजॊ यान्ति मथ्भक्ता यान्ति माम अपि |
23 antavat tu phalaṃ teṣāṃ tad bhavaty alpamedhasām devān devayajo yānti madbhaktā yānti mām api |
23. A csekély értelmű emberek a félisteneket imádják, ám ennek gyümölcsei korlátoltak és mulandók. A félistenek imádói a félistenek bolygóira kerülnek, bhaktáim azonban végül az Én legfelsőbb bolygómra jutnak. |
| 24 अव्यक्तं वयक्तिम आपन्नं मन्यन्ते माम अबुथ्धयः परं भावम अजानन्तॊ ममाव्ययम अनुत्तमम |
24 avyaktaṃ vyaktim āpannaṃ manyante mām abuddhayaḥ paraṃ bhāvam ajānanto mamāvyayam anuttamam |
24. Az ostobák, akik nem ismernek Engem tökéletesen, azt hiszik, hogy Én, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Krisna korábban személytelen voltam, és csak most öltöttem fel ezt a személyiséget. Csekély tudásuk miatt nem ismerik felsőbb természetemet, mely elpusztíthatatlan s a legfelsőbb. |
| 25 नाहं परकाशः सर्वस्य यॊगमायासमावृतः मूढॊ ऽयं नाभिजानाति लॊकॊ माम अजम अव्ययम |
25 nāhaṃ prakāśaḥ sarvasya yogamāyāsamāvṛtaḥ mūḍho 'yaṃ nābhijānāti loko mām ajam avyayam |
25. Én sohasem nyilvánulok meg a balgák és az értelem nélküliek előtt. Számukra rejtve maradok belső energiám által, így nem tudják, hogy megszületetlen és tévedhetetlen vagyok. |
| 26 वेथाहं समतीतानि वर्तमानानि चार्जुन भविष्याणि च भूतानि मां तु वेथ न कश चन |
26 vedāhaṃ samatītāni vartamānāni cārjuna bhaviṣyāṇi ca bhūtāni māṃ tu veda na kaś cana |
26. Óh, Ardzsuna! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként Én tudok mindenről, ami a múltban történt, ami most történik, s mindenről, ami a jövőben történni fog. Az összes élőlényt is ismerem, Engem azonban nem ismer senki. |
| 27 इच्छाथ्वेषसमुत्देन थवन्थ्वमॊहेन भारत सर्वभूतानि संमॊहं सर्गे यान्ति परंतप |
27 icchādveṣasamutthena dvandvamohena bhārata sarvabhūtāni saṃmohaṃ sarge yānti paraṃtapa |
27. Óh, Bharata leszármazottja, óh, ellenség legyőzője! Minden élőlény illúzióba születik, megzavarodva a vágyból és a gyűlöletből eredő kettősségektől. |
| 28 येषां तव अन्तगतं पापं जनानां पुण्यकर्मणाम ते थवन्थ्वमॊहनिर्मुक्ता भजन्ते मां थृढव्रताः |
28 yeṣāṃ tv antagataṃ pāpaṃ janānāṃ puṇyakarmaṇām te dvandvamohanirmuktā bhajante māṃ dṛḍhavratāḥ |
28. Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életeikben, s akiknek bűnös tettei teljesen kipusztultak, azok megszabadulnak az illúzió ellentétpárjaitól, és nagy elszántsággal szolgálnak Engem. |
| 29 जरामरणमॊक्षाय माम आश्रित्य यतन्ति ये ते बरह्म तथ विथुः कृत्स्नम अध्यात्मं कर्म चाखिलम |
29 jarāmaraṇamokṣāya mām āśritya yatanti ye te brahma tad viduḥ kṛtsnam adhyātmaṃ karma cākhilam |
29. Az okos emberek, aki igyekeznek megszabadulni az öregségtől és a haláltól, Nálam keresnek menedéket odaadó szolgálatukban. Ők valójában Brahman, mert mindent tudnak a transzcendentális tettekről. |
| 30 साधिभूताधिथैवं मां साधियज्ञं च ये विथुः परयाणकाले ऽपि च मां ते विथुर युक्तचेतसः |
30 sādhibhūtādhidaivaṃ māṃ sādhiyajñaṃ ca ye viduḥ prayāṇakāle 'pi ca māṃ te vidur yuktacetasaḥ |
30. Akiknek tudata teljesen elmerül Bennem, akik úgy ismernek Engem, a Legfelsőbb Urat, mint az anyagi megnyilvánulás, a félistenek és valamennyi áldozati folyamat irányító elvét, azok képesek megérteni és ismerni Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még a halál pillanatában is. |
Nyolcadik fejezet - A Legfelsőbb elérése[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच किं तथ बरह्म किम अध्यात्मं किं कर्म पुरुषॊत्तम अधिभूतं च किं परॊक्तम अधिथैवं किम उच्यते |
1 arjuna uvāca kiṃ tad brahma kim adhyātmaṃ kiṃ karma puruṣottama adhibhūtaṃ ca kiṃ proktam adhidaivaṃ kim ucyate |
1. Ardzsuna így kérdezett: Óh, Uram, óh, Legfelsőbb Személy, mi a Brahman? Mit értsek az önvaló és a gyümölcsöző cselekedetek alatt? Mi ez az anyagi megnyilvánulás, és kik a félistenek? Kérlek, magyarázd meg nekem! |
| 2 अधियज्ञः कदं कॊ ऽतर थेहे ऽसमिन मधुसूथन परयाणकाले च कदं जञेयॊ ऽसि नियतात्मभिः |
2 adhiyajñaḥ kathaṃ ko 'tra dehe 'smin madhusūdana prayāṇakāle ca kathaṃ jñeyo 'si niyatātmabhiḥ |
2. Óh, Madhuszúdana, ki az áldozat Ura, és hogyan él a testben? Miként tudhatnak Rólad a halál pillanatában azok, akik odaadó szolgálatot végeztek? |
| 3 शरीभगवान उवाच अक्षरं बरह्म परमं सवभावॊ ऽधयात्मम उच्यते भूतभावॊथ्भवकरॊ विसर्गः कर्मसंज्ञितः |
3 śrībhagavān uvāca akṣaraṃ brahma paramaṃ svabhāvo 'dhyātmam ucyate bhūtabhāvodbhavakaro visargaḥ karmasaṃjñitaḥ |
3. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Az elpusztíthatatlan, transzcendentális élőlényt Brahmannak, örök természetét pedig adhjátmának, önvalónak hívják. Az élőlények anyagi testének fejlődését szolgáló tetteket karmának, gyümölcsöző cselekedeteknek nevezik. |
| 4 अधिभूतं कषरॊ भावः पुरुषश चाधिथैवतम अधियज्ञॊ ऽहम एवात्र थेहे थेहभृतां वर |
4 adhibhūtaṃ kṣaro bhāvaḥ puruṣaś cādhidaivatam adhiyajño 'ham evātra dehe dehabhṛtāṃ vara |
4. Óh, legkiválóbb a megtestesült lények között! Az állandóan változó fizikai természetet adhibhútának anyagi megnyilvánulásnak hívják. Az Úr univerzális formáját, amely magában foglalja a félistenek mindegyikét, köztük a nap és a hold istenét is, adhidaivának nevezik. Engem, a Legfelsőbb Urat, akit a Felsőlélek képvisel minden megtestesült lény szívében, adhijadzsnyának az áldozat Urának hívnak. |
| 5 अन्तकाले च माम एव समरन मुक्त्वा कलेवरम यः परयाति स मथ्भावं याति नास्त्य अत्र संशयः |
5 antakāle ca mām eva smaran muktvā kalevaram yaḥ prayāti sa madbhāvaṃ yāti nāsty atra saṃśayaḥ |
5. Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet. |
| 6 यं यं वापि समरन भावं तयजत्य अन्ते कलेवरम तं तम एवैति कौन्तेय सथा तथ्भावभावितः |
6 yaṃ yaṃ vāpi smaran bhāvaṃ tyajaty ante kalevaram taṃ tam evaiti kaunteya sadā tadbhāvabhāvitaḥ |
6. Óh, Kuntí fia! Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül. |
| 7 तस्मात सर्वेषु कालेषु माम अनुस्मर युध्य च मय्य अर्पितमनॊबुथ्धिर माम एवैष्यस्य असंशयः |
7 tasmāt sarveṣu kāleṣu mām anusmara yudhya ca mayy arpitamanobuddhir mām evaiṣyasy asaṃśayaḥ |
7. Ezért, Ardzsuna, gondolj mindig Rám Krisna formámban, s ezzel egy időben hajtsd végre előírt kötelességed, s harcolj! Tetteid Nekem ajánlva, elméd és értelmed Rám függesztve kétségtelenül elérsz majd Engem. |
| 8 अभ्यासयॊगयुक्तेन चेतसा नान्यगामिना परमं पुरुषं थिव्यं याति पार्दानुचिन्तयन |
8 abhyāsayogayuktena cetasā nānyagāminā paramaṃ puruṣaṃ divyaṃ yāti pārthānucintayan |
8. Óh, Pártha! Aki Rajtam mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditál, elméjében mindig Rám emlékezik, s nem tér le az útról, az biztosan elér Engem. |
| 9 कविं पुराणम अनुशासितारम; अणॊर अणीयांसम अनुस्मरेथ यः सर्वस्य धातारम अचिन्त्यरूपम; आथित्यवर्णं तमसः परस्तात |
9 kaviṃ purāṇam anuśāsitāram; aṇor aṇīyāṃsam anusmared yaḥ sarvasya dhātāram acintyarūpam; ādityavarṇaṃ tamasaḥ parastāt |
9. Az ember úgy meditáljon a Legfelsőbb Személyen, mint olyanon, aki mindentudó, a legősibb, az irányító, kisebb a legkisebbnél, a fenntartója mindennek, minden anyagi érzékelés fölött áll, felfoghatatlan, s mindig személy. Ragyogó Ő, mint a nap, és transzcendentális — túl van ezen az anyagi természeten. |
| 10 परयाणकाले मनसाचलेन; भक्त्या युक्तॊ यॊगबलेन चैव भरुवॊर मध्ये पराणम आवेश्य सम्यक; स तं परं पुरुषम उपैति थिव्यम |
10 prayāṇakāle manasācalena; bhaktyā yukto yogabalena caiva bhruvor madhye prāṇam āveśya samyak; sa taṃ paraṃ puruṣam upaiti divyam |
10. Aki a halál beálltakor életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti, és a jóga erejével teljes odaadással, megingathatatlan elmével a Legfelsőbb Úrra emlékezik, az minden kétséget kizárva eljut az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez. |
| 11 यथ अक्षरं वेथविथॊ वथन्ति; विशन्ति यथ यतयॊ वीतरागाः यथ इच्छन्तॊ बरह्मचर्यं चरन्ति; तत ते पथं संग्रहेण परवक्ष्ये |
11 yad akṣaraṃ vedavido vadanti; viśanti yad yatayo vītarāgāḥ yad icchanto brahmacaryaṃ caranti; tat te padaṃ saṃgraheṇa pravakṣye |
11. A Védákat jól ismerő bölcsek, akik az omkárát vibrálják, valamint a lemondás rendjének nagy szentjei a Brahmanba hatolnak. Az ilyen tökéletességre vágyakozók cölibátusban élnek. Most röviden elmagyarázom neked azt a folyamatot, amely által felszabadulhat az ember. |
| 12 सर्वथ्वाराणि संयम्य मनॊ हृथि निरुध्य च मूर्ध्न्य आधायात्मनः पराणम आस्दितॊ यॊगधारणाम |
12 sarvadvārāṇi saṃyamya mano hṛdi nirudhya ca mūrdhny ādhāyātmanaḥ prāṇam āsthito yogadhāraṇām |
12. A jóga állapota eltávolodást jelent minden érzéki tevékenységől. Érzékeinek összes ajtaját bezárva, elméjét a szívre összpontosítva, életlevegőjét a koponya felső részében tartva az ember megszilárdulhat a jógában. |
| 13 ओम इत्य एकाक्षरं बरह्म वयाहरन माम अनुस्मरन यः परयाति तयजन थेहं स याति परमां गतिम |
13 om ity ekākṣaraṃ brahma vyāharan mām anusmaran yaḥ prayāti tyajan dehaṃ sa yāti paramāṃ gatim |
13. Ha a jóga e gyakorlatát elsajátító és a hangok tökéletes kombinációját, a szent om szótagot zengő személy teste elhagyásakor az Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondol, minden bizonnyal a lelki bolygókra kerül. |
| 14 अनन्यचेताः सततं यॊ मां समरति नित्यशः तस्याहं सुलभः पार्द नित्ययुक्तस्य यॊगिनः |
14 ananyacetāḥ satataṃ yo māṃ smarati nityaśaḥ tasyāhaṃ sulabhaḥ pārtha nityayuktasya yoginaḥ |
14. Óh, Prithá fia, aki eltérés nélkül szüntelenül Rám gondol, az szakadatlan odaadó szolgálata miatt könnyen elérhet Engem. |
| 15 माम उपेत्य पुनर्जन्म थुःखालयम अशाश्वतम नाप्नुवन्ति महात्मानः संसिथ्धिं परमां गताः |
15 mām upetya punarjanma duḥkhālayam aśāśvatam nāpnuvanti mahātmānaḥ saṃsiddhiṃ paramāṃ gatāḥ |
15. Miután elértek Engem, a nagy lelkek, az odaadó jógík soha többé nem térnek vissza ebbe az átmeneti, szenvedésekkel teli világba, mert már elérték a legfőbb tökéletességet. |
| 16 आ बरह्मभुवनाल लॊकाः पुनरावर्तिनॊ ऽरजुन माम उपेत्य तु कौन्तेय पुनर्जन्म न विथ्यते |
16 ā brahmabhuvanāl lokāḥ punarāvartino 'rjuna mām upetya tu kaunteya punarjanma na vidyate |
16. Az anyagi világ a legfelsőbb bolygótól a legalsóbbig a szenvedés birodalma, ahol az ismétlődő születés és halál az úr. Aki azonban, óh, Kuntí fia, eljut az Én hajlékomra, az sohasem születik meg újra! |
| 17 सहस्रयुगपर्यन्तम अहर यथ बरह्मणॊ विथुः रात्रिं युगसहस्रान्तां ते ऽहॊरात्रविथॊ जनाः |
17 sahasrayugaparyantam ahar yad brahmaṇo viduḥ rātriṃ yugasahasrāntāṃ te 'horātravido janāḥ |
17. Ezer földi korszak Brahmá egy napja, másik ezer egy éjszakája. |
| 18 अव्यक्ताथ वयक्तयः सर्वाः परभवन्त्य अहरागमे रात्र्यागमे परलीयन्ते तत्रैवाव्यक्तसंज्ञके |
18 avyaktād vyaktayaḥ sarvāḥ prabhavanty aharāgame rātryāgame pralīyante tatraivāvyaktasaṃjñake |
18. Brahmá napjának hajnalán minden élőlény megnyilvánul a megnyilvánulatlan állapotból, alkonyán pedig ismét a megnyilvánulatlanba merül. |
| 19 भूतग्रामः स एवायं भूत्वा भूत्वा परलीयते रात्र्यागमे ऽवशः पार्द परभवत्य अहरागमे |
19 bhūtagrāmaḥ sa evāyaṃ bhūtvā bhūtvā pralīyate rātryāgame 'vaśaḥ pārtha prabhavaty aharāgame |
19. Brahmá nappalával újra és újra létrejönnek az élőlények, amikor pedig éjszakája beköszönt, eltűnnek mind, tehetetlenül. |
| 20 परस तस्मात तु भावॊ ऽनयॊ ऽवयक्तॊ ऽवयक्तात सनातनः यः स सर्वेषु भूतेषु नश्यत्सु न विनश्यति |
20 paras tasmāt tu bhāvo 'nyo 'vyakto 'vyaktāt sanātanaḥ yaḥ sa sarveṣu bhūteṣu naśyatsu na vinaśyati |
20. Ám létezik egy másik, megnyilvánulatlan természet is, amely ehhez a megnyilvánult és megnyilvánulatlan anyaghoz képest örök és transzcendentális. Ez a legfelsőbb világ, ami sohasem semmisül meg, s még akkor is megőrzi eredeti létét, amikor ebben a világban már minden megsemmisült. |
| 21 अव्यक्तॊ ऽकषर इत्य उक्तस तम आहुः परमां गतिम यं पराप्य न निवर्तन्ते तथ धाम परमं मम |
21 avyakto 'kṣara ity uktas tam āhuḥ paramāṃ gatim yaṃ prāpya na nivartante tad dhāma paramaṃ mama |
21. Amiről a védántisták azt mondják, megnyilvánulatlan és csalhatatlan, amit legfelsőbb célként ismernek, s ahonnan soha többé nem tér vissza az, aki egyszer eljutott oda — az az Én legfelsőbb hajlékom. |
| 22 पुरुषः स परः पार्द भक्त्या लभ्यस तव अनन्यया यस्यान्तःस्दानि भूतानि येन सर्वम इथं ततम |
22 puruṣaḥ sa paraḥ pārtha bhaktyā labhyas tv ananyayā yasyāntaḥsthāni bhūtāni yena sarvam idaṃ tatam |
22. A mindenkinél hatalmasabb Istenség Legfelsőbb Személyiségét tiszta odaadással lehet elérni. Noha lelki hajlékán tartózkodik, áthat mindent, és Őbenne van minden. |
| 23 यत्र काले तव अनावृत्तिम आवृत्तिं चैव यॊगिनः परयाता यान्ति तं कालं वक्ष्यामि भरतर्षभ |
23 yatra kāle tv anāvṛttim āvṛttiṃ caiva yoginaḥ prayātā yānti taṃ kālaṃ vakṣyāmi bharatarṣabha |
23. Óh, Bháraták legkiválóbbja, most elmagyarázom neked, melyek azok az időpontok, amikor a jógí úgy hagyhatja el ezt a világot, hogy nem kell többé visszatérnie, s melyek azok, amikor úgy hagyja el, hogy vissza kell jönnie. |
| 24 अग्निर जयॊतिर अहः शुक्लः षण्मासा उत्तरायणम तत्र परयाता गच्छन्ति बरह्म बरह्मविथॊ जनाः |
24 agnir jyotir ahaḥ śuklaḥ ṣaṇmāsā uttarāyaṇam tatra prayātā gacchanti brahma brahmavido janāḥ |
24. A Legfelsőbb Brahmant ismerők úgy érik el e Legfelsőbbet, hogy vagy nappal egy kedvező pillanatban, vagy a tűzisten befolyásának idején, vagy a fényben, vagy a telő hold két hete, vagy a Nap északi pályájának hat hónapja alatt távoznak el a világból. |
| 25 धूमॊ रात्रिस तदा कृष्णः षण्मासा थक्षिणायनम तत्र चान्थ्रमसं जयॊतिर यॊगी पराप्य निवर्तते |
25 dhūmo rātris tathā kṛṣṇaḥ ṣaṇmāsā dakṣiṇāyanam tatra cāndramasaṃ jyotir yogī prāpya nivartate |
25. Az a misztikus, aki a füst, az éjszaka, a fogyó hold két hete vagy a Nap déli pályájának hat hónapja alatt hagyja el ezt a világot, eljut a Holdra, de újra vissza kell térnie. |
| 26 शुक्लकृष्णे गती हय एते जगतः शाश्वते मते एकया यात्य अनावृत्तिम अन्ययावर्तते पुनः |
26 śuklakṛṣṇe gatī hy ete jagataḥ śāśvate mate ekayā yāty anāvṛttim anyayāvartate punaḥ |
26. A Védák szerint két úton lehet elhagyni ezt a világot: az egyik világosságban, a másik pedig sötétségben történik. A világosságban távozó nem jön vissza, míg a sötétségben elmenőnek vissza kell térnie. |
| 27 नैते सृती पार्द जानन यॊगी मुह्यति कश चन तस्मात सर्वेषु कालेषु यॊगयुक्तॊ भवार्जुन |
27 naite sṛtī pārtha jānan yogī muhyati kaś cana tasmāt sarveṣu kāleṣu yogayukto bhavārjuna |
27. Bár a bhakták ismerik e két utat, óh, Ardzsuna, ezek nem tévesztik meg őket. Légy hát rendíthetetlen az odaadásban! |
| 28 वेथेषु यज्ञेषु तपःसु चैव; थानेषु यत पुण्यफलं परथिष्टम अत्येति तत सर्वम इथं विथित्वा; यॊगी परं सदानम उपैति चाथ्यम |
28 vedeṣu yajñeṣu tapaḥsu caiva; dāneṣu yat puṇyaphalaṃ pradiṣṭam atyeti tat sarvam idaṃ viditvā; yogī paraṃ sthānam upaiti cādyam |
28. Aki az odaadó szolgálat útját járja, nincs megfosztva azoktól az áldásoktól, melyek a Védák tanulmányozásából, a vezeklő áldozatok végzéséből, az adományozásból vagy a filozófiai és gyümölcsöző cselekedetekből származnak. Pusztán az odaadó szolgálat végzésével megkapja mindezt, s végül eljut a legfelsőbb, örök lakhelyre. |
Kilencedik fejezet - A legbizalmasabb tudás[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच इथं तु ते गुह्यतमं परवक्ष्याम्य अनसूयवे जञानं विज्ञानसहितं यज जञात्वा मॊक्ष्यसे ऽशुभात |
1 śrībhagavān uvāca idaṃ tu te guhyatamaṃ pravakṣyāmy anasūyave jñānaṃ vijñānasahitaṃ yaj jñātvā mokṣyase 'śubhāt |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám, mivel te sohasem irigykedsz Rám, átadom neked ezt a legtitkosabb bölcseletet és megvalósítást, melyet megismerve megszabadulsz az anyagi lét gyötrelmeitől. |
| 2 राजविथ्या राजगुह्यं पवित्रम इथम उत्तमम परत्यक्षावगमं धर्म्यं सुसुखं कर्तुम अव्ययम |
2 rājavidyā rājaguhyaṃ pavitram idam uttamam pratyakṣāvagamaṃ dharmyaṃ susukhaṃ kartum avyayam |
2. Ez a tudás a bölcsesség királya, a legnagyobb titok az összes titok közül. Ez a legtisztább tudás, és mivel megvalósítása által közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról, ez a vallás tökéletessége; örökkévaló és örömmel végezhető. |
| 3 अश्रथ्थधानाः पुरुषा धर्मस्यास्य परंतप अप्राप्य मां निवर्तन्ते मृत्युसंसारवर्त्मनि |
3 aśraddadhānāḥ puruṣā dharmasyāsya paraṃtapa aprāpya māṃ nivartante mṛtyusaṃsāravartmani |
3. Óh, ellenség legyőzője! Akiknek nincs hitük az odaadó szolgálatban, azok nem érhetnek el Engem, hanem visszatérnek az anyagi világbeli születés és halál ösvényére. |
| 4 मया ततम इथं सर्वं जगथ अव्यक्तमूर्तिना मत्स्दानि सर्वभूतानि न चाहं तेष्व अवस्दितः |
4 mayā tatam idaṃ sarvaṃ jagad avyaktamūrtinā matsthāni sarvabhūtāni na cāhaṃ teṣv avasthitaḥ |
4. Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok bennük. |
| 5 न च मत्स्दानि भूतानि पश्य मे यॊगम ऐश्वरम भूतभृन न च भूतस्दॊ ममात्मा भूतभावनः |
5 na ca matsthāni bhūtāni paśya me yogam aiśvaram bhūtabhṛn na ca bhūtastho mamātmā bhūtabhāvanaḥ |
5. És mégsem nyugszik Bennem minden teremtett. Íme misztikus hatalmam! Habár Én vagyok az összes élőlény fenntartója, s jelen vagyok mindenhol, Én Magam mégsem vagyok része e kozmikus megnyilvánulásnak, mert Én vagyok a teremtés eredeti forrása. |
| 6 यदाकाशस्दितॊ नित्यं वायुः सर्वत्रगॊ महान तदा सर्वाणि भूतानि मत्स्दानीत्य उपधारय |
6 yathākāśasthito nityaṃ vāyuḥ sarvatrago mahān tathā sarvāṇi bhūtāni matsthānīty upadhāraya |
6. Tudd meg, hogy minden teremtett lény úgy nyugszik Bennem, miként a mindenhol fújó erős szél nyugszik állandóan az űrben. |
| 7 सर्वभूतानि कौन्तेय परकृतिं यान्ति मामिकाम कल्पक्षये पुनस तानि कल्पाथौ विसृजाम्य अहम |
7 sarvabhūtāni kaunteya prakṛtiṃ yānti māmikām kalpakṣaye punas tāni kalpādau visṛjāmy aham |
7. Óh, Kuntí fia, a korszak végével minden anyagi megnyilvánulás visszatér az Én természetembe, de a következő korszak hajnalán újra megteremtem őket energiám által. |
| 8 परकृतिं सवाम अवष्टभ्य विसृजामि पुनः पुनः भूतग्रामम इमं कृत्स्नम अवशं परकृतेर वशात |
8 prakṛtiṃ svām avaṣṭabhya visṛjāmi punaḥ punaḥ bhūtagrāmam imaṃ kṛtsnam avaśaṃ prakṛter vaśāt |
8. A teljes kozmikus megnyilvánulás Nekem van alárendelve. Akaratom által újra meg újra megnyilvánul, s végül akaratom által semmisül meg. |
| 9 न च मां तानि कर्माणि निबध्नन्ति धनंजय उथासीनवथ आसीनम असक्तं तेषु कर्मसु |
9 na ca māṃ tāni karmāṇi nibadhnanti dhanaṃjaya udāsīnavad āsīnam asaktaṃ teṣu karmasu |
9. Óh, Dhananydzsaja, ezek a tettek nem köthetnek meg Engem. Mindig kívül állok mindezen anyagi tetteken, mintha semleges lenne helyzetem. |
| 10 मयाध्यक्षेण परकृतिः सूयते सचराचरम हेतुनानेन कौन्तेय जगथ विपरिवर्तते |
10 mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sacarācaram hetunānena kaunteya jagad viparivartate |
10. Óh, Kuntí fia! Ez az anyagi természet, ami egyike energiáimnak, az Én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét. Az anyagi természet törvénye alapján újra és újra teremtődik és semmisül meg ez a megnyilvánulás. |
| 11 अवजानन्ति मां मूढा मानुषीं तनुम आश्रितम परं भावम अजानन्तॊ मम भूतमहेश्वरम |
11 avajānanti māṃ mūḍhā mānuṣīṃ tanum āśritam paraṃ bhāvam ajānanto mama bhūtamaheśvaram |
11. Az ostobák kigúnyolnak, mikor alászállok emberi alakomban. Nem ismerik transzcendentális természetem, nem tudják, hogy mindenek Legfelsőbb Ura vagyok. |
| 12 मॊघाशा मॊघकर्माणॊ मॊघज्ञाना विचेतसः राक्षसीम आसुरीं चैव परकृतिं मॊहिनीं शरिताः |
12 moghāśā moghakarmāṇo moghajñānā vicetasaḥ rākṣasīm āsurīṃ caiva prakṛtiṃ mohinīṃ śritāḥ |
12. Ezek a megtévesztett emberek a démonikus és ateista nézetekhez vonzódnak. Ebben az illuzórikus állapotban a felszabaduláshoz, a gyümölcsöző tettekhez és a tudomány műveléséhez fűzött összes reményük meghiúsul. |
| 13 महात्मानस तु मां पार्द थैवीं परकृतिम आश्रिताः भजन्त्य अनन्यमनसॊ जञात्वा भूताथिम अव्ययम |
13 mahātmānas tu māṃ pārtha daivīṃ prakṛtim āśritāḥ bhajanty ananyamanaso jñātvā bhūtādim avyayam |
13. Óh, Prithá fia, a nagy lelkek, akik nincsenek illúzióban, az Isteni természet védelme alatt állnak. Teljesen elmerülnek az odaadó szolgálatban, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, eredetinek és kimeríthetetlennek ismernek Engem. |
| 14 सततं कीर्तयन्तॊ मां यतन्तश च थृढव्रताः नमस्यन्तश च मां भक्त्या नित्ययुक्ता उपासते |
14 satataṃ kīrtayanto māṃ yatantaś ca dṛḍhavratāḥ namasyantaś ca māṃ bhaktyā nityayuktā upāsate |
14. Ezek a nagy lelkek állandóan az Én dicsőségem zengik, nagy elszántsággal igyekeznek, s leborulva Előttem szüntelenül odaadóan imádnak Engem. |
| 15 जञानयज्ञेन चाप्य अन्ये यजन्तॊ माम उपासते एकत्वेन पृदक्त्वेन बहुधा विश्वतॊमुखम |
15 jñānayajñena cāpy anye yajanto mām upāsate ekatvena pṛthaktvena bahudhā viśvatomukham |
15. Mások, akik a tudás művelésével hajtanak végre áldozatot, a Legfelsőbb Urat mint az egyetlent, a sokban jelenlévőt és az univerzális formát imádják. |
| 16 अहं करतुर अहं यज्ञः सवधाहम अहम औषधम मन्त्रॊ ऽहम अहम एवाज्यम अहम अग्निर अहं हुतम |
16 ahaṃ kratur ahaṃ yajñaḥ svadhāham aham auṣadham mantro 'ham aham evājyam aham agnir ahaṃ hutam |
16. Ám Én vagyok a szertartás, az áldozat, az ősatyáknak szóló felajánlás, a gyógyító fű és a transzcendentális mantra. Én vagyok a vaj, a tűz és a felajánlás is. |
| 17 पिताहम अस्य जगतॊ माता धाता पितामहः वेथ्यं पवित्रम ओंकार ऋक साम यजुर एव च |
17 pitāham asya jagato mātā dhātā pitāmahaḥ vedyaṃ pavitram oṃkāra ṛk sāma yajur eva ca |
17. Én vagyok az univerzum atyja, az anya, a fenntartó és az ősatya. Én vagyok a tudás tárgya, a tisztító és az om szótag. A Rig, Száma és Jadzsur Véda szintén Én vagyok. |
| 18 गतिर भर्ता परभुः साक्षी निवासः शरणं सुहृत परभवः परलयः सदानं निधानं बीजम अव्ययम |
18 gatir bhartā prabhuḥ sākṣī nivāsaḥ śaraṇaṃ suhṛt prabhavaḥ pralayaḥ sthānaṃ nidhānaṃ bījam avyayam |
18. Én vagyok a cél, az ellátó, az Úr, a tanú, a hajlék, a menedék és a legkedvesebb barát. Én vagyok a teremtés és a megsemmisülés, mindennek az alapja, a nyugvóhely és az örök mag. |
| 19 तपाम्य अहम अहं वर्षं निगृह्णाम्य उत्सृजामि च अमृतं चैव मृत्युश च सथ असच चाहम अर्जुन |
19 tapāmy aham ahaṃ varṣaṃ nigṛhṇāmy utsṛjāmi ca amṛtaṃ caiva mṛtyuś ca sad asac cāham arjuna |
19. Óh, Ardzsuna! Én adom a hőt, s Én tartom vissza vagy küldöm az esőt. Én vagyok a halhatatlanság és a halál megszemélyesítője is. Lélek és anyag egyaránt Bennem van. |
| 20 तरैविथ्या मां सॊमपाः पूतपापा; यज्ञैर इष्ट्वा सवर्गतिं परार्दयन्ते ते पुण्यम आसाथ्य सुरेन्थ्रलॊकम; अश्नन्ति थिव्यान थिवि थेवभॊगान |
20 traividyā māṃ somapāḥ pūtapāpā; yajñair iṣṭvā svargatiṃ prārthayante te puṇyam āsādya surendralokam; aśnanti divyān divi devabhogān |
20. Akik a mennyei bolygókra vágyva a Védákat tanulmányozzák, és a soma italt fogyasztják, azok közvetve imádnak Engem. Ők a bűnös visszahatásoktól megtisztulva Indra jámbor, mennyei bolygóján fognak megszületni, hogy isteni élvezetekben legyen részük. |
| 21 ते तं भुक्त्वा सवर्गलॊकं विशालं; कषीणे पुण्ये मर्त्यलॊकं विशन्ति एवं तरयीधर्मम अनुप्रपन्ना; गतागतं कामकामा लभन्ते |
21 te taṃ bhuktvā svargalokaṃ viśālaṃ; kṣīṇe puṇye martyalokaṃ viśanti evaṃ trayīdharmam anuprapannā; gatāgataṃ kāmakāmā labhante |
21. A mennyei érzéki örömök korlátlan élvezete után, amikor jámbor tetteik eredményei elfogynak, ismét visszatérnek a halandók bolygójára. Így akik a védikus elveket követve keresik az érzékkielégítést, azokra csak az ismétlődő születés és halál vár. |
| 22 अनन्याश चिन्तयन्तॊ मां ये जनाः पर्युपासते तेषां नित्याभियुक्तानां यॊगक्षेमं वहाम्य अहम |
22 ananyāś cintayanto māṃ ye janāḥ paryupāsate teṣāṃ nityābhiyuktānāṃ yogakṣemaṃ vahāmy aham |
22. De akik kizárólagos odaadással mindig Engem imádnak, transzcendentális formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szükségük van, s megőrzöm, amijük van. |
| 23 ये ऽपय अन्यथेवताभक्ता यजन्ते शरथ्धयान्विताः ते ऽपि माम एव कौन्तेय यजन्त्य अविधिपूर्वकम |
23 ye 'py anyadevatābhaktā yajante śraddhayānvitāḥ te 'pi mām eva kaunteya yajanty avidhipūrvakam |
23. Óh, Kuntí fia! Akik más istenek hívei, s őket imádják nagy hittel, azok valójában egyedül Engem imádnak, ám a rossz úton járnak. |
| 24 अहं हि सर्वयज्ञानां भॊक्ता च परभुर एव च न तु माम अभिजानन्ति तत्त्वेनातश चयवन्ति ते |
24 ahaṃ hi sarvayajñānāṃ bhoktā ca prabhur eva ca na tu mām abhijānanti tattvenātaś cyavanti te |
24. Én vagyok minden áldozat egyetlen élvezője és Ura. Akik nem ismerik fel igazi, transzcendentális természetemet, elbuknak. |
| 25 यान्ति थेवव्रता थेवान पितॄन यान्ति पितृव्रताः भूतानि यान्ति भूतेज्या यान्ति मथ्याजिनॊ ऽपि माम |
25 yānti devavratā devān pitṝn yānti pitṛvratāḥ bhūtāni yānti bhūtejyā yānti madyājino 'pi mām |
25. A félisteneket imádók a félistenek között fognak újraszületni, az ősatyák imádói az ősatyákhoz jutnak; akik a szellemeket és kísérteteket imádják, azok közéjük születnek, s akik Engem imádnak, azok Velem fognak élni. |
| 26 पत्रं पुष्पं फलं तॊयं यॊ मे भक्त्या परयच्छति तथ अहं भक्त्युपहृतम अश्नामि परयतात्मनः |
26 patraṃ puṣpaṃ phalaṃ toyaṃ yo me bhaktyā prayacchati tad ahaṃ bhaktyupahṛtam aśnāmi prayatātmanaḥ |
26. Ha valaki szeretettel és odaadással áldoz Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt. |
| 27 यत करॊषि यथ अश्नासि यज जुहॊषि थथासि यत यत तपस्यसि कौन्तेय तत कुरुष्व मथर्पणम |
27 yat karoṣi yad aśnāsi yaj juhoṣi dadāsi yat yat tapasyasi kaunteya tat kuruṣva madarpaṇam |
27. Óh, Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, felajánlasz vagy elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt! |
| 28 शुभाशुभफलैर एवं मॊक्ष्यसे कर्मबन्धनैः संन्यासयॊगयुक्तात्मा विमुक्तॊ माम उपैष्यसि |
28 śubhāśubhaphalair evaṃ mokṣyase karmabandhanaiḥ saṃnyāsayogayuktātmā vimukto mām upaiṣyasi |
28. Ily módon megszabadulsz a tettekhez fűző kötelékektől, s annak kedvező és kedvezőtlen eredményeitől. A lemondás ezen elvével elmédet Rám szögezve felszabadulsz, s eljutsz Hozzám. |
| 29 समॊ ऽहं सर्वभूतेषु न मे थवेष्यॊ ऽसति न परियः ये भजन्ति तु मां भक्त्या मयि ते तेषु चाप्य अहम |
29 samo 'haṃ sarvabhūteṣu na me dveṣyo 'sti na priyaḥ ye bhajanti tu māṃ bhaktyā mayi te teṣu cāpy aham |
29. Én senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel szemben elfogult lennék — mindenkivel egyenlően bánok. De aki odaadással szolgál Engem, az a barátom, Bennem van, s Én is a barátja vagyok. |
| 30 अपि चेत सुथुराचारॊ भजते माम अनन्यभाक साधुर एव स मन्तव्यः सम्यग वयवसितॊ हि सः |
30 api cet sudurācāro bhajate mām ananyabhāk sādhur eva sa mantavyaḥ samyag vyavasito hi saḥ |
30. Még ha valaki a legszörnyűbb tettet követi is el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert eltökéltsége a helyes irányba vezeti. |
| 31 कषिप्रं भवति धर्मात्मा शश्वच्छान्तिं निगच्छति कौन्तेय परतिजानीहि न मे भक्तः परणश्यति |
31 kṣipraṃ bhavati dharmātmā śaśvacchāntiṃ nigacchati kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati |
31. Hamarosan tisztességessé válik és maradandó békét ér el. Óh, Kuntí fia, hirdesd bátran: az Én hívem nem vész el soha! |
| 32 मां हि पार्द वयपाश्रित्य ये ऽपि सयुः पापयॊनयः सत्रियॊ वैश्यास तदा शूथ्रास ते ऽपि यान्ति परां गतिम |
32 māṃ hi pārtha vyapāśritya ye 'pi syuḥ pāpayonayaḥ striyo vaiśyās tathā śūdrās te 'pi yānti parāṃ gatim |
32. Óh, Prithá fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is — nő, vaisja kereskedő vagy súdra munkás —, elérheti a legfelsőbb célt. |
| 33 किं पुनर बराह्मणाः पुण्या भक्ता राजर्षयस तदा अनित्यम असुखं लॊकम इमं पराप्य भजस्व माम |
33 kiṃ punar brāhmaṇāḥ puṇyā bhaktā rājarṣayas tathā anityam asukhaṃ lokam imaṃ prāpya bhajasva mām |
33. S mennyivel inkább igaz ez a jámbor bráhmanák, a bhakták és a szent királyok esetében! Ezért hát ebbe az ideiglenes és nyomorúságos világba kerülve szolgálj Engem szeretettel! |
| 34 मन्मना भव मथ्भक्तॊ मथ्याजी मां नमस्कुरु माम एवैष्यसि युक्त्वैवम आत्मानं मत्परायणः |
34 manmanā bhava madbhakto madyājī māṃ namaskuru mām evaiṣyasi yuktvaivam ātmānaṃ matparāyaṇaḥ |
34. Gondolj mindig Rám, légy bhaktám, ajánld hódolatodat Nekem, és imádj Engem! Ha teljesen elmélyülsz Bennem, biztosan eljutsz Hozzám. |
Tizedik fejezet - Az Abszolút fensége[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच भूय एव महाबाहॊ शृणु मे परमं वचः यत ते ऽहं परीयमाणाय वक्ष्यामि हितकाम्यया |
1 śrībhagavān uvāca bhūya eva mahābāho śṛṇu me paramaṃ vacaḥ yat te 'haṃ prīyamāṇāya vakṣyāmi hitakāmyayā |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Óh, erős karú Ardzsuna, figyelj ismét szavaimra! Mivel kedves barátom vagy, a te érdekedben most tovább tanítalak, s átadom neked azt a tudást, ami magasabb rendű mindannál, amit eddig elmondtam. |
| 2 न मे विथुः सुरगणाः परभवं न महर्षयः अहम आथिर हि थेवानां महर्षीणां च सर्वशः |
2 na me viduḥ suragaṇāḥ prabhavaṃ na maharṣayaḥ aham ādir hi devānāṃ maharṣīṇāṃ ca sarvaśaḥ |
2. Sem a félistenek serege, sem a kiváló szentek nem ismerik származásomat és fenségemet, mert Én vagyok mindnyájuk eredete minden tekintetben. |
| 3 यॊ माम अजम अनाथिं च वेत्ति लॊकमहेश्वरम असंमूढः स मर्त्येषु सर्वपापैः परमुच्यते |
3 yo mām ajam anādiṃ ca vetti lokamaheśvaram asaṃmūḍhaḥ sa martyeṣu sarvapāpaiḥ pramucyate |
3. Ő, aki nincs illúzióban, aki Engem megszületetlennek, kezdet nélkülinek és az összes világ Legfelsőbb Urának ismer — egyedül ő mentes minden bűntől. |
| 4 बुथ्धिर जञानम असंमॊहः कषमा सत्यं थमः शमः सुखं थुःखं भवॊ ऽभावॊ भयं चाभयम एव च |
4 buddhir jñānam asaṃmohaḥ kṣamā satyaṃ damaḥ śamaḥ sukhaṃ duḥkhaṃ bhavo 'bhāvo bhayaṃ cābhayam eva ca |
4.-5. Értelem, tudás, mentesség a kétségtől és a tévhittől, megbocsátás, igazmondás, az érzékek szabályozása, az elme szabályozása, boldogság és szenvedés, születés, halál, félelem, félelemnélküliség, erőszakmentesség, kiegyensúlyozottság, elégedettség, vezeklés, adományozás, hírnév és szégyen — egyedül Tőlem származnak az élőlények e tulajdonságai. |
| 5 अहिंसा समता तुष्टिस तपॊ थानं यशॊ ऽयशः भवन्ति भावा भूतानां मत्त एव पृदग्विधाः |
5 ahiṃsā samatā tuṣṭis tapo dānaṃ yaśo 'yaśaḥ bhavanti bhāvā bhūtānāṃ matta eva pṛthagvidhāḥ |
|
| 6 महर्षयः सप्त पूर्वे चत्वारॊ मनवस तदा मथ्भावा मानसा जाता येषां लॊक इमाः परजाः |
6 maharṣayaḥ sapta pūrve catvāro manavas tathā madbhāvā mānasā jātā yeṣāṃ loka imāḥ prajāḥ |
6. A hét nagy bölcs, előzőleg pedig másik négy tudós, valamint a Manuk az emberiség ősnemzői Belőlem, az Én elmémből születtek, s a különféle bolygókat benépesítő élőlények mind tőlük származnak. |
| 7 एतां विभूतिं यॊगं च मम यॊ वेत्ति तत्त्वतः सॊ ऽविकम्पेन यॊगेन युज्यते नात्र संशयः |
7 etāṃ vibhūtiṃ yogaṃ ca mama yo vetti tattvataḥ so 'vikampena yogena yujyate nātra saṃśayaḥ |
7. Aki igazán ismeri e fenségemet és misztikus hatalmamat, az tiszta odaadó szolgálatba fog — ehhez semmi kétség sem fér. |
| 8 अहं सर्वस्य परभवॊ मत्तः सर्वं परवर्तते इति मत्वा भजन्ते मां बुधा भावसमन्विताः |
8 ahaṃ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṃ pravartate iti matvā bhajante māṃ budhā bhāvasamanvitāḥ |
8. Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, odaadóan szolgálnak és teljes szívből imádnak Engem. |
| 9 मच्चित्ता मथ्गतप्राणा बॊधयन्तः परस्परम कदयन्तश च मां नित्यं तुष्यन्ति च रमन्ति च |
9 maccittā madgataprāṇā bodhayantaḥ parasparam kathayantaś ca māṃ nityaṃ tuṣyanti ca ramanti ca |
9. Tiszta híveim gondolatai Bennem lakoznak, életüket teljesen az Én szolgálatomnak szentelték. Nagy örömet és elégedettséget éreznek ők, amikor felvilágosítják egymást, és Rólam beszélgetnek. |
| 10 तेषां सततयुक्तानां भजतां परीतिपूर्वकम थथामि बुथ्धियॊगं तं येन माम उपयान्ति ते |
10 teṣāṃ satatayuktānāṃ bhajatāṃ prītipūrvakam dadāmi buddhiyogaṃ taṃ yena mām upayānti te |
10. Akik szüntelen odaadással és szeretettel szolgálnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak Hozzám. |
| 11 तेषाम एवानुकम्पार्दम अहम अज्ञानजं तमः नाशयाम्य आत्मभावस्दॊ जञानथीपेन भास्वता |
11 teṣām evānukampārtham aham ajñānajaṃ tamaḥ nāśayāmy ātmabhāvastho jñānadīpena bhāsvatā |
11. Különleges kegyemből Én, aki szívükben lakozom, a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget. |
| 12 अर्जुन उवाच परं बरह्म परं धाम पवित्रं परमं भवान पुरुषं शाश्वतं थिव्यम आथिथेवम अजं विभुम |
12 arjuna uvāca paraṃ brahma paraṃ dhāma pavitraṃ paramaṃ bhavān puruṣaṃ śāśvataṃ divyam ādidevam ajaṃ vibhum |
12.-13. Ardzsuna így szólt: Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a legvégső hajlék, a legtisztább, az Abszolút Igazság. Te vagy az örök, transzcendentális és eredeti személy, a megszületetlen, a leghatalmasabb. Nárada, Aszita, Dévala és Vjásza, valamint minden más nagy bölcs megerősíti ezt az igazságot Rólad, és most Te Magad is ezt mondod nekem. |
| 13 आहुस तवाम ऋषयः सर्वे थेवर्षिर नारथस तदा असितॊ थेवलॊ वयासः सवयं चैव बरवीषि मे |
13 āhus tvām ṛṣayaḥ sarve devarṣir nāradas tathā asito devalo vyāsaḥ svayaṃ caiva bravīṣi me |
|
| 14 सर्वम एतथ ऋतं मन्ये यन मां वथसि केशव न हि ते भगवन वयक्तिं विथुर थेवा न थानवाः |
14 sarvam etad ṛtaṃ manye yan māṃ vadasi keśava na hi te bhagavan vyaktiṃ vidur devā na dānavāḥ |
14. Óh, Krisna, teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Sem a félistenek, sem a démonok nem érthetik meg személyiségedet, óh, Uram! |
| 15 सवयम एवात्मनात्मानं वेत्द तवं पुरुषॊत्तम भूतभावन भूतेश थेवथेव जगत्पते |
15 svayam evātmanātmānaṃ vettha tvaṃ puruṣottama bhūtabhāvana bhūteśa devadeva jagatpate |
15. Bizony egyedül csak Te ismered Magad belső energiád által, óh, Legfelsőbb Személy, mindenek eredete, minden lény Ura, istenek Istene, világegyetem Ura! |
| 16 वक्तुम अर्हस्य अशेषेण थिव्या हय आत्मविभूतयः याभिर विभूतिभिर लॊकान इमांस तवं वयाप्य तिष्ठसि |
16 vaktum arhasy aśeṣeṇa divyā hy ātmavibhūtayaḥ yābhir vibhūtibhir lokān imāṃs tvaṃ vyāpya tiṣṭhasi |
16. Kérlek, beszélj nekem részletesen isteni fenségedről, amely által áthatod e világok mindegyikét! |
| 17 कदं विथ्याम अहं यॊगिंस तवां सथा परिचिन्तयन केषु केषु च भावेषु चिन्त्यॊ ऽसि भगवन मया |
17 kathaṃ vidyām ahaṃ yogiṃs tvāṃ sadā paricintayan keṣu keṣu ca bhāveṣu cintyo 'si bhagavan mayā |
17. Óh, Krisna, óh, Legfelsőbb Misztikus, hogyan gondolhatok állandóan Rád, és hogyan ismerhetlek meg Téged? Óh, Istenség Legfelsőbb Személyisége, milyen formákban emlékezzek Rád? |
| 18 विस्तरेणात्मनॊ यॊगं विभूतिं च जनार्थन भूयः कदय तृप्तिर हि शृण्वतॊ नास्ति मे ऽमृतम |
18 vistareṇātmano yogaṃ vibhūtiṃ ca janārdana bhūyaḥ kathaya tṛptir hi śṛṇvato nāsti me 'mṛtam |
18. Óh, Janárdana, kérlek, beszélj még egyszer részletesen fenséged misztikus hatalmáról! Sohasem fáradok bele, ha Rólad hallhatok, mert minél többet hallom nektári szavaid, annál jobban vágyom megízlelni őket. |
| 19 शरीभगवान उवाच हन्त ते कदयिष्यामि थिव्या हय आत्मविभूतयः पराधान्यतः कुरुश्रेष्ठ नास्त्य अन्तॊ विस्तरस्य मे |
19 śrībhagavān uvāca hanta te kathayiṣyāmi divyā hy ātmavibhūtayaḥ prādhānyataḥ kuruśreṣṭha nāsty anto vistarasya me |
19. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Jól van, beszélek neked, óh, Ardzsuna, csodálatos megnyilvánulásaimról, de csak a legfontosabbakról, mert fenségemnek nincsen határa. |
| 20 अहम आत्मा गुडाकेश सर्वभूताशयस्दितः अहम आथिश च मध्यं च भूतानाम अन्त एव च |
20 aham ātmā guḍākeśa sarvabhūtāśayasthitaḥ aham ādiś ca madhyaṃ ca bhūtānām anta eva ca |
20. Óh, Ardzsuna! Én vagyok a Felsőlélek, aki ott lakozik minden élőlény szívében. Én vagyok minden lény kezdete, közepe és vége. |
| 21 आथित्यानाम अहं विष्णुर जयॊतिषां रविर अंशुमान मरीचिर मरुताम अस्मि नक्षत्राणाम अहं शशी |
21 ādityānām ahaṃ viṣṇur jyotiṣāṃ ravir aṃśumān marīcir marutām asmi nakṣatrāṇām ahaṃ śaśī |
21. Az áditják közül Visnu, a fények közül a ragyogó Nap, a marutok közül Marícsi, a csillagok közül pedig a Hold vagyok. |
| 22 वेथानां सामवेथॊ ऽसमि थेवानाम अस्मि वासवः इन्थ्रियाणां मनश चास्मि भूतानाम अस्मि चेतना |
22 vedānāṃ sāmavedo 'smi devānām asmi vāsavaḥ indriyāṇāṃ manaś cāsmi bhūtānām asmi cetanā |
22. A Védák közül a Száma Véda, a félistenek közül Indra, a mennyek királya, az érzékek közül pedig az elme vagyok, s Én vagyok az életerő a tudat minden élőlényben. |
| 23 रुथ्राणां शंकरश चास्मि वित्तेशॊ यक्षरक्षसाम वसूनां पावकश चास्मि मेरुः शिखरिणाम अहम |
23 rudrāṇāṃ śaṃkaraś cāsmi vitteśo yakṣarakṣasām vasūnāṃ pāvakaś cāsmi meruḥ śikhariṇām aham |
23. A rudrák közül az Úr Siva, a jaksák és ráksaszák közül a vagyon ura Kuvéra , a vaszuk közül a tűz Agni , a hegyek közül pedig Méru vagyok. |
| 24 पुरॊधसां च मुख्यं मां विथ्धि पार्द बृहस्पतिम सेनानीनाम अहं सकन्थः सरसाम अस्मि सागरः |
24 purodhasāṃ ca mukhyaṃ māṃ viddhi pārtha bṛhaspatim senānīnām ahaṃ skandaḥ sarasām asmi sāgaraḥ |
24. Óh, Ardzsuna, tudd meg, hogy a papok közül én vagyok a legfőbb, Brihaszpati. A hadvezérek közül Kártikéja, a vízgyűjtők közül pedig az óceán vagyok. |
| 25 महर्षीणां भृगुर अहं गिराम अस्म्य एकम अक्षरम यज्ञानां जपयज्ञॊ ऽसमि सदावराणां हिमालयः |
25 maharṣīṇāṃ bhṛgur ahaṃ girām asmy ekam akṣaram yajñānāṃ japayajño 'smi sthāvarāṇāṃ himālayaḥ |
25. A nagy bölcsek közül Bhrigu, a hangvibrációk közül a transzcendentális om vagyok. Az áldozatok között a szent nevek éneklése dzsapa , a mozdíthatatlan dolgok közül pedig a Himalája vagyok. |
| 26 अश्वत्दः सर्ववृक्षाणां थेवर्षीणां च नारथः गन्धर्वाणां चित्ररदः सिथ्धानां कपिलॊ मुनिः |
26 aśvatthaḥ sarvavṛkṣāṇāṃ devarṣīṇāṃ ca nāradaḥ gandharvāṇāṃ citrarathaḥ siddhānāṃ kapilo muniḥ |
26. Valamennyi fa közül a banjan, a félistenek bölcsei közül Nárada, a gandharvák közül Citraratha, a tökéletes lények közül pedig a bölcs Kapila vagyok. |
| 27 उच्चैःश्रवसम अश्वानां विथ्धि माम अमृतॊथ्भवम ऐरावतं गजेन्थ्राणां नराणां च नराधिपम |
27 uccaiḥśravasam aśvānāṃ viddhi mām amṛtodbhavam airāvataṃ gajendrāṇāṃ narāṇāṃ ca narādhipam |
27. Tudd meg, hogy a lovak közül a nektáróceán köpüléséből született Uccsaihsravá vagyok. A királyi elefántok közül Airávata, az emberek közül pedig a király vagyok. |
| 28 आयुधानाम अहं वज्रं धेनूनाम अस्मि कामधुक परजनश चास्मि कन्थर्पः सर्पाणाम अस्मि वासुकिः |
28 āyudhānām ahaṃ vajraṃ dhenūnām asmi kāmadhuk prajanaś cāsmi kandarpaḥ sarpāṇām asmi vāsukiḥ |
28. A fegyverek közül a villám, a tehenek közül a surabhi, a nemzést okozók közül Kandarpa, a szerelem istene, a kígyók közül pedig Vászuki vagyok. |
| 29 अनन्तश चास्मि नागानां वरुणॊ याथसाम अहम पितॄणाम अर्यमा चास्मि यमः संयमताम अहम |
29 anantaś cāsmi nāgānāṃ varuṇo yādasām aham pitṝṇām aryamā cāsmi yamaḥ saṃyamatām aham |
29. A sok-csuklyás Nágák közül Ananta, a vízi lények közül Varuna félisten, az eltávozott ősök közül Arjamá, s a törvényt végrehajtók közül Jama, a halál ura vagyok. |
| 30 परह्लाथश चास्मि थैत्यानां कालः कलयताम अहम मृगाणां च मृगेन्थ्रॊ ऽहं वैनतेयश च पक्षिणाम |
30 prahlādaś cāsmi daityānāṃ kālaḥ kalayatām aham mṛgāṇāṃ ca mṛgendro 'haṃ vainateyaś ca pakṣiṇām |
30. A daitja démonok közül az odaadó Prahláda, a hódítók közül az idő, a vadállatok közül az oroszlán, a madarak közül pedig Garuda vagyok. |
| 31 पवनः पवताम अस्मि रामः शस्त्रभृताम अहम झषाणां मकरश चास्मि सरॊतसाम अस्मि जाह्नवी |
31 pavanaḥ pavatām asmi rāmaḥ śastrabhṛtām aham jhaṣāṇāṃ makaraś cāsmi srotasām asmi jāhnavī |
31. A tisztító dolgok közül a szél, a fegyverforgatók közül Ráma, a halak közül a cápa, a folyóvizek közül pedig a Gangesz vagyok. |
| 32 सर्गाणाम आथिर अन्तश च मध्यं चैवाहम अर्जुन अध्यात्मविथ्या विथ्यानां वाथः परवथताम अहम |
32 sargāṇām ādir antaś ca madhyaṃ caivāham arjuna adhyātmavidyā vidyānāṃ vādaḥ pravadatām aham |
32. Óh, Ardzsuna, valamennyi teremtésben Én vagyok a kezdet, a vég és a közép is! A tudományok közül az önvalóról szóló lelki tudomány, a logika művelői közül pedig a végső igazság vagyok. |
| 33 अक्षराणाम अकारॊ ऽसमि थवन्थ्वः सामासिकस्य च अहम एवाक्षयः कालॊ धाताहं विश्वतॊमुखः |
33 akṣarāṇām akāro 'smi dvandvaḥ sāmāsikasya ca aham evākṣayaḥ kālo dhātāhaṃ viśvatomukhaḥ |
33. A betűk közül az "a", az összetett szavakban pedig a kettős szó vagyok. Én vagyok a kimeríthetetlen idő is, s a teremtők közül Brahmá vagyok. |
| 34 मृत्युः सर्वहरश चाहम उथ्भवश च भविष्यताम कीर्तिः शरीर वाक च नारीणां समृतिर मेधा धृतिः कषमा |
34 mṛtyuḥ sarvaharaś cāham udbhavaś ca bhaviṣyatām kīrtiḥ śrīr vāk ca nārīṇāṃ smṛtir medhā dhṛtiḥ kṣamā |
34. Én vagyok a mindent elpusztító halál, és a jövőben keletkező megnyilvánulások létrehozó elve. A nők közül hírnév, szerencse, finom beszéd, memória, értelem, állhatatosság és türelem vagyok. |
| 35 बृहत्साम तदा साम्नां गायत्री छन्थसाम अहम मासानां मार्गशीर्षॊ ऽहम ऋतूनां कुसुमाकरः |
35 bṛhatsāma tathā sāmnāṃ gāyatrī chandasām aham māsānāṃ mārgaśīrṣo 'ham ṛtūnāṃ kusumākaraḥ |
35. A Száma Véda himnuszai közül a Brihat-száma vagyok, a versek közül pedig a Gájatrí. A hónapok közül Márgasírsa november-december , az évszakok közül pedig a virágot fakasztó tavasz vagyok. |
| 36 थयूतं छलयताम अस्मि तेजस तेजस्विनाम अहम जयॊ ऽसमि वयवसायॊ ऽसमि सत्त्वं सत्त्ववताम अहम |
36 dyūtaṃ chalayatām asmi tejas tejasvinām aham jayo 'smi vyavasāyo 'smi sattvaṃ sattvavatām aham |
36. A csalások közül a szerencsejáték, a ragyogók között a legragyogóbb vagyok, de Én vagyok a győzelem, a kaland és az erősek ereje is. |
| 37 वृष्णीनां वासुथेवॊ ऽसमि पाण्डवानां धनंजयः मुनीनाम अप्य अहं वयासः कवीनाम उशना कविः |
37 vṛṣṇīnāṃ vāsudevo 'smi pāṇḍavānāṃ dhanaṃjayaḥ munīnām apy ahaṃ vyāsaḥ kavīnām uśanā kaviḥ |
37. Vrisni leszármazottjai közül Vászudéva, a Pándavák közül Ardzsuna, a bölcsek közül Vjásza, a nagy gondolkodók közül pedig Usaná vagyok. |
| 38 थण्डॊ थमयताम अस्मि नीतिर अस्मि जिगीषताम मौनं चैवास्मि गुह्यानां जञानं जञानवताम अहम |
38 daṇḍo damayatām asmi nītir asmi jigīṣatām maunaṃ caivāsmi guhyānāṃ jñānaṃ jñānavatām aham |
38. A törvénytelenséget elfojtó eszközök közül a büntetés, a győzelemre vágyók között az erkölcs, a titkok közül a csend, a bölcsek között pedig a bölcsesség vagyok. |
| 39 यच चापि सर्वभूतानां बीजं तथ अहम अर्जुन न तथ अस्ति विना यत सयान मया भूतं चराचरम |
39 yac cāpi sarvabhūtānāṃ bījaṃ tad aham arjuna na tad asti vinā yat syān mayā bhūtaṃ carācaram |
39. Óh, Ardzsuna, minden lét teremtő magja is Én vagyok! Nincsen olyan mozgó vagy mozdulatlan lény, ami létezhetne Nélkülem. |
| 40 नान्तॊ ऽसति मम थिव्यानां विभूतीनां परंतप एष तूथ्थेशतः परॊक्तॊ विभूतेर विस्तरॊ मया |
40 nānto 'sti mama divyānāṃ vibhūtīnāṃ paraṃtapa eṣa tūddeśataḥ prokto vibhūter vistaro mayā |
40. Óh, ellenség hatalmas legyőzője, isteni megnyilvánulásaim végtelenek! Amit elmondtam neked, az csupán jelzi végtelen fenségemet. |
| 41 यथ यथ विभूतिमत सत्त्वं शरीमथ ऊर्जितम एव वा तत तथ एवावगच्छ तवं मम तेजॊ ऽंशसंभवम |
41 yad yad vibhūtimat sattvaṃ śrīmad ūrjitam eva vā tat tad evāvagaccha tvaṃ mama tejo 'ṃśasaṃbhavam |
41. Tudd meg, hogy minden fenséges, gyönyörű és dicsőséges teremtmény pompám szikrájából születik csupán! |
| 42 अद वा बहुनैतेन किं जञातेन तवार्जुन विष्टभ्याहम इथं कृत्स्नम एकांशेन सदितॊ जगत |
42 atha vā bahunaitena kiṃ jñātena tavārjuna viṣṭabhyāham idaṃ kṛtsnam ekāṃśena sthito jagat |
42. De mire való ez a részletes tudomány, Ardzsuna? Énem parányi töredékével áthatom és fenntartom ezt az egész univerzumot. |
Tizenegyedik fejezet - Az univerzális forma[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच मथनुग्रहाय परमं गुह्यम अध्यात्मसंज्ञितम यत तवयॊक्तं वचस तेन मॊहॊ ऽयं विगतॊ मम |
1 arjuna uvāca madanugrahāya paramaṃ guhyam adhyātmasaṃjñitam yat tvayoktaṃ vacas tena moho 'yaṃ vigato mama |
1. Ardzsuna így szólt: Hallottam a legtitkosabb lelki témákról szóló tanításod, melyet kedvesen átadtál nekem, s illúzióm mostanra szertefoszlott. |
| 2 भवाप्ययौ हि भूतानां शरुतौ विस्तरशॊ मया तवत्तः कमलपत्राक्ष माहात्म्यम अपि चाव्ययम |
2 bhavāpyayau hi bhūtānāṃ śrutau vistaraśo mayā tvattaḥ kamalapatrākṣa māhātmyam api cāvyayam |
2. Óh, lótuszszemű! Részletesen hallottam Tőled minden élőlény megjelenéséről és eltűnéséről, és megértettem kimeríthetetlen dicsőséged. |
| 3 एवम एतथ यदात्द तवम आत्मानं परमेश्वर थरष्टुम इच्छामि ते रूपम ऐश्वरं पुरुषॊत्तम |
3 evam etad yathāttha tvam ātmānaṃ parameśvara draṣṭum icchāmi te rūpam aiśvaraṃ puruṣottama |
3. Óh, legkiválóbb személyiség, óh, legfelsőbb forma! Bár valódi helyzetedben látlak magam előtt, úgy, ahogyan beszéltél Magadról, mégis szeretném látni, miképpen hatoltál ebbe a kozmikus megnyilvánulásba. Látni szeretném azt a formád! |
| 4 मन्यसे यथि तच छक्यं मया थरष्टुम इति परभॊ यॊगेश्वर ततॊ मे तवं थर्शयात्मानम अव्ययम |
4 manyase yadi tac chakyaṃ mayā draṣṭum iti prabho yogeśvara tato me tvaṃ darśayātmānam avyayam |
4. Óh, Uram, óh, minden misztikus hatalom mestere! Ha úgy gondolod, hogy képes vagyok meglátni kozmikus formádat, akkor kérlek, mutasd meg nekem azt a végtelen univerzális Éned! |
| 5 शरीभगवान उवाच पश्य मे पार्द रूपाणि शतशॊ ऽद सहस्रशः नानाविधानि थिव्यानि नानावर्णाकृतीनि च |
5 śrībhagavān uvāca paśya me pārtha rūpāṇi śataśo 'tha sahasraśaḥ nānāvidhāni divyāni nānāvarṇākṛtīni ca |
5. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám, óh, Prithá fia, lásd hát fenségem, a sok százezernyi változó, isteni és sokszínű formát! |
| 6 पश्याथित्यान वसून रुथ्रान अश्विनौ मरुतस तदा बहून्य अथृष्टपूर्वाणि पश्याश्चर्याणि भारत |
6 paśyādityān vasūn rudrān aśvinau marutas tathā bahūny adṛṣṭapūrvāṇi paśyāścaryāṇi bhārata |
6. Óh, Bháraták ékessége! Lásd hát az áditják, vaszuk, rudrák, az Asviní-kumárák és a többi félisten különféle megnyilvánulásait! Lásd a számtalan csodát, amit még senki sem látott ezelőtt, és soha nem hallott róluk! |
| 7 इहैकस्दं जगत कृत्स्नं पश्याथ्य सचराचरम मम थेहे गुडाकेश यच चान्यथ थरष्टुम इच्छसि |
7 ihaikasthaṃ jagat kṛtsnaṃ paśyādya sacarācaram mama dehe guḍākeśa yac cānyad draṣṭum icchasi |
7. Óh, Ardzsuna, bármit is kívánj látni, azon nyomban megpillanthatod e testemben! Ez az univerzális forma képes megmutatni neked mindazt, amit most, s mindazt, amit majd a jövőben akarsz látni. Minden mozgó és mozdulatlan teljességében, egy helyen jelen van Benne. |
| 8 न तु मां शक्यसे थरष्टुम अनेनैव सवचक्षुषा थिव्यं थथामि ते चक्षुः पश्य मे यॊगम ऐश्वरम |
8 na tu māṃ śakyase draṣṭum anenaiva svacakṣuṣā divyaṃ dadāmi te cakṣuḥ paśya me yogam aiśvaram |
8. Mostani szemeddel azonban nem láthatsz meg Engem — isteni szemet adok hát neked. Csak lásd misztikus fenségem! |
| 9 संजय उवाच एवम उक्त्वा ततॊ राजन महायॊगेश्वरॊ हरिः थर्शयाम आस पार्दाय परमं रूपम ऐश्वरम |
9 saṃjaya uvāca evam uktvā tato rājan mahāyogeśvaro hariḥ darśayām āsa pārthāya paramaṃ rūpam aiśvaram |
9. Szanydzsaja mondta: Óh, király! Így szólt minden misztikus erő Legfelsőbb Ura, az Istenség Személyisége, majd feltárta Ardzsuna előtt univerzális formáját. |
| 10 अनेकवक्त्रनयनम अनेकाथ्भुतथर्शनम अनेकथिव्याभरणं थिव्यानेकॊथ्यतायुधम |
10 anekavaktranayanam anekādbhutadarśanam anekadivyābharaṇaṃ divyānekodyatāyudham |
10.-11. Ardzsuna az univerzális formában végtelen sok szájat, végtelen sok szemet és végtelen sok csodálatos látomást pillantott meg. A formát számtalan mennyei ékesség díszítette, s isteni fegyvereit a magasba tartotta. Isteni virágfüzéreket és ruhákat viselt, teste balzsamoktól illatozott. Az egész csodálatos, ragyogó, végtelen és mindenhová kiterjedő volt. |
| 11 थिव्यमाल्याम्बरधरं थिव्यगन्धानुलेपनम सर्वाश्चर्यमयं थेवम अनन्तं विश्वतॊमुखम |
11 divyamālyāmbaradharaṃ divyagandhānulepanam sarvāścaryamayaṃ devam anantaṃ viśvatomukham |
|
| 12 थिवि सूर्यसहस्रस्य भवेथ युगपथ उत्दिता यथि भाः सथृशी सा सयाथ भासस तस्य महात्मनः |
12 divi sūryasahasrasya bhaved yugapad utthitā yadi bhāḥ sadṛśī sā syād bhāsas tasya mahātmanaḥ |
12. Ha ezer és ezer nap egyszerre lángolna fel az égen, az közelítené csak meg a Legfelsőbb Személy univerzális formájának ragyogását. |
| 13 तत्रैकस्दं जगत कृत्स्नं परविभक्तम अनेकधा अपश्यथ थेवथेवस्य शरीरे पाण्डवस तथा |
13 tatraikasthaṃ jagat kṛtsnaṃ pravibhaktam anekadhā apaśyad devadevasya śarīre pāṇḍavas tadā |
13. Ekkor Ardzsuna az Úr univerzális formájában megláthatta a világegyetem sok ezer részre osztott, mégis egy helyen megjelenő, végtelen kiterjedéseit. |
| 14 ततः स विस्मयाविष्टॊ हृष्टरॊमा धनंजयः परणम्य शिरसा थेवं कृताञ्जलिर अभाषत |
14 tataḥ sa vismayāviṣṭo hṛṣṭaromā dhanaṃjayaḥ praṇamya śirasā devaṃ kṛtāñjalir abhāṣata |
14. Ardzsuna zavarodottan, döbbenettel hajtotta meg fejét, hogy hódolatát ajánlja, s testét borzongás járta át. Aztán összetett kezekkel imádkozni kezdett a Legfelsőbb Úrhoz. |
| 15 अर्जुन उवाच पश्यामि थेवांस तव थेव थेहे; सर्वांस तदा भूतविशेषसंघान बरह्माणम ईशं कमलासनस्दम; ऋषींश च सर्वान उरगांश च थिव्यान |
15 arjuna uvāca paśyāmi devāṃs tava deva dehe; sarvāṃs tathā bhūtaviśeṣasaṃghān brahmāṇam īśaṃ kamalāsanastham; ṛṣīṃś ca sarvān uragāṃś ca divyān |
15. Ardzsuna szólt: Kedves Uram, óh, Krisna! Testedben látom egybegyűlve mind a félisteneket és a különféle élőlényeket. Látom Brahmát, amint a lótuszvirágon ül, és látom az Úr Sivát, valamennyi bölccsel és isteni kígyóval együtt. |
| 16 अनेकबाहूथरवक्त्रनेत्रं; पश्यामि तवा सर्वतॊ ऽनन्तरूपम नान्तं न मध्यं न पुनस तवाथिं; पश्यामि विश्वेश्वर विश्वरूप |
16 anekabāhūdaravaktranetraṃ; paśyāmi tvā sarvato 'nantarūpam nāntaṃ na madhyaṃ na punas tavādiṃ; paśyāmi viśveśvara viśvarūpa |
16. Óh, univerzum Ura, óh, univerzális forma, testedben tengernyi kart, hasat, szájat és szemet látok, melyek mindenhová kiterjednek, határtalanul! Sem véget, sem közepet, sem kezdetet nem látok Benned. |
| 17 किरीटिनं गथिनं चक्रिणं च; तेजॊराशिं सर्वतॊ थीप्तिमन्तम पश्यामि तवां थुर्निरीक्ष्यं समन्ताथ; थीप्तानलार्कथ्युतिम अप्रमेयम |
17 kirīṭinaṃ gadinaṃ cakriṇaṃ ca; tejorāśiṃ sarvato dīptimantam paśyāmi tvāṃ durnirīkṣyaṃ samantād; dīptānalārkadyutim aprameyam |
17. Nehéz formádra pillantani, melynek vakító ragyogása minden irányba kiterjed, s olyan, mint a lángoló tűz vagy a nap mérhetetlen sugárzása. Mégis mindenhol e ragyogó formádat látom, melyet különféle koronák, buzogányok és cakrák ékesítenek. |
| 18 तवम अक्षरं परमं वेथितव्यं; तवम अस्य विश्वस्य परं निधानम तवम अव्ययः शाश्वतधर्मगॊप्ता; सनातनस तवं पुरुषॊ मतॊ मे |
18 tvam akṣaraṃ paramaṃ veditavyaṃ; tvam asya viśvasya paraṃ nidhānam tvam avyayaḥ śāśvatadharmagoptā; sanātanas tvaṃ puruṣo mato me |
18. Te vagy a legfelső, legfőbb cél, s az egész univerzum végső nyugvóhelye. Kimeríthetetlen vagy, a legősibb, s Te vagy az örök vallás fenntartója, az Istenség Személyisége. Ez az én véleményem. |
| 19 अनाथिमध्यान्तम अनन्तवीर्यम; अनन्तबाहुं शशिसूर्यनेत्रम पश्यामि तवां थीप्तहुताशवक्त्रं; सवतेजसा विश्वम इथं तपन्तम |
19 anādimadhyāntam anantavīryam; anantabāhuṃ śaśisūryanetram paśyāmi tvāṃ dīptahutāśavaktraṃ; svatejasā viśvam idaṃ tapantam |
19. Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik. |
| 20 थयावापृदिव्यॊर इथम अन्तरं हि; वयाप्तं तवयैकेन थिशश च सर्वाः थृष्ट्वाथ्भुतं रूपम इथं तवॊग्रं; लॊकत्रयं परव्यदितं महात्मन |
20 dyāvāpṛthivyor idam antaraṃ hi; vyāptaṃ tvayaikena diśaś ca sarvāḥ dṛṣṭvādbhutaṃ rūpam idaṃ tavograṃ; lokatrayaṃ pravyathitaṃ mahātman |
20. Noha egyetlen vagy, szétáradsz az égben, a bolygókon és a köztük lévő űrben. Óh, hatalmas! Csodálatos és félelmetes formád látványa minden bolygórendszerben nyugtalanságot okoz. |
| 21 अमी हि तवा सुरसंघा विशन्ति; के चिथ भीताः पराञ्जलयॊ गृणन्ति सवस्तीत्य उक्त्वा महर्षिसिथ्धसंघाः; सतुवन्ति तवां सतुतिभिः पुष्कलाभिः |
21 amī hi tvā surasaṃghā viśanti; ke cid bhītāḥ prāñjalayo gṛṇanti svastīty uktvā maharṣisiddhasaṃghāḥ; stuvanti tvāṃ stutibhiḥ puṣkalābhiḥ |
21. A félistenek seregei meghódolnak Előtted, s testedbe áramlanak. Néhányan szörnyű félelmükben összetett kézzel imáikat ajánlják Neked. "Békesség!" — kiáltanak a nagy bölcsek és a tökéletes lények seregei, s a Védák himnuszait zengve imádkoznak Hozzád. |
| 22 रुथ्राथित्या वसवॊ ये च साध्या; विश्वे ऽशविनौ मरुतश चॊष्मपाश च गन्धर्वयक्षासुरसिथ्धसंघा; वीक्षन्ते तवां विस्मिताश चैव सर्वे |
22 rudrādityā vasavo ye ca sādhyā; viśve 'śvinau marutaś coṣmapāś ca gandharvayakṣāsurasiddhasaṃghā; vīkṣante tvāṃ vismitāś caiva sarve |
22. Csodálattal látnak Téged az Úr Siva különféle megnyilvánulásai, az ádityák, a vasuk, a sádhyák, a visvedevák, a két Asví, a marutok, az ősatyák, a gandharvák, a yaksák, az asurák és a tökéletessé vált félistenek. |
| 23 रूपं महत ते बहुवक्त्रनेत्रं; महाबाहॊ बहुबाहूरुपाथम बहूथरं बहुथंष्ट्राकरालं; थृष्ट्वा लॊकाः परव्यदितास तदाहम |
23 rūpaṃ mahat te bahuvaktranetraṃ; mahābāho bahubāhūrupādam bahūdaraṃ bahudaṃṣṭrākarālaṃ; dṛṣṭvā lokāḥ pravyathitās tathāham |
23. Óh, erős karú! A bolygók félistenei zaklatottan szemlélik hatalmas formád, számtalan arcod, szemed, karod, combod, lábad, hasad és rettenetes fogaid. Én is megdöbbentem, akárcsak ők. |
| 24 नभःस्पृशं थीप्तम अनेकवर्णं; वयात्ताननं थीप्तविशालनेत्रम थृष्ट्वा हि तवां परव्यदितान्तरात्मा; धृतिं न विन्थामि शमं च विष्णॊ |
24 nabhaḥspṛśaṃ dīptam anekavarṇaṃ; vyāttānanaṃ dīptaviśālanetram dṛṣṭvā hi tvāṃ pravyathitāntarātmā; dhṛtiṃ na vindāmi śamaṃ ca viṣṇo |
24. Óh, mindent átható Visnu! Az eget betöltő ragyogó színeid, tátott szájaid, valamint hatalmas, izzó szemeid láttán elmémet félelem tölti el. Nem vagyok képes tovább megőrizni rendíthetetlenségemet és elmém egyensúlyát. |
| 25 थंष्ट्राकरालानि च ते मुखानि; थृष्ट्वैव कालानलसंनिभानि थिशॊ न जाने न लभे च शर्म; परसीथ थेवेश जगन्निवास |
25 daṃṣṭrākarālāni ca te mukhāni; dṛṣṭvaiva kālānalasaṃnibhāni diśo na jāne na labhe ca śarma; prasīda deveśa jagannivāsa |
25. Óh, urak Ura, óh, világok menedéke, kérlek, légy kegyes hozzám! Lángoló halotti arcaid és félelmetes fogaid látványa elűzte lelki békémet. Bármerre nézek, zavarodottság lesz úrrá rajtam. |
| 26 अमी च तवां धृतराष्ट्रस्य पुत्राः; सर्वे सहैवावनिपालसंघैः भीष्मॊ थरॊणः सूतपुत्रस तदासौ; सहास्मथीयैर अपि यॊधमुख्यैः |
26 amī ca tvāṃ dhṛtarāṣṭrasya putrāḥ; sarve sahaivāvanipālasaṃghaiḥ bhīṣmo droṇaḥ sūtaputras tathāsau; sahāsmadīyair api yodhamukhyaiḥ |
26.-27. Dhritarástra minden fia, a velük szövetséges királyok, valamint Bhísma, Dróna, Karna és a mi kiváló harcosaink egytől egyig félelmetes szájadba özönlenek. Látom, amint némelyikük koponyája szétmorzsolódik fogaid között. |
| 27 वक्त्राणि ते तवरमाणा विशन्ति; थंष्ट्राकरालानि भयानकानि के चिथ विलग्ना थशनान्तरेषु; संथृश्यन्ते चूर्णितैर उत्तमाङ्गैः |
27 vaktrāṇi te tvaramāṇā viśanti; daṃṣṭrākarālāni bhayānakāni ke cid vilagnā daśanāntareṣu; saṃdṛśyante cūrṇitair uttamāṅgaiḥ |
|
| 28 यदा नथीनां बहवॊ ऽमबुवेगाः; समुथ्रम एवाभिमुखा थरवन्ति तदा तवामी नरलॊकवीरा; विशन्ति वक्त्राण्य अभिविज्वलन्ति |
28 yathā nadīnāṃ bahavo 'mbuvegāḥ; samudram evābhimukhā dravanti tathā tavāmī naralokavīrā; viśanti vaktrāṇy abhivijvalanti |
28. Mint a folyók hullámai az óceánba, úgy ömlenek e nagy harcosok lángolva szájaidba. |
| 29 यदा परथीप्तं जवलनं पतंगा; विशन्ति नाशाय समृथ्धवेगाः तदैव नाशाय विशन्ति लॊकास; तवापि वक्त्राणि समृथ्धवेगाः |
29 yathā pradīptaṃ jvalanaṃ pataṃgā; viśanti nāśāya samṛddhavegāḥ tathaiva nāśāya viśanti lokās; tavāpi vaktrāṇi samṛddhavegāḥ |
29. Látom az embereket teljes sebességgel szájaidba rohanni, miként az éjjeli lepkék szállnak vesztükbe, a lángoló tűzbe. |
| 30 लेलिह्यसे गरसमानः समन्ताल; लॊकान समग्रान वथनैर जवलथ्भिः तेजॊभिर आपूर्य जगत समग्रं; भासस तवॊग्राः परतपन्ति विष्णॊ |
30 lelihyase grasamānaḥ samantāl; lokān samagrān vadanair jvaladbhiḥ tejobhir āpūrya jagat samagraṃ; bhāsas tavogrāḥ pratapanti viṣṇo |
30. Óh, Visnu, látom, amint lángoló szájaiddal minden irányban elnyelsz mindenkit. Fényed beragyogja az egész univerzumot, s rettenetes, perzselő sugarakkal jelensz meg! |
| 31 आख्याहि मे कॊ भवान उग्ररूपॊ; नमॊ ऽसतु ते थेववर परसीथ विज्ञातुम इच्छामि भवन्तम आथ्यं; न हि परजानामि तव परवृत्तिम |
31 ākhyāhi me ko bhavān ugrarūpo; namo 'stu te devavara prasīda vijñātum icchāmi bhavantam ādyaṃ; na hi prajānāmi tava pravṛttim |
31. Óh, urak Ura, félelmetes forma, kérlek, áruld el nekem, ki vagy! Hódolatom ajánlom Neked, s könyörgöm, légy kegyes hozzám! Te vagy az eredeti Úr, s én hallani szeretnék Rólad, mert nem ismerem küldetésed! |
| 32 शरीभगवान उवाच कालॊ ऽसमि लॊकक्षयकृत परवृथ्धॊ; लॊकान समाहर्तुम इह परवृत्तः ऋते ऽपि तवा न भविष्यन्ति सर्वे; ये ऽवस्दिताः परत्यनीकेषु यॊधाः |
32 śrībhagavān uvāca kālo 'smi lokakṣayakṛt pravṛddho; lokān samāhartum iha pravṛttaḥ ṛte 'pi tvā na bhaviṣyanti sarve; ye 'vasthitāḥ pratyanīkeṣu yodhāḥ |
32. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója. Azért jöttem, hogy megsemmisítsek minden embert. Rajtatok a Pándavákon kívül valamennyi harcos el fog esni, mindkét oldalon. |
| 33 तस्मात तवम उत्तिष्ठ यशॊ लभस्व; जित्वा शत्रून भुङ्क्ष्व राज्यं समृथ्धम मयैवैते निहताः पूर्वम एव; निमित्तमात्रं भव सव्यसाचिन |
33 tasmāt tvam uttiṣṭha yaśo labhasva; jitvā śatrūn bhuṅkṣva rājyaṃ samṛddham mayaivaite nihatāḥ pūrvam eva; nimittamātraṃ bhava savyasācin |
33. Kelj fel hát! Készülj a harcra, és szerezz dicsőséget! Győzd le ellenségeid, s élvezd a virágzó királyságot! Óh, Szavjaszácsí, Én már halálra ítéltem őket, te csupán eszköz lehetsz a harcban. |
| 34 थरॊणं च भीष्मं च जयथ्रदं च; कर्णं तदान्यान अपि यॊधवीरान मया हतांस तवं जहि मा वयदिष्ठा; युध्यस्व जेतासि रणे सपत्नान |
34 droṇaṃ ca bhīṣmaṃ ca jayadrathaṃ ca; karṇaṃ tathānyān api yodhavīrān mayā hatāṃs tvaṃ jahi mā vyathiṣṭhā; yudhyasva jetāsi raṇe sapatnān |
34. Drónát, Bhísmát, Dzsajadrathát, Karnát és a többi hatalmas vitézt már megsemmisítettem. Pusztítsd el hát őket, s ne aggódj miattuk! Csak harcolj, s a csatában győzedelmeskedni fogsz ellenségeid felett! |
| 35 संजय उवाच एतच छरुत्वा वचनं केशवस्य; कृताञ्जलिर वेपमानः किरीटी नमस्कृत्वा भूय एवाह कृष्णं; सगथ्गथं भीतभीतः परणम्य |
35 saṃjaya uvāca etac chrutvā vacanaṃ keśavasya; kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṃ; sagadgadaṃ bhītabhītaḥ praṇamya |
35. Így szólt Szanydzsaja Dhritarástrához: Óh, király! Miután Ardzsuna hallotta e szavakat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, remegve, összetett kezekkel újra és újra hódolatát ajánlotta. Félelemmel telve, elcsukló hangon ekképpen szólt az Úr Krisnához: |
| 36 अर्जुन उवाच सदाने हृषीकेश तव परकीर्त्या; जगत परहृष्यत्य अनुरज्यते च रक्षांसि भीतानि थिशॊ थरवन्ति; सर्वे नमस्यन्ति च सिथ्धसंघाः |
36 arjuna uvāca sthāne hṛṣīkeśa tava prakīrtyā; jagat prahṛṣyaty anurajyate ca rakṣāṃsi bhītāni diśo dravanti; sarve namasyanti ca siddhasaṃghāḥ |
36. Ardzsuna így szólt: Óh, érzékek Ura! Neved hallatán öröm tölti el a világot, s mindenki vonzódni kezd Hozzád. A tökéletessé vált lények tiszteletteljes hódolatukat ajánlják, ám a démonok félelmükben minden irányba menekülnek. Mindez így van rendjén. |
| 37 कस्माच च ते न नमेरन महात्मन; गरीयसे बरह्मणॊ ऽपय आथिकर्त्रे अनन्त थेवेश जगन्निवास; तवम अक्षरं सथ असत तत्परं यत |
37 kasmāc ca te na nameran mahātman; garīyase brahmaṇo 'py ādikartre ananta deveśa jagannivāsa; tvam akṣaraṃ sad asat tatparaṃ yat |
37. Óh, leghatalmasabb, ki még Brahmánál is hatalmasabb vagy, Te vagy az eredeti teremtő! Miért ne ajánlják hát tiszteletteljes hódolatukat Neked? Óh, határtalan, istenek Istene, univerzum menedéke! Te vagy a legyőzhetetlen forrás, minden ok oka, aki transzcendentális ehhez az anyagi megnyilvánuláshoz képest. |
| 38 तवम आथिथेवः पुरुषः पुराणस; तवम अस्य विश्वस्य परं निधानम वेत्तासि वेथ्यं च परं च धाम; तवया ततं विश्वम अनन्तरूप |
38 tvam ādidevaḥ puruṣaḥ purāṇas; tvam asya viśvasya paraṃ nidhānam vettāsi vedyaṃ ca paraṃ ca dhāma; tvayā tataṃ viśvam anantarūpa |
38. Te vagy az eredeti Istenség Személyisége, a legősibb, a megnyilvánult kozmikus világ végső szentélye. Tudsz mindent, s Te vagy mindaz, amit meg kell ismerni. Te vagy a legfelsőbb menedék, s felette állsz az anyagi kötőerőknek. Óh, határtalan forma, Te hatod át ezt az egész kozmikus megnyilvánulást! |
| 39 वायुर यमॊ ऽगनिर वरुणः शशाङ्कः; परजापतिस तवं परपितामहश च नमॊ नमस ते ऽसतु सहस्रकृत्वः; पुनश च भूयॊ ऽपि नमॊ नमस ते |
39 vāyur yamo 'gnir varuṇaḥ śaśāṅkaḥ; prajāpatis tvaṃ prapitāmahaś ca namo namas te 'stu sahasrakṛtvaḥ; punaś ca bhūyo 'pi namo namas te |
39. Te vagy a levegő, és Te vagy a legfelsőbb irányító! Te vagy a tűz, a víz, és Te vagy a hold! Te vagy Brahmá, az első teremtett lény, és Te vagy a dédatya. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom hát Neked újra meg újra — ezerszeresen! |
| 40 नमः पुरस्ताथ अद पृष्ठतस ते; नमॊ ऽसतु ते सर्वत एव सर्व अनन्तवीर्यामितविक्रमस तवं; सर्वं समाप्नॊषि ततॊ ऽसि सर्वः |
40 namaḥ purastād atha pṛṣṭhatas te; namo 'stu te sarvata eva sarva anantavīryāmitavikramas tvaṃ; sarvaṃ samāpnoṣi tato 'si sarvaḥ |
40. Hódolatom ajánlom Neked elölről, hátulról és minden oldalról! Óh, kötetlen erő, Te vagy a korlátlan hatalom mestere! Mindent áthatóként Te vagy minden! |
| 41 सखेति मत्वा परसभं यथ उक्तं; हे कृष्ण हे याथव हे सखेति अजानता महिमानं तवेथं; मया परमाथात परणयेन वापि |
41 sakheti matvā prasabhaṃ yad uktaṃ; he kṛṣṇa he yādava he sakheti ajānatā mahimānaṃ tavedaṃ; mayā pramādāt praṇayena vāpi |
41.-42. Nem tudtam dicsőségedről, s mivel barátomnak tekintettelek, így szólítottalak: "Óh, Krisna!", "Óh, Jádava!", "Óh, barátom!" Kérlek, nézd el, bármit is tettem őrültségemben vagy szeretetemben! Tréfálkozván sokszor voltam tiszteletlen Veled szemben, miközben együtt pihentünk, egy ágyon hevertünk, együtt ültünk vagy együtt ettünk, néha kettesben, néha pedig a többi barátunk előtt. Óh, csalhatatlan, kérlek, bocsásd meg minden vétkem! |
| 42 यच चावहासार्दम असत्कृतॊ ऽसि; विहारशय्यासनभॊजनेषु एकॊ ऽद वाप्य अच्युत तत्समक्षं; तत कषामये तवाम अहम अप्रमेयम |
42 yac cāvahāsārtham asatkṛto 'si; vihāraśayyāsanabhojaneṣu eko 'tha vāpy acyuta tatsamakṣaṃ; tat kṣāmaye tvām aham aprameyam |
|
| 43 पितासि लॊकस्य चराचरस्य; तवम अस्य पूज्यश च गुरुर गरीयान न तवत्समॊ ऽसत्य अभ्यधिकः कुतॊ ऽनयॊ; लॊकत्रये ऽपय अप्रतिमप्रभाव |
43 pitāsi lokasya carācarasya; tvam asya pūjyaś ca gurur garīyān na tvatsamo 'sty abhyadhikaḥ kuto 'nyo; lokatraye 'py apratimaprabhāva |
43. Te vagy az atyja a teljes kozmikus megnyilvánulásnak, minden mozgónak és mozdulatlannak. Te vagy a legfőbb imádandó, a legfelsőbb lelki tanítómester. Senki sem egyenrangú Veled, és senki sem válhat eggyé Veled. Óh, felmérhetetlen hatalom Ura, hogyan lehetne bárki is hatalmasabb Nálad a három világon belül? |
| 44 तस्मात परणम्य परणिधाय कायं; परसाथये तवाम अहम ईशम ईड्यम पितेव पुत्रस्य सखेव सख्युः; परियः परियायार्हसि थेव सॊढुम |
44 tasmāt praṇamya praṇidhāya kāyaṃ; prasādaye tvām aham īśam īḍyam piteva putrasya sakheva sakhyuḥ; priyaḥ priyāyārhasi deva soḍhum |
44. Te vagy a Legfelsőbb Úr, aki minden élőlény számára imádandó. Leborulok hát, hogy tiszteletteljes hódolatomat ajánljam Neked, s hogy kegyedért esedezzem. Kérlek, nézd el, bármilyen hibát is követtem el Veled szemben, s légy türelmes hozzám, mint ahogy az apa tűri el fia szemtelenségét, barát a pajtásáét, feleség a kedveséét! |
| 45 अथृष्टपूर्वं हृषितॊ ऽसमि थृष्ट्वा; भयेन च परव्यदितं मनॊ मे तथ एव मे थर्शय थेव रूपं; परसीथ थेवेश जगन्निवास |
45 adṛṣṭapūrvaṃ hṛṣito 'smi dṛṣṭvā; bhayena ca pravyathitaṃ mano me tad eva me darśaya deva rūpaṃ; prasīda deveśa jagannivāsa |
45. Boldog vagyok, hogy megpillanthattam ezt az univerzális formát, melyet sohasem láttam ezelőtt, de ugyanakkor félelem gyötri elmémet. Kérlek hát, részesíts kegyedben, s fedd fel ismét formádat, mint az Istenség Személyisége, óh, urak Ura, univerzum hajléka! |
| 46 किरीटिनं गथिनं चक्रहस्तम; इच्छामि तवां थरष्टुम अहं तदैव तेनैव रूपेण चतुर्भुजेन; सहस्रबाहॊ भव विश्वमूर्ते |
46 kirīṭinaṃ gadinaṃ cakrahastam; icchāmi tvāṃ draṣṭum ahaṃ tathaiva tenaiva rūpeṇa caturbhujena; sahasrabāho bhava viśvamūrte |
46. Óh, univerzális forma, óh, ezer karú Úr, látni szeretnélek négykarú formádban, sisakkal fejeden, kezeidben buzogányt, cakrát, kagylókürtöt és lótuszvirágot tartva! Nagyon vágyom rá, hogy ebben a formádban megpillanthassalak! |
| 47 शरीभगवान उवाच मया परसन्नेन तवार्जुनेथं; रूपं परं थर्शितम आत्मयॊगात तेजॊमयं विश्वम अनन्तम; आथ्यं यन मे तवथन्येन न थृष्टपूर्वम |
47 śrībhagavān uvāca mayā prasannena tavārjunedaṃ; rūpaṃ paraṃ darśitam ātmayogāt tejomayaṃ viśvam anantam; ādyaṃ yan me tvadanyena na dṛṣṭapūrvam |
47. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám! Boldogan mutattam meg neked belső energiámon keresztül ezt az anyagi világban létező legfelsőbb univerzális formát. Előtted még senki sem látta ezt a végtelen, vakítóan ragyogó, eredeti formát. |
| 48 न वेथ यज्ञाध्ययनैर न थानैर; न च करियाभिर न तपॊभिर उग्रैः एवंरूपः शक्य अहं नृलॊके; थरष्टुं तवथन्येन कुरुप्रवीर |
48 na veda yajñādhyayanair na dānair; na ca kriyābhir na tapobhir ugraiḥ evaṃrūpaḥ śakya ahaṃ nṛloke; draṣṭuṃ tvadanyena kurupravīra |
48. Óh, Kuru harcosok legjobbja! Előtted senki sem láthatta ezt az univerzális formámat, mert sem a Védák tanulmányozásával, sem áldozatok végrehajtásával, sem adományozással, sem jámbor cselekedetekkel, sem szigorú lemondásokkal nem lehet meglátni Engem ebben a formában az anyagi világban. |
| 49 मा ते वयदा मा च विमूढभावॊ; थृष्ट्वा रूपं घॊरम ईथृङ ममेथम वयपेतभीः परीतमनाः पुनस तवं; तथ एव मे रूपम इथं परपश्य |
49 mā te vyathā mā ca vimūḍhabhāvo; dṛṣṭvā rūpaṃ ghoram īdṛṅ mamedam vyapetabhīḥ prītamanāḥ punas tvaṃ; tad eva me rūpam idaṃ prapaśya |
49. E szörnyű alakom látványa felzaklatott s megzavart téged. Legyen ennek vége! Kedves bhaktám, szabadulj meg ismét minden aggodalomtól! Megbékélt elmével most azt a formát láthatod, amelyikre vágysz. |
| 50 संजय उवाच इत्य अर्जुनं वासुथेवस तदॊक्त्वा; सवकं रूपं थर्शयाम आस भूयः आश्वासयाम आस च भीतम एनं; भूत्वा पुनः सौम्यवपुर महात्मा |
50 saṃjaya uvāca ity arjunaṃ vāsudevas tathoktvā; svakaṃ rūpaṃ darśayām āsa bhūyaḥ āśvāsayām āsa ca bhītam enaṃ; bhūtvā punaḥ saumyavapur mahātmā |
50. Szanydzsaja e szavakkal fordult Dhritarástrához: Így beszélt Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége Ardzsunához, majd felfedte előbb a négykarú, végül a kétkarú formáját, ily módon öntve bátorságot a megrettent Ardzsunába. |
| 51 अर्जुन उवाच थृष्ट्वेथं मानुषं रूपं तव सौम्यं जनार्थन इथानीम अस्मि संवृत्तः सचेताः परकृतिं गतः |
51 arjuna uvāca dṛṣṭvedaṃ mānuṣaṃ rūpaṃ tava saumyaṃ janārdana idānīm asmi saṃvṛttaḥ sacetāḥ prakṛtiṃ gataḥ |
51. Amikor Ardzsuna megpillantotta Krisnát eredeti formájában, így szólt: Óh, Dzsanárdana! Emberhez hasonló, gyönyörű formád láttán elmém megnyugodott, s lelkiállapotom újra a régi. |
| 52 शरीभगवान उवाच सुथुर्थर्शम इथं रूपं थृष्टवान असि यन मम थेवा अप्य अस्य रूपस्य नित्यं थर्शनकाङ्क्षिणः |
52 śrībhagavān uvāca sudurdarśam idaṃ rūpaṃ dṛṣṭavān asi yan mama devā apy asya rūpasya nityaṃ darśanakāṅkṣiṇaḥ |
52. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám! Azt az alakomat, melyet most látsz, nagyon nehéz megpillantani. Még a félistenek is állandóan az alkalmat keresik, hogy megláthassák ezt az oly kedves formát. |
| 53 नाहं वेथैर न तपसा न थानेन न चेज्यया शक्य एवंविधॊ थरष्टुं थृष्टवान असि मां यदा |
53 nāhaṃ vedair na tapasā na dānena na cejyayā śakya evaṃvidho draṣṭuṃ dṛṣṭavān asi māṃ yathā |
53. Amit most transzcendentális szemeddel látsz, azt nem lehet megérteni sem a Védák tanulmányozásával, sem komoly vezeklések révén, sem adományozással, sem imádattal. Az efféle folyamatok segítségével nem lehet Engem igaz valómban megpillantani. |
| 54 भक्त्या तव अनन्यया शक्य अहम एवंविधॊ ऽरजुन जञातुं थरष्टुं च तत्त्वेन परवेष्टुं च परंतप |
54 bhaktyā tv ananyayā śakya aham evaṃvidho 'rjuna jñātuṃ draṣṭuṃ ca tattvena praveṣṭuṃ ca paraṃtapa |
54. Kedves Ardzsunám, Engem csakis az osztatlan odaadó szolgálat révén lehet igazán megérteni úgy, ahogyan előtted állok, s így lehet közvetlenül meglátni Engem. Csak ily módon tudsz behatolni a Rólam szóló tudás misztériumába. |
| 55 मत्कर्मकृन मत्परमॊ मथ्भक्तः सङ्गवर्जितः निर्वैरः सर्वभूतेषु यः स माम एति पाण्डव |
55 matkarmakṛn matparamo madbhaktaḥ saṅgavarjitaḥ nirvairaḥ sarvabhūteṣu yaḥ sa mām eti pāṇḍava |
55. Kedves Ardzsunám, aki tiszta odaadó szolgálatomat végzi, s mentes a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyétől, aki Értem dolgozik, és Engem tesz élete végső céljává, valamint barátja minden élőlénynek — az biztosan eljut Hozzám. |
Tizenkettedik fejezet - Az odaadó szolgálat[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच एवं सततयुक्ता ये भक्तास तवां पर्युपासते ये चाप्य अक्षरम अव्यक्तं तेषां के यॊगवित्तमाः |
1 arjuna uvāca evaṃ satatayuktā ye bhaktās tvāṃ paryupāsate ye cāpy akṣaram avyaktaṃ teṣāṃ ke yogavittamāḥ |
1. Ardzsuna így kérdezett: Kik tekinthetők tökéletesebbnek: akik mindig megfelelően imádnak Téged az odaadó szolgálatban, vagy akik a személytelen Brahmant, a megnyilvánulatlant imádják? |
| 2 शरीभगवान उवाच मय्य आवेश्य मनॊ ये मां नित्ययुक्ता उपासते शरथ्धया परयॊपेतास ते मे युक्ततमा मताः |
2 śrībhagavān uvāca mayy āveśya mano ye māṃ nityayuktā upāsate śraddhayā parayopetās te me yuktatamā matāḥ |
2. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én. |
| 3 ये तव अक्षरम अनिर्थेश्यम अव्यक्तं पर्युपासते सर्वत्रगम अचिन्त्यं च कूटस्दम अचलं धरुवम |
3 ye tv akṣaram anirdeśyam avyaktaṃ paryupāsate sarvatragam acintyaṃ ca kūṭastham acalaṃ dhruvam |
3.-4. De akik az érzékek szabályozásával s azáltal, hogy egyenlőek mindenkivel szemben, teljes szívükből az Abszolút Igazság személytelen aspektusát, a megnyilvánulatlant imádják, amely túl van az érzékek felfogásán, s amely mindent átható, felfoghatatlan, változatlan, szilárd és mozdulatlan — az ilyen emberek, akik mindenki jólétéért fáradoznak, végül is elérnek Engem. |
| 4 संनियम्येन्थ्रियग्रामं सर्वत्र समबुथ्धयः ते पराप्नुवन्ति माम एव सर्वभूतहिते रताः |
4 saṃniyamyendriyagrāmaṃ sarvatra samabuddhayaḥ te prāpnuvanti mām eva sarvabhūtahite ratāḥ |
|
| 5 कलेशॊ ऽधिकतरस तेषाम अव्यक्तासक्तचेतसाम अव्यक्ता हि गतिर थुःखं थेहवथ्भिर अवाप्यते |
5 kleśo 'dhikataras teṣām avyaktāsaktacetasām avyaktā hi gatir duḥkhaṃ dehavadbhir avāpyate |
5. Rendkívül nehéz előrehaladniuk azoknak, akiknek elméje a Legfelsőbb megnyilvánulatlan, személytelen aspektusához vonzódik. Ezen az úton mindig nagyon fáradságos az előrejutás a megtestesült lények számára. |
| 6 ये तु सर्वाणि कर्माणि मयि संन्यस्य मत्पराः अनन्येनैव यॊगेन मां धयायन्त उपासते |
6 ye tu sarvāṇi karmāṇi mayi saṃnyasya matparāḥ ananyenaiva yogena māṃ dhyāyanta upāsate |
6.-7. Óh, Prithá fia! Gyorsan kimentem a születés és halál óceánjából azt, aki minden tettét Nekem felajánlva Engem imád, eltérés nélkül átadja magát Nekem, odaadó szolgálatban él, és elméjét Rám szögezve mindig Rajtam meditál. |
| 7 तेषाम अहं समुथ्धर्ता मृत्युसंसारसागरात भवामि नचिरात पार्द मय्य आवेशितचेतसाम |
7 teṣām ahaṃ samuddhartā mṛtyusaṃsārasāgarāt bhavāmi nacirāt pārtha mayy āveśitacetasām |
|
| 8 मय्य एव मन आधत्स्व मयि बुथ्धिं निवेशय निवसिष्यसि मय्य एव अत ऊर्ध्वं न संशयः |
8 mayy eva mana ādhatsva mayi buddhiṃ niveśaya nivasiṣyasi mayy eva ata ūrdhvaṃ na saṃśayaḥ |
8. Elmédet szögezd Rám, az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, és értelmedet teljes mértékben merítsd el Bennem, így kétségtelen, hogy mindig Bennem fogsz élni. |
| 9 अद चित्तं समाधातुं न शक्नॊषि मयि सदिरम अभ्यासयॊगेन ततॊ माम इच्छाप्तुं धनंजय |
9 atha cittaṃ samādhātuṃ na śaknoṣi mayi sthiram abhyāsayogena tato mām icchāptuṃ dhanaṃjaya |
9. Kedves Ardzsunám, gazdagság meghódítója, ha képtelen vagy elmédet eltérés nélkül Rám függeszteni, akkor kövesd a bhakti-jóga szabályozó elveit. Ily módon ébreszd fel magadban a vágyat, hogy elérj Engem! |
| 10 अभ्यासे ऽपय असमर्दॊ ऽसि मत्कर्मपरमॊ भव मथर्दम अपि कर्माणि कुर्वन सिथ्धिम अवाप्स्यसि |
10 abhyāse 'py asamartho 'si matkarmaparamo bhava madartham api karmāṇi kurvan siddhim avāpsyasi |
10. Ha nem tudod követni a bhakti-jóga szabályait, akkor próbálj meg csak Nekem dolgozni! Ha Értem cselekszel, eléred majd a tökéletes szintet. |
| 11 अदैतथ अप्य अशक्तॊ ऽसि कर्तुं मथ्यॊगम आश्रितः सर्वकर्मफलत्यागं ततः कुरु यतात्मवान |
11 athaitad apy aśakto 'si kartuṃ madyogam āśritaḥ sarvakarmaphalatyāgaṃ tataḥ kuru yatātmavān |
11. Ha azonban képtelen vagy tudatodat Rám irányítva dolgozni, akkor próbálj lemondani tetteid minden gyümölcséről, s horgonyozz az önvalóban! |
| 12 शरेयॊ हि जञानम अभ्यासाज जञानाथ धयानं विशिष्यते धयानात कर्मफलत्यागस तयागाच छान्तिर अनन्तरम |
12 śreyo hi jñānam abhyāsāj jñānād dhyānaṃ viśiṣyate dhyānāt karmaphalatyāgas tyāgāc chāntir anantaram |
12. Ha ezt sem tudod megtenni, akkor fogj a tudás művelésébe! A meditáció azonban jobb a tudásnál, a meditációnál pedig a munka gyümölcseiről való lemondás, mert az ilyen lemondás hatására az ember elméjét béke árasztja el. |
| 13 अथ्वेष्टा सर्वभूतानां मैत्रः करुण एव च निर्ममॊ निरहंकारः समथुःखसुखः कषमी |
13 adveṣṭā sarvabhūtānāṃ maitraḥ karuṇa eva ca nirmamo nirahaṃkāraḥ samaduḥkhasukhaḥ kṣamī |
13.-14. Aki nem irigy, hanem minden élőlény kedves barátja, nem képzeli tulajdonosnak magát és mentes a hamis egótól, boldogságban és boldogtalanságban egyaránt kiegyensúlyozott, türelmes, mindig elégedett, önfegyelmezett, nagy elszántsággal végzi az odaadó szolgálatot, valamint elméjét és értelmét Rám szögezi, s az Én bhaktám — az nagyon kedves Nekem. |
| 14 संतुष्टः सततं यॊगी यतात्मा थृढनिश्चयः मय्य अर्पितमनॊबुथ्धिर यॊ मथ्भक्तः स मे परियः |
14 saṃtuṣṭaḥ satataṃ yogī yatātmā dṛḍhaniścayaḥ mayy arpitamanobuddhir yo madbhaktaḥ sa me priyaḥ |
|
| 15 यस्मान नॊथ्विजते लॊकॊ लॊकान नॊथ्विजते च यः हर्षामर्षभयॊथ्वेगैर मुक्तॊ यः स च मे परियः |
15 yasmān nodvijate loko lokān nodvijate ca yaḥ harṣāmarṣabhayodvegair mukto yaḥ sa ca me priyaḥ |
15. Aki nem okoz gondot senkinek sem, akit senki nem zavar, s aki boldogságban és boldogtalanságban, félelemben és aggodalomban egyaránt rendíthetetlen — az nagyon kedves Nekem. |
| 16 अनपेक्षः शुचिर थक्ष उथासीनॊ गतव्यदः सर्वारम्भपरित्यागी यॊ मथ्भक्तः स मे परियः |
16 anapekṣaḥ śucir dakṣa udāsīno gatavyathaḥ sarvārambhaparityāgī yo madbhaktaḥ sa me priyaḥ |
16. Az a bhaktám, aki nem függ a tettek szokásos folyásától, tiszta, ügyes, gondok nélküli, nem éri semmi fájdalom, s nem törekszik eredményre, az nagyon kedves Nekem. |
| 17 यॊ न हृष्यति न थवेष्टि न शॊचति न काङ्क्षति शुभाशुभपरित्यागी भक्तिमान यः स मे परियः |
17 yo na hṛṣyati na dveṣṭi na śocati na kāṅkṣati śubhāśubhaparityāgī bhaktimān yaḥ sa me priyaḥ |
17. Az olyan bhakta, aki nem ujjong és nem is búsul, nem sajnálkozik és nem vágyakozik, s lemond úgy a kedvező, mint a kedvezőtlen dolgokról, az nagyon kedves Nekem. |
| 18 समः शत्रौ च मित्रे च तदा मानापमानयॊः शीतॊष्णसुखथुःखेषु समः सङ्गविवर्जितः |
18 samaḥ śatrau ca mitre ca tathā mānāpamānayoḥ śītoṣṇasukhaduḥkheṣu samaḥ saṅgavivarjitaḥ |
18.-19. Aki egyformán bánik barátaival és ellenségeivel, aki tiszteletben és gyalázatban, hidegben és melegben, boldogságban és boldogtalanságban, hírnévben és szégyenben egyformán kiegyensúlyozott, kerüli a rossz társaságot, mindig csendes, mindennel elégedett, nem törődik semmilyen hajlékkal, szilárd a tudásban, s odaadó szolgálatba merül, az nagyon kedves Nekem. |
| 19 तुल्यनिन्थास्तुतिर मौनी संतुष्टॊ येन केन चित अनिकेतः सदिरमतिर भक्तिमान मे परियॊ नरः |
19 tulyanindāstutir maunī saṃtuṣṭo yena kena cit aniketaḥ sthiramatir bhaktimān me priyo naraḥ |
|
| 20 ये तु धर्म्यामृतम इथं यदॊक्तं पर्युपासते शरथ्थधाना मत्परमा भक्तास ते ऽतीव मे परियाः |
20 ye tu dharmyāmṛtam idaṃ yathoktaṃ paryupāsate śraddadhānā matparamā bhaktās te 'tīva me priyāḥ |
20. Azok, akik az odaadó szolgálat e maradandó útját járják, s Engem tekintve legfelsőbb céljuknak nagy hittel teljesen elmerülnek ebben, azok nagyon-nagyon kedvesek Nekem. |
Tizenharmadik fejezet - A természet, az élvező és a tudat[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच इथं शरीरं कौन्तेय कषेत्रम इत्य अभिधीयते एतथ यॊ वेत्ति तं पराहुः कषेत्रज्ञ इति तथ्विथः |
1 śrībhagavān uvāca idaṃ śarīraṃ kaunteya kṣetram ity abhidhīyate etad yo vetti taṃ prāhuḥ kṣetrajña iti tadvidaḥ |
1.-2. Ardzsuna szólt: Óh, kedves Krisnám, szeretném megérteni a prakritit a természetet , a purusát az élvezőt , a mezőt, a mező ismerőjét, a tudást, valamint a tudás tárgyát. |
| 2 कषेत्रज्ञं चापि मां विथ्धि सर्वक्षेत्रेषु भारत कषेत्रक्षेत्रज्ञयॊर जञानं यत तज जञानं मतं मम |
2 kṣetrajñaṃ cāpi māṃ viddhi sarvakṣetreṣu bhārata kṣetrakṣetrajñayor jñānaṃ yat taj jñānaṃ mataṃ mama |
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Óh, Kuntí fia, ezt a testet hívják mezőnek, s aki a testet ismeri, azt a mező ismerőjének nevezik. |
| 3 तत कषेत्रं यच च याथृक च यथ्विकारि यतश च यत स च यॊ यत्प्रभावश च तत समासेन मे शृणु |
3 tat kṣetraṃ yac ca yādṛk ca yadvikāri yataś ca yat sa ca yo yatprabhāvaś ca tat samāsena me śṛṇu |
3. Óh, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni ezt a testet és annak ismerőjét. Ez az Én véleményem. |
| 4 ऋषिभिर बहुधा गीतं छन्थॊभिर विविधैः पृदक बरह्मसूत्रपथैश चैव हेतुमथ्भिर विनिश्चितैः |
4 ṛṣibhir bahudhā gītaṃ chandobhir vividhaiḥ pṛthak brahmasūtrapadaiś caiva hetumadbhir viniścitaiḥ |
4. Kérlek, halld most rövid leírásom a tett mezejéről, annak felépítéséről, változásairól, keletkezéséről, ismerőjéről és annak hatásairól! |
| 5 महाभूतान्य अहंकारॊ बुथ्धिर अव्यक्तम एव च इन्थ्रियाणि थशैकं च पञ्च चेन्थ्रियगॊचराः |
5 mahābhūtāny ahaṃkāro buddhir avyaktam eva ca indriyāṇi daśaikaṃ ca pañca cendriyagocarāḥ |
5. A különféle bölcsek a különféle védikus könyvekben leírják a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Védánta-szútra ír erről, ami nagyon logikusan ok és okozatként mutatja be őket. |
| 6 इच्छा थवेषः सुखं थुःखं संघातश चेतना धृतिः एतत कषेत्रं समासेन सविकारम उथाहृतम |
6 icchā dveṣaḥ sukhaṃ duḥkhaṃ saṃghātaś cetanā dhṛtiḥ etat kṣetraṃ samāsena savikāram udāhṛtam |
6.-7. Az öt durva fizikai elem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az aggregátum, a léttünetek és a meggyőződések — ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik. |
| 7 अमानित्वम अथम्भित्वम अहिंसा कषान्तिर आर्जवम आचार्यॊपासनं शौचं सदैर्यम आत्मविनिग्रहः |
7 amānitvam adambhitvam ahiṃsā kṣāntir ārjavam ācāryopāsanaṃ śaucaṃ sthairyam ātmavinigrahaḥ |
|
| 8 इन्थ्रियार्देषु वैराग्यम अनहंकार एव च जन्ममृत्युजराव्याधिथुःखथॊषानुथर्शनम |
8 indriyārtheṣu vairāgyam anahaṃkāra eva ca janmamṛtyujarāvyādhiduḥkhadoṣānudarśanam |
8.-12. Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elkülönülés az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás — mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság. |
| 9 असक्तिर अनभिष्वङ्गः पुत्रथारगृहाथिषु नित्यं च समचित्तत्वम इष्टानिष्टॊपपत्तिषु |
9 asaktir anabhiṣvaṅgaḥ putradāragṛhādiṣu nityaṃ ca samacittatvam iṣṭāniṣṭopapattiṣu |
|
| 10 मयि चानन्ययॊगेन भक्तिर अव्यभिचारिणी विविक्तथेशसेवित्वम अरतिर जनसंसथि |
10 mayi cānanyayogena bhaktir avyabhicāriṇī viviktadeśasevitvam aratir janasaṃsadi |
|
| 11 अध्यात्मज्ञाननित्यत्वं तत्त्वज्ञानार्दथर्शनम एतज जञानम इति परॊक्तम अज्ञानं यथ अतॊ ऽनयदा |
11 adhyātmajñānanityatvaṃ tattvajñānārthadarśanam etaj jñānam iti proktam ajñānaṃ yad ato 'nyathā |
|
| 12 जञेयं यत तत परवक्ष्यामि यज जञात्वामृतम अश्नुते अनाथिमत परं बरह्म न सत तन नासथ उच्यते |
12 jñeyaṃ yat tat pravakṣyāmi yaj jñātvāmṛtam aśnute anādimat paraṃ brahma na sat tan nāsad ucyate |
|
| 13 सर्वतः पाणिपाथं तत सर्वतॊ ऽकषिशिरॊमुखम सर्वतः शरुतिमल लॊके सर्वम आवृत्य तिष्ठति |
13 sarvataḥ pāṇipādaṃ tat sarvato 'kṣiśiromukham sarvataḥ śrutimal loke sarvam āvṛtya tiṣṭhati |
13. Most megmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A Brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok és okozat törvényén. |
| 14 सर्वेन्थ्रियगुणाभासं सर्वेन्थ्रियविवर्जितम असक्तं सर्वभृच चैव निर्गुणं गुणभॊक्तृ च |
14 sarvendriyaguṇābhāsaṃ sarvendriyavivarjitam asaktaṃ sarvabhṛc caiva nirguṇaṃ guṇabhoktṛ ca |
14. Kezei és lábai, szemei, fejei és arcai mindenhová elérnek, s fülei mindenhol jelen vannak. Áthatva mindent, így létezik a Felsőlélek. |
| 15 बहिर अन्तश च भूतानाम अचरं चरम एव च सूक्ष्मत्वात तथ अविज्ञेयं थूरस्दं चान्तिके च तत |
15 bahir antaś ca bhūtānām acaraṃ caram eva ca sūkṣmatvāt tad avijñeyaṃ dūrasthaṃ cāntike ca tat |
15. A Felsőlélek az eredeti forrása minden érzéknek, ám Ő mégis érzékek nélküli. Ő nem kötődik semmihez, noha Ő minden lény fenntartója. A természet kötőerői fölött áll, s az anyagi természet valamennyi kötőerejének mestere. |
| 16 अविभक्तं च भूतेषु विभक्तम इव च सदितम भूतभर्तृ च तज जञेयं गरसिष्णु परभविष्णु च |
16 avibhaktaṃ ca bhūteṣu vibhaktam iva ca sthitam bhūtabhartṛ ca taj jñeyaṃ grasiṣṇu prabhaviṣṇu ca |
16. A Legfelsőbb Igazság kívül és belül is létezik minden élőlényben, mozgóban és mozdulatlanban egyaránt. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez. |
| 17 जयॊतिषाम अपि तज जयॊतिस तमसः परम उच्यते जञानं जञेयं जञानगम्यं हृथि सर्वस्य विष्ठितम |
17 jyotiṣām api taj jyotis tamasaḥ param ucyate jñānaṃ jñeyaṃ jñānagamyaṃ hṛdi sarvasya viṣṭhitam |
17. Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket. |
| 18 इति कषेत्रं तदा जञानं जञेयं चॊक्तं समासतः मथ्भक्त एतथ विज्ञाय मथ्भावायॊपपथ्यते |
18 iti kṣetraṃ tathā jñānaṃ jñeyaṃ coktaṃ samāsataḥ madbhakta etad vijñāya madbhāvāyopapadyate |
18. Ő a fény forrása minden fénylő testben. Túl van az anyag sötétségén, s megnyilvánulatlan. Ő a tudás, a tudás tárgya és a tudás célja. Mindenki szívében jelen van. |
| 19 परकृतिं पुरुषं चैव विथ्ध्य अनाथी उभाव अपि विकारांश च गुणांश चैव विथ्धि परकृतिसंभवान |
19 prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva viddhy anādī ubhāv api vikārāṃś ca guṇāṃś caiva viddhi prakṛtisaṃbhavān |
19. Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről a testről , a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem. |
| 20 कार्यकारणकर्तृत्वे हेतुः परकृतिर उच्यते पुरुषः सुखथुःखानां भॊक्तृत्वे हेतुर उच्यते |
20 kāryakāraṇakartṛtve hetuḥ prakṛtir ucyate puruṣaḥ sukhaduḥkhānāṃ bhoktṛtve hetur ucyate |
20. Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre. |
| 21 पुरुषः परकृतिस्दॊ हि भुङ्क्ते परकृतिजान गुणान कारणं गुणसङ्गॊ ऽसय सथसथ्यॊनिजन्मसु |
21 puruṣaḥ prakṛtistho hi bhuṅkte prakṛtijān guṇān kāraṇaṃ guṇasaṅgo 'sya sadasadyonijanmasu |
21. Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és hatásnak, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban. |
| 22 उपथ्रष्टानुमन्ता च भर्ता भॊक्ता महेश्वरः परमात्मेति चाप्य उक्तॊ थेहे ऽसमिन पुरुषः परः |
22 upadraṣṭānumantā ca bhartā bhoktā maheśvaraḥ paramātmeti cāpy ukto dehe 'smin puruṣaḥ paraḥ |
22. Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban. |
| 23 य एवं वेत्ति पुरुषं परकृतिं च गुणैः सह सर्वदा वर्तमानॊ ऽपि न स भूयॊ ऽभिजायते |
23 ya evaṃ vetti puruṣaṃ prakṛtiṃ ca guṇaiḥ saha sarvathā vartamāno 'pi na sa bhūyo 'bhijāyate |
23. Ebben a testben van egy másik, egy transzcendentális élvező is — az Úr, a legfelsőbb birtokos, aki felülvigyázóként és engedélyezőként létezik, s akit Felsőlélekként ismernek. |
| 24 धयानेनात्मनि पश्यन्ति के चिथ आत्मानम आत्मना अन्ये सांख्येन यॊगेन कर्मयॊगेन चापरे |
24 dhyānenātmani paśyanti ke cid ātmānam ātmanā anye sāṃkhyena yogena karmayogena cāpare |
24. Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban. |
| 25 अन्ये तव एवम अजानन्तः शरुत्वान्येभ्य उपासते ते ऽपि चातितरन्त्य एव मृत्युं शरुतिपरायणाः |
25 anye tv evam ajānantaḥ śrutvānyebhya upāsate te 'pi cātitaranty eva mṛtyuṃ śrutiparāyaṇāḥ |
25. A Felsőlelket néhányan meditációban, egyesek a tudás művelésével, mások pedig a munka gyümölcseire nem vágyva végzett tettek segítségével látják meg magukban. |
| 26 यावत संजायते किं चित सत्त्वं सदावरजङ्गमम कषेत्रक्षेत्रज्ञसंयॊगात तथ विथ्धि भरतर्षभ |
26 yāvat saṃjāyate kiṃ cit sattvaṃ sthāvarajaṅgamam kṣetrakṣetrajñasaṃyogāt tad viddhi bharatarṣabha |
26. Azután vannak olyanok is, akik másoktól hallottak a Legfelsőbb Személyről, s bár nem jártasak a lelki tudásban, imádni kezdik Őt. Mivel hajlanak arra, hogy a hiteles forrásokra hallgassanak, ők is túljutnak a születés és halál birodalmán. |
| 27 समं सर्वेषु भूतेषु तिष्ठन्तं परमेश्वरम विनश्यत्स्व अविनश्यन्तं यः पश्यति स पश्यति |
27 samaṃ sarveṣu bhūteṣu tiṣṭhantaṃ parameśvaram vinaśyatsv avinaśyantaṃ yaḥ paśyati sa paśyati |
27. Óh, Bháraták vezére, tudd meg, hogy minden, ami létezik, legyen az mozgó vagy mozdulatlan, csupán a tettek mezejének és a mező ismerőjének kombinációja. |
| 28 समं पश्यन हि सर्वत्र समवस्दितम ईश्वरम न हिनस्त्य आत्मनात्मानं ततॊ याति परां गतिम |
28 samaṃ paśyan hi sarvatra samavasthitam īśvaram na hinasty ātmanātmānaṃ tato yāti parāṃ gatim |
28. Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát. |
| 29 परकृत्यैव च कर्माणि करियमाणानि सर्वशः यः पश्यति तदात्मानम अकर्तारं स पश्यति |
29 prakṛtyaiva ca karmāṇi kriyamāṇāni sarvaśaḥ yaḥ paśyati tathātmānam akartāraṃ sa paśyati |
29. Aki a Felsőlelket mindenhol, minden élőlényben egyformán látja, azt elméje nem húzza a mélybe, s így elérkezik a transzcendentális célhoz. |
| 30 यथा भूतपृदग्भावम एकस्दम अनुपश्यति तत एव च विस्तारं बरह्म संपथ्यते तथा |
30 yadā bhūtapṛthagbhāvam ekastham anupaśyati tata eva ca vistāraṃ brahma saṃpadyate tadā |
30. Aki látja, hogy minden tettet az anyagi természet létrehozta test hajt végre, s az önvaló nem tesz semmit, az valóban lát. |
| 31 अनाथित्वान निर्गुणत्वात परमात्मायम अव्ययः शरीरस्दॊ ऽपि कौन्तेय न करॊति न लिप्यते |
31 anāditvān nirguṇatvāt paramātmāyam avyayaḥ śarīrastho 'pi kaunteya na karoti na lipyate |
31. Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman felfogáshoz. |
| 32 यदा सर्वगतं सौक्ष्म्याथ आकाशं नॊपलिप्यते सर्वत्रावस्दितॊ थेहे तदात्मा नॊपलिप्यते |
32 yathā sarvagataṃ saukṣmyād ākāśaṃ nopalipyate sarvatrāvasthito dehe tathātmā nopalipyate |
32. Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Óh, Ardzsuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel. |
| 33 यदा परकाशयत्य एकः कृत्स्नं लॊकम इमं रविः कषेत्रं कषेत्री तदा कृत्स्नं परकाशयति भारत |
33 yathā prakāśayaty ekaḥ kṛtsnaṃ lokam imaṃ raviḥ kṣetraṃ kṣetrī tathā kṛtsnaṃ prakāśayati bhārata |
33. Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abban foglal helyet. |
| 34 कषेत्रक्षेत्रज्ञयॊर एवम अन्तरं जञानचक्षुषा भूतप्रकृतिमॊक्षं च ये विथुर यान्ति ते परम |
34 kṣetrakṣetrajñayor evam antaraṃ jñānacakṣuṣā bhūtaprakṛtimokṣaṃ ca ye vidur yānti te param |
34. Óh, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával a testben lakozó élőlény az egész testet. 35. Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s képes megérteni a folyamatot, amelynek segítségével kiszabadulhat az anyagi természet kötelékei alól, az eléri a legfelsőbb célt. |
Tizennegyedik fejezet - Az anyagi természet három kötőereje[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच परं भूयः परवक्ष्यामि जञानानां जञानम उत्तमम यज जञात्वा मुनयः सर्वे परां सिथ्धिम इतॊ गताः |
1 śrībhagavān uvāca paraṃ bhūyaḥ pravakṣyāmi jñānānāṃ jñānam uttamam yaj jñātvā munayaḥ sarve parāṃ siddhim ito gatāḥ |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilvánítom neked ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet. |
| 2 इथं जञानम उपाश्रित्य मम साधर्म्यम आगताः सर्गे ऽपि नॊपजायन्ते परलये न वयदन्ति च |
2 idaṃ jñānam upāśritya mama sādharmyam āgatāḥ sarge 'pi nopajāyante pralaye na vyathanti ca |
2. E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni. |
| 3 मम यॊनिर महथ बरह्म तस्मिन गर्भं थधाम्य अहम संभवः सर्वभूतानां ततॊ भवति भारत |
3 mama yonir mahad brahma tasmin garbhaṃ dadhāmy aham saṃbhavaḥ sarvabhūtānāṃ tato bhavati bhārata |
3. Óh, Bharata fia, a Brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a Brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre. |
| 4 सर्वयॊनिषु कौन्तेय मूर्तयः संभवन्ति याः तासां बरह्म महथ यॊनिर अहं बीजप्रथः पिता |
4 sarvayoniṣu kaunteya mūrtayaḥ saṃbhavanti yāḥ tāsāṃ brahma mahad yonir ahaṃ bījapradaḥ pitā |
4. Óh, Kuntí fia! Tudnod kell, hogy az anyagi természetben minden faj születés által jöhet létre, s Én vagyok a magot adó Atya. |
| 5 सत्त्वं रजस तम इति गुणाः परकृतिसंभवाः निबध्नन्ति महाबाहॊ थेहे थेहिनम अव्ययम |
5 sattvaṃ rajas tama iti guṇāḥ prakṛtisaṃbhavāḥ nibadhnanti mahābāho dehe dehinam avyayam |
5. Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Óh, erős karú Ardzsuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta. |
| 6 तत्र सत्त्वं निर्मलत्वात परकाशकम अनामयम सुखसङ्गेन बध्नाति जञानसङ्गेन चानघ |
6 tatra sattvaṃ nirmalatvāt prakāśakam anāmayam sukhasaṅgena badhnāti jñānasaṅgena cānagha |
6. Óh, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg. |
| 7 रजॊ रागात्मकं विथ्धि तृष्णासङ्गसमुथ्भवम तन निबध्नाति कौन्तेय कर्मसङ्गेन थेहिनम |
7 rajo rāgātmakaṃ viddhi tṛṣṇāsaṅgasamudbhavam tan nibadhnāti kaunteya karmasaṅgena dehinam |
7. Óh, Kuntí fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt. |
| 8 तमस तव अज्ञानजं विथ्धि मॊहनं सर्वथेहिनाम परमाथालस्यनिथ्राभिस तन निबध्नाति भारत |
8 tamas tv ajñānajaṃ viddhi mohanaṃ sarvadehinām pramādālasyanidrābhis tan nibadhnāti bhārata |
8. Óh, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból született kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket. |
| 9 सत्त्वं सुखे संजयति रजः कर्मणि भारत जञानम आवृत्य तु तमः परमाथे संजयत्य उत |
9 sattvaṃ sukhe saṃjayati rajaḥ karmaṇi bhārata jñānam āvṛtya tu tamaḥ pramāde saṃjayaty uta |
9. Óh, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol. |
| 10 रजस तमश चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत रजः सत्त्वं तमश चैव तमः सत्त्वं रजस तदा |
10 rajas tamaś cābhibhūya sattvaṃ bhavati bhārata rajaḥ sattvaṃ tamaś caiva tamaḥ sattvaṃ rajas tathā |
10. Óh, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért. |
| 11 सर्वथ्वारेषु थेहे ऽसमिन परकाश उपजायते जञानं यथा तथा विथ्याथ विवृथ्धं सत्त्वम इत्य उत |
11 sarvadvāreṣu dehe 'smin prakāśa upajāyate jñānaṃ yadā tadā vidyād vivṛddhaṃ sattvam ity uta |
11. A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be. |
| 12 लॊभः परवृत्तिर आरम्भः कर्मणाम अशमः सपृहा रजस्य एतानि जायन्ते विवृथ्धे भरतर्षभ |
12 lobhaḥ pravṛttir ārambhaḥ karmaṇām aśamaḥ spṛhā rajasy etāni jāyante vivṛddhe bharatarṣabha |
12. Óh, Bháraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki. |
| 13 अप्रकाशॊ ऽपरवृत्तिश च परमाथॊ मॊह एव च तमस्य एतानि जायन्ते विवृथ्धे कुरुनन्थन |
13 aprakāśo 'pravṛttiś ca pramādo moha eva ca tamasy etāni jāyante vivṛddhe kurunandana |
13. Óh, Kuru fia! A tudatlanság kötőerejének erősödésével sötétség, tétlenség, őrület és illúzió nyilvánul meg. |
| 14 यथा सत्त्वे परवृथ्धे तु परलयं याति थेहभृत तथॊत्तमविथां लॊकान अमलान परतिपथ्यते |
14 yadā sattve pravṛddhe tu pralayaṃ yāti dehabhṛt tadottamavidāṃ lokān amalān pratipadyate |
14. Ha valaki a jóság minőségében hal meg, a nagy bölcsek tiszta, felsőbb bolygóira jut. |
| 15 रजसि परलयं गत्वा कर्मसङ्गिषु जायते तदा परलीनस तमसि मूढयॊनिषु जायते |
15 rajasi pralayaṃ gatvā karmasaṅgiṣu jāyate tathā pralīnas tamasi mūḍhayoniṣu jāyate |
15. Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra. |
| 16 कर्मणः सुकृतस्याहुः सात्त्विकं निर्मलं फलम रजसस तु फलं थुःखम अज्ञानं तमसः फलम |
16 karmaṇaḥ sukṛtasyāhuḥ sāttvikaṃ nirmalaṃ phalam rajasas tu phalaṃ duḥkham ajñānaṃ tamasaḥ phalam |
16. A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez. |
| 17 सत्त्वात संजायते जञानं रजसॊ लॊभ एव च परमाथमॊहौ तमसॊ भवतॊ ऽजञानम एव च |
17 sattvāt saṃjāyate jñānaṃ rajaso lobha eva ca pramādamohau tamaso bhavato 'jñānam eva ca |
17. A jóság kötőerejéből igazi tudás származik, a szenvedélyből mohóság, a tudatlanságból pedig ostobaság, őrültség és illúzió. |
| 18 ऊर्ध्वं गच्छन्ति सत्त्वस्दा मध्ये तिष्ठन्ति राजसाः जघन्यगुणवृत्तस्दा अधॊ गच्छन्ति तामसाः |
18 ūrdhvaṃ gacchanti sattvasthā madhye tiṣṭhanti rājasāḥ jaghanyaguṇavṛttasthā adho gacchanti tāmasāḥ |
18. A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak. |
| 19 नान्यं गुणेभ्यः कर्तारं यथा थरष्टानुपश्यति गुणेभ्यश च परं वेत्ति मथ्भावं सॊ ऽधिगच्छति |
19 nānyaṃ guṇebhyaḥ kartāraṃ yadā draṣṭānupaśyati guṇebhyaś ca paraṃ vetti madbhāvaṃ so 'dhigacchati |
19. Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll. |
| 20 गुणान एतान अतीत्य तरीन थेही थेहसमुथ्भवान जन्ममृत्युजराथुःखैर विमुक्तॊ ऽमृतम अश्नुते |
20 guṇān etān atītya trīn dehī dehasamudbhavān janmamṛtyujarāduḥkhair vimukto 'mṛtam aśnute |
20. Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része. |
| 21 अर्जुन उवाच कैर लिङ्गैस तरीन गुणान एतान अतीतॊ भवति परभॊ किमाचारः कदं चैतांस तरीन गुणान अतिवर्तते |
21 arjuna uvāca kair liṅgais trīn guṇān etān atīto bhavati prabho kimācāraḥ kathaṃ caitāṃs trīn guṇān ativartate |
21. Ardzsuna így kérdezett: Óh, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé? |
| 22 शरीभगवान उवाच परकाशं च परवृत्तिं च मॊहम एव च पाण्डव न थवेष्टि संप्रवृत्तानि न निवृत्तानि काङ्क्षति |
22 śrībhagavān uvāca prakāśaṃ ca pravṛttiṃ ca moham eva ca pāṇḍava na dveṣṭi saṃpravṛttāni na nivṛttāni kāṅkṣati |
22.-25. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Óh, Pándu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, valamint felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin. |
| 23 उथासीनवथ आसीनॊ गुणैर यॊ न विचाल्यते गुणा वर्तन्त इत्य एव यॊ ऽवतिष्ठति नेङ्गते |
23 udāsīnavad āsīno guṇair yo na vicālyate guṇā vartanta ity eva yo 'vatiṣṭhati neṅgate |
|
| 24 समथुःखसुखः सवस्दः समलॊष्टाश्मकाञ्चनः तुल्यप्रियाप्रियॊ धीरस तुल्यनिन्थात्मसंस्तुतिः |
24 samaduḥkhasukhaḥ svasthaḥ samaloṣṭāśmakāñcanaḥ tulyapriyāpriyo dhīras tulyanindātmasaṃstutiḥ |
|
| 25 मानापमानयॊस तुल्यस तुल्यॊ मित्रारिपक्षयॊः सर्वारम्भपरित्यागी गुणातीतः स उच्यते |
25 mānāpamānayos tulyas tulyo mitrāripakṣayoḥ sarvārambhaparityāgī guṇātītaḥ sa ucyate |
|
| 26 मां च यॊ ऽवयभिचारेण भक्तियॊगेन सेवते स गुणान समतीत्यैतान बरह्मभूयाय कल्पते |
26 māṃ ca yo 'vyabhicāreṇa bhaktiyogena sevate sa guṇān samatītyaitān brahmabhūyāya kalpate |
26. Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik. |
| 27 बरह्मणॊ हि परतिष्ठाहम अमृतस्याव्ययस्य च शाश्वतस्य च धर्मस्य सुखस्यैकान्तिकस्य च |
27 brahmaṇo hi pratiṣṭhāham amṛtasyāvyayasya ca śāśvatasya ca dharmasya sukhasyaikāntikasya ca |
27. Én vagyok az alapja a személytelen Brahmannak, amely halhatatlan, elpusztíthatatlan és örök, s a végső boldogság eredeti helyzete. |
Tizenötödik fejezet - A Legfelsőbb Személy elérésének jógája[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच ऊर्ध्वमूलम अधःशाखम अश्वत्दं पराहुर अव्ययम छन्थांसि यस्य पर्णानि यस तं वेथ स वेथवित |
1 śrībhagavān uvāca ūrdhvamūlam adhaḥśākham aśvatthaṃ prāhur avyayam chandāṃsi yasya parṇāni yas taṃ veda sa vedavit |
1. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Van egy elpusztíthatatlan banyanfa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s melynek a védikus himnuszok a levelei. Aki ismeri ezt a fát, az ismeri a Védákat. |
| 2 अधश चॊर्ध्वं परसृतास तस्य शाखा; गुणप्रवृथ्धा विषयप्रवालाः अधश च मूलान्य अनुसंततानि; कर्मानुबन्धीनि मनुष्यलॊके |
2 adhaś cordhvaṃ prasṛtās tasya śākhā; guṇapravṛddhā viṣayapravālāḥ adhaś ca mūlāny anusaṃtatāni; karmānubandhīni manuṣyaloke |
2. E fa ágai le és fel egyaránt nőnek, s az anyagi természet három kötőereje táplálja őket. A gallyak rajtuk az érzékek tárgyai. Vannak olyan gyökerei is, melyek lefelé nőnek, s ezek az emberi társadalom gyümölcsöző cselekedeteihez kötődnek. |
| 3 न रूपम अस्येह तदॊपलभ्यते; नान्तॊ न चाथिर न च संप्रतिष्ठा अश्वत्दम एनं सुविरूढमूलम; असङ्गशस्त्रेण थृढेन छित्त्वा |
3 na rūpam asyeha tathopalabhyate; nānto na cādir na ca saṃpratiṣṭhā aśvattham enaṃ suvirūḍhamūlam; asaṅgaśastreṇa dṛḍhena chittvā |
3.-4. Ebben a világban lehetetlen meglátni e fa igazi formáját. Senki sem érheti meg, hogy hol kezdődik és hol végződik, vagy hol van az alapja. Gyökerei erősek, de nagy elszántsággal, az elkülönülés fegyverével az embernek ki kell vágnia ezt a fát. Azután fel kell kutatni azt a helyet, ahová egyszer eljutván soha többé nem kell visszatérnie, s ott meg kell hódolnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt, aki mindennek a kezdete, s akiből időtlen idők óta minden kiárad. |
| 4 ततः पथं तत्परिमार्गितव्यं; यस्मिन गता न निवर्तन्ति भूयः तम एव चाथ्यं पुरुषं परपथ्ये; यतः परवृत्तिः परसृता पुराणी |
4 tataḥ padaṃ tatparimārgitavyaṃ; yasmin gatā na nivartanti bhūyaḥ tam eva cādyaṃ puruṣaṃ prapadye; yataḥ pravṛttiḥ prasṛtā purāṇī |
|
| 5 निर्मानमॊहा जितसङ्गथॊषा; अध्यात्मनित्या विनिवृत्तकामाः थवन्थ्वैर विमुक्ताः सुखथुःखसंज्ञैर; गच्छन्त्य अमूढाः पथम अव्ययं तत |
5 nirmānamohā jitasaṅgadoṣā; adhyātmanityā vinivṛttakāmāḥ dvandvair vimuktāḥ sukhaduḥkhasaṃjñair; gacchanty amūḍhāḥ padam avyayaṃ tat |
5. Aki nem követel magának hamis tiszteletet, aki nincs illúzióban, s megszabadult a nemkívánatosak társaságától, aki megértette az örökkévalót, felhagyott az anyagi kéjjel, a boldogság és boldogtalanság kettőssége nem zavarja, józan, s tudja, hogyan kell meghódolnia a Legfelsőbb Személy előtt — az eléri azt az örök birodalmat. |
| 6 न तथ भासयते सूर्यॊ न शशाङ्कॊ न पावकः यथ गत्वा न निवर्तन्ते तथ धाम परमं मम |
6 na tad bhāsayate sūryo na śaśāṅko na pāvakaḥ yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṃ mama |
6. Az Én legfelsőbb hajlékomat nem nap vagy hold, tűz vagy elektromosság ragyogja be. Aki egyszer eljut oda, többé már nem tér vissza az anyagi világba. |
| 7 ममैवांशॊ जीवलॊके जीवभूतः सनातनः मनःषष्ठानीन्थ्रियाणि परकृतिस्दानि कर्षति |
7 mamaivāṃśo jīvaloke jīvabhūtaḥ sanātanaḥ manaḥṣaṣṭhānīndriyāṇi prakṛtisthāni karṣati |
7. Az élőlények ebben a feltételekhez kötött világban az Én örökkévaló, parányi részeim. Feltételekhez kötött létük miatt küzdelmes harcot vívnak a hat érzékszervvel, melyhez az elme is hozzátartozik. |
| 8 शरीरं यथ अवाप्नॊति यच चाप्य उत्क्रामतीश्वरः गृहीत्वैतानि संयाति वायुर गन्धान इवाशयात |
8 śarīraṃ yad avāpnoti yac cāpy utkrāmatīśvaraḥ gṛhītvaitāni saṃyāti vāyur gandhān ivāśayāt |
8. Az anyagi világban az élőlény különböző életfelfogásait úgy viszi egyik testből a másikba, mint ahogyan a szél szállítja az illatot. Felvesz egy testet, majd kilép belőle, hogy egy újat fogadjon el. |
| 9 शरॊत्रं चक्षुः सपर्शनं च रसनं घराणम एव च अधिष्ठाय मनश चायं विषयान उपसेवते |
9 śrotraṃ cakṣuḥ sparśanaṃ ca rasanaṃ ghrāṇam eva ca adhiṣṭhāya manaś cāyaṃ viṣayān upasevate |
9. Az élőlény egy újabb durva fizikai testet kap, bizonyos fajta füllel, szemmel, nyelvvel, orral és érintésérzékkel, melyeket az elme fog össze, s így élvezheti az érzékek tárgyainak egy adott csoportját. |
| 10 उत्क्रामन्तं सदितं वापि भुञ्जानं वा गुणान्वितम विमूढा नानुपश्यन्ति पश्यन्ति जञानचक्षुषः |
10 utkrāmantaṃ sthitaṃ vāpi bhuñjānaṃ vā guṇānvitam vimūḍhā nānupaśyanti paśyanti jñānacakṣuṣaḥ |
10. Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt. |
| 11 यतन्तॊ यॊगिनश चैनं पश्यन्त्य आत्मन्य अवस्दितम यतन्तॊ ऽपय अकृतात्मानॊ नैनं पश्यन्त्य अचेतसः |
11 yatanto yoginaś cainaṃ paśyanty ātmany avasthitam yatanto 'py akṛtātmāno nainaṃ paśyanty acetasaḥ |
11. A törekvő transzcendentalisták, akik az önmegvalósításnak élnek, tisztán látják mindezt. De akiknek elméje nem fejlett, s nem jutottak el az önmegvalósításig, azok még ha próbálkoznak vele, akkor sem képesek látni, mi történik. |
| 12 यथ आथित्यगतं तेजॊ जगथ भासयते ऽखिलम यच चन्थ्रमसि यच चाग्नौ तत तेजॊ विथ्धि मामकम |
12 yad ādityagataṃ tejo jagad bhāsayate 'khilam yac candramasi yac cāgnau tat tejo viddhi māmakam |
12. Az egész világ sötétségét szétoszlató nap ragyogása, a hold sugárzása és a tűz fényessége is mind Belőlem árad. |
| 13 गाम आविश्य च भूतानि धारयाम्य अहम ओजसा पुष्णामि चौषधीः सर्वाः सॊमॊ भूत्वा रसात्मकः |
13 gām āviśya ca bhūtāni dhārayāmy aham ojasā puṣṇāmi cauṣadhīḥ sarvāḥ somo bhūtvā rasātmakaḥ |
13. Behatolok minden bolygóba, s az Én energiám tartja őket pályájukon. Holddá válva Én látom el a zöldségeket az élet ízes levével. |
| 14 अहं वैश्वानरॊ भूत्वा पराणिनां थेहम आश्रितः पराणापानसमायुक्तः पचाम्य अन्नं चतुर्विधम |
14 ahaṃ vaiśvānaro bhūtvā prāṇināṃ deham āśritaḥ prāṇāpānasamāyuktaḥ pacāmy annaṃ caturvidham |
14. Én vagyok az emésztés tüze minden élőlény testében, s a ki- és bemenő életlevegőhöz csatlakozva Én emésztem meg a négyféle ételt. |
| 15 सर्वस्य चाहं हृथि संनिविष्टॊ; मत्तः समृतिर जञानम अपॊहनं च वेथैश च सर्वैर अहम एव वेथ्यॊ; वेथान्तकृथ वेथविथ एव चाहम |
15 sarvasya cāhaṃ hṛdi saṃniviṣṭo; mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṃ ca vedaiś ca sarvair aham eva vedyo; vedāntakṛd vedavid eva cāham |
15. Én mindenki szívében ott lakozom, s Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység. Én vagyok az, akit a Védákból meg kell ismerni, s Én vagyok a Vedánta szerkesztője és a Védák ismerője. |
| 16 थवाव इमौ पुरुषौ लॊके कषरश चाक्षर एव च कषरः सर्वाणि भूतानि कूटस्दॊ ऽकषर उच्यते |
16 dvāv imau puruṣau loke kṣaraś cākṣara eva ca kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni kūṭastho 'kṣara ucyate |
16. Kétféle lény létezik: az esendő és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény esendő, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen. |
| 17 उत्तमः पुरुषस तव अन्यः परमात्मेत्य उथाहृतः यॊ लॊकत्रयम आविश्य बिभर्त्य अव्यय ईश्वरः |
17 uttamaḥ puruṣas tv anyaḥ paramātmety udāhṛtaḥ yo lokatrayam āviśya bibharty avyaya īśvaraḥ |
17. E kettőn kívül létezik a leghatalmasabb élő személyiség, a Legfelsőbb Lélek, Maga az elpusztíthatatlan Úr, aki behatolt a három világba, s fenntartja azokat. |
| 18 यस्मात कषरम अतीतॊ ऽहम अक्षराथ अपि चॊत्तमः अतॊ ऽसमि लॊके वेथे च परदितः पुरुषॊत्तमः |
18 yasmāt kṣaram atīto 'ham akṣarād api cottamaḥ ato 'smi loke vede ca prathitaḥ puruṣottamaḥ |
18. Transzcendentális vagyok, túl az esendőn és a tévedhetetlenen, s Én vagyok a leghatalmasabb, ezért a Legfelsőbb Személyként ünnepel Engem a világ és magasztalnak a Védák. |
| 19 यॊ माम एवम असंमूढॊ जानाति पुरुषॊत्तमम स सर्वविथ भजति मां सर्वभावेन भारत |
19 yo mām evam asaṃmūḍho jānāti puruṣottamam sa sarvavid bhajati māṃ sarvabhāvena bhārata |
19. Óh, Bharata fia! Legyen az bárki, mindentudóként kell ismerni, ha kétség nélkül tudja Rólam, hogy Én vagyok az Istenség Legfelsőbb Személyisége, s ezért teljesen átadja magát odaadó szolgálatomnak. |
| 20 इति गुह्यतमं शास्त्रम इथम उक्तं मयानघ एतथ बुथ्ध्वा बुथ्धिमान सयात कृतकृत्यश च भारत |
20 iti guhyatamaṃ śāstram idam uktaṃ mayānagha etad buddhvā buddhimān syāt kṛtakṛtyaś ca bhārata |
20. Óh, bűntelen! Amit most feltártam előtted, az a védikus írások legmeghittebb része. Bárki, aki megérti ezt, bölccsé válik, s törekvéseit tökéletesség fogja koronázni. |
Tizenhatodik fejezet - Az isteni és démoni természet[szerkesztés]
| 1 शरीभगवान उवाच अभयं सत्त्वसंशुथ्धिर जञानयॊगव्यवस्दितिः थानं थमश च यज्ञश च सवाध्यायस तप आर्जवम |
1 śrībhagavān uvāca abhayaṃ sattvasaṃśuddhir jñānayogavyavasthitiḥ dānaṃ damaś ca yajñaś ca svādhyāyas tapa ārjavam |
1.-3. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Félelemnélküliség, a lét megtisztítása, a lelki tudás művelése, adományozás, önfegyelmezés, áldozatok végrehajtása, a Védák tanulmányozása, vezeklés, egyszerűség, erőszaknélküliség, igazmondás, mentesség a haragtól, lemondás, békesség, idegenkedés a hibakereséstől, könyörületesség minden élőlény iránt, mentesség a mohóságtól, kedvesség, szerénység, rendíthetetlen elszántság, életerő, megbocsátás, kitartás, tisztaság, valamint mentesség az irigységtől és a becsvágytól — óh, Bharata fia, ezek a transzcendentális tulajdonságok az isteni természettel megáldott ember jellemzői. |
| 2 अहिंसा सत्यम अक्रॊधस तयागः शान्तिर अपैशुनम थया भूतेष्व अलॊलुप्त्वं मार्थवं हरीर अचापलम |
2 ahiṃsā satyam akrodhas tyāgaḥ śāntir apaiśunam dayā bhūteṣv aloluptvaṃ mārdavaṃ hrīr acāpalam |
|
| 3 तेजः कषमा धृतिः शौचम अथ्रॊहॊ नातिमानिता भवन्ति संपथं थैवीम अभिजातस्य भारत |
3 tejaḥ kṣamā dhṛtiḥ śaucam adroho nātimānitā bhavanti saṃpadaṃ daivīm abhijātasya bhārata |
|
| 4 थम्भॊ थर्पॊ ऽतिमानश च करॊधः पारुष्यम एव च अज्ञानं चाभिजातस्य पार्द संपथम आसुरीम |
4 dambho darpo 'timānaś ca krodhaḥ pāruṣyam eva ca ajñānaṃ cābhijātasya pārtha saṃpadam āsurīm |
4. Óh, Prithá fia! Büszkeség, dölyf, önteltség, düh, durvaság és tudatlanság — ezek a tulajdonságok tartoznak a démoni természethez. |
| 5 थैवी संपथ विमॊक्षाय निबन्धायासुरी मता मा शुचः संपथं थैवीम अभिजातॊ ऽसि पाण्डव |
5 daivī saṃpad vimokṣāya nibandhāyāsurī matā mā śucaḥ saṃpadaṃ daivīm abhijāto 'si pāṇḍava |
5. A transzcendentális tulajdonságok a felszabaduláshoz vezetnek, míg a démonikusak kötöttséget eredményeznek. Ne aggódj, óh, Pándu fia, mert te isteni jellemmel születtél! |
| 6 थवौ भूतसर्गौ लॊके ऽसमिन थैव आसुर एव च थैवॊ विस्तरशः परॊक्त आसुरं पार्द मे शृणु |
6 dvau bhūtasargau loke 'smin daiva āsura eva ca daivo vistaraśaḥ prokta āsuraṃ pārtha me śṛṇu |
6. Óh, Prithá fia, kétféle teremtett lény van ebben a világban: az egyiket isteninek, a másikat démoninak hívják. Az isteni jellemről már bővebben szóltam. Hallj most Tőlem a démoniról is! |
| 7 परवृत्तिं च निवृत्तिं च जना न विथुर आसुराः न शौचं नापि चाचारॊ न सत्यं तेषु विथ्यते |
7 pravṛttiṃ ca nivṛttiṃ ca janā na vidur āsurāḥ na śaucaṃ nāpi cācāro na satyaṃ teṣu vidyate |
7. A démonikus emberek nem tudják, mit kell tenni és mit nem szabad tenni. Sem tisztaság, sem helyes viselkedés, sem pedig becsületesség nem jellemzi őket. |
| 8 असत्यम अप्रतिष्ठं ते जगथ आहुर अनीश्वरम अपरस्परसंभूतं किम अन्यत कामहैतुकम |
8 asatyam apratiṣṭhaṃ te jagad āhur anīśvaram aparasparasaṃbhūtaṃ kim anyat kāmahaitukam |
8. Azt mondják, hogy ez a világ valótlan, nincsen alapja, és nincs irányító Istene. Szerintük a nemi vágy hozta létre, s a kéjen kívül nincs más oka. |
| 9 एतां थृष्टिम अवष्टभ्य नष्टात्मानॊ ऽलपबुथ्धयः परभवन्त्य उग्रकर्माणः कषयाय जगतॊ ऽहिताः |
9 etāṃ dṛṣṭim avaṣṭabhya naṣṭātmāno 'lpabuddhayaḥ prabhavanty ugrakarmāṇaḥ kṣayāya jagato 'hitāḥ |
9. Az efféle végkövetkeztetéseket követve az énüket vesztett, csekély értelemmel megáldott, démonikus emberek kedvezőtlen, szörnyű tettekbe fognak, hogy elpusztítsák a világot. |
| 10 कामम आश्रित्य थुष्पूरं थम्भमानमथान्विताः मॊहाथ गृहीत्वासथ्ग्राहान परवर्तन्ते ऽशुचिव्रताः |
10 kāmam āśritya duṣpūraṃ dambhamānamadānvitāḥ mohād gṛhītvāsadgrāhān pravartante 'śucivratāḥ |
10. A démonikus emberek a kielégíthetetlen kéjben keresnek menedéket, s a gőg és a hamis tekintély önteltségébe merülnek. Illúziójukban a mulandó vonzza őket, s így mindig tisztátalan tettekre tesznek fogadalmat. |
| 11 चिन्ताम अपरिमेयां च परलयान्ताम उपाश्रिताः कामॊपभॊगपरमा एतावथ इति निश्चिताः |
11 cintām aparimeyāṃ ca pralayāntām upāśritāḥ kāmopabhogaparamā etāvad iti niścitāḥ |
11.-12. Abban hisznek, hogy az érzékkielégítés az emberi civilizáció elsődleges szüksége, ezért életük végéig tart határtalan aggodalmuk. Ezer és ezer vágy láncolja le őket, s a kéjben és dühben elmerülve törvénytelen úton keresnek pénzt érzékeik kielégítéséhez. |
| 12 आशापाशशतैर बथ्धाः कामक्रॊधपरायणाः ईहन्ते कामभॊगार्दम अन्यायेनार्दसंचयान |
12 āśāpāśaśatair baddhāḥ kāmakrodhaparāyaṇāḥ īhante kāmabhogārtham anyāyenārthasaṃcayān |
|
| 13 इथम अथ्य मया लब्धम इथं पराप्स्ये मनॊरदम इथम अस्तीथम अपि मे भविष्यति पुनर धनम |
13 idam adya mayā labdham idaṃ prāpsye manoratham idam astīdam api me bhaviṣyati punar dhanam |
13.-15. A démonikus ember így gondolkodik: "Most ennyi vagyonom van, s a terveim szerint ez gyarapodni fog. Oly sok minden az enyém, s a jövőben még több és több kincsem lesz. Volt egy ellenségem, de már megöltem, s előbb vagy utóbb a többivel is elbánok majd. Én vagyok mindennek az ura, mindennek az élvezője, tökéletes, hatalmas és boldog. Én vagyok a leggazdagabb, és előkelő rokonok vesznek körül. Senki sem olyan hatalmas és boldog, mint én. Áldozatokat hajtok majd végre, valamennyit adományozni is fogok, s így élvezem majd az életet." Ily módon téveszti meg őt a tudatlanság. |
| 14 असौ मया हतः शत्रुर हनिष्ये चापरान अपि ईश्वरॊ ऽहम अहं भॊगी सिथ्धॊ ऽहं बलवान सुखी |
14 asau mayā hataḥ śatrur haniṣye cāparān api īśvaro 'ham ahaṃ bhogī siddho 'haṃ balavān sukhī |
|
| 15 आढ्यॊ ऽभिजनवान अस्मि कॊ ऽनयॊ ऽसति सथृशॊ मया यक्ष्ये थास्यामि मॊथिष्य इत्य अज्ञानविमॊहिताः |
15 āḍhyo 'bhijanavān asmi ko 'nyo 'sti sadṛśo mayā yakṣye dāsyāmi modiṣya ity ajñānavimohitāḥ |
|
| 16 अनेकचित्तविभ्रान्ता मॊहजालसमावृताः परसक्ताः कामभॊगेषु पतन्ति नरके ऽशुचौ |
16 anekacittavibhrāntā mohajālasamāvṛtāḥ prasaktāḥ kāmabhogeṣu patanti narake 'śucau |
16. A számtalan aggodalomtól megzavarodva, az illúzió szövevényébe keveredve erős kötelék fűzi őket az érzéki örömökhöz, s a pokolba csúsznak. |
| 17 आत्मसंभाविताः सतब्धा धनमानमथान्विताः यजन्ते नामयज्ञैस ते थम्भेनाविधिपूर्वकम |
17 ātmasaṃbhāvitāḥ stabdhā dhanamānamadānvitāḥ yajante nāmayajñais te dambhenāvidhipūrvakam |
17. Önteltek, örökké szemtelenek, s a vagyon és az áltekintély káprázatában néha büszkén, minden előírást és szabályt mellőzve áldozatokat hajtanak végre, melyek csak nevükben áldozatok. |
| 18 अहंकारं बलं थर्पं कामं करॊधं च संश्रिताः माम आत्मपरथेहेषु परथ्विषन्तॊ ऽभयसूयकाः |
18 ahaṃkāraṃ balaṃ darpaṃ kāmaṃ krodhaṃ ca saṃśritāḥ mām ātmaparadeheṣu pradviṣanto 'bhyasūyakāḥ |
18. A démonok a hamis egótól, az erőtől, a büszkeségtől, a kéjtől és a dühtől megtévesztve irigyek lesznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, aki az ő testükben és mások testében egyaránt jelen van, és gyalázzák az igazi vallást. |
| 19 तान अहं थविषतः करूरान संसारेषु नराधमान कषिपाम्य अजस्रम अशुभान आसुरीष्व एव यॊनिषु |
19 tān ahaṃ dviṣataḥ krūrān saṃsāreṣu narādhamān kṣipāmy ajasram aśubhān āsurīṣv eva yoniṣu |
19. Örökre az anyagi lét óceánjába, a különféle démonikus fajokba dobom az irigyeket és a gonoszokat, az emberiség alját. |
| 20 आसुरीं यॊनिम आपन्ना मूढा जन्मनि जन्मनि माम अप्राप्यैव कौन्तेय ततॊ यान्त्य अधमां गतिम |
20 āsurīṃ yonim āpannā mūḍhā janmani janmani mām aprāpyaiva kaunteya tato yānty adhamāṃ gatim |
20. Óh, Kuntí fia! Az ilyen emberek újra és újra démoni fajokban fognak megszületni, így sohasem érhetnek el Engem. Fokozatosan a lét legszörnyűbb formájába süllyednek. |
| 21 तरिविधं नरकस्येथं थवारं नाशनम आत्मनः कामः करॊधस तदा लॊभस तस्माथ एतत तरयं तयजेत |
21 trividhaṃ narakasyedaṃ dvāraṃ nāśanam ātmanaḥ kāmaḥ krodhas tathā lobhas tasmād etat trayaṃ tyajet |
21. Három kapu nyílik e pokolba: a kéj, a düh és a mohóság. Minden józan embernek meg kell válnia tőlük, mert a lélek lealacsonyodásához vezetnek. |
| 22 एतैर विमुक्तः कौन्तेय तमॊथ्वारैस तरिभिर नरः आचरत्य आत्मनः शरेयस ततॊ याति परां गतिम |
22 etair vimuktaḥ kaunteya tamodvārais tribhir naraḥ ācaraty ātmanaḥ śreyas tato yāti parāṃ gatim |
22. Óh, Kuntí fia! Aki kikerülte a pokol e három kapuját, az olyan tettekbe fog, melyek elősegítik az önmegvalósítást. Ily módon fokozatosan eléri a legfelsőbb célt. |
| 23 यः शास्त्रविधिम उत्सृज्य वर्तते कामकारतः न स सिथ्धिम अवाप्नॊति न सुखं न परां गतिम |
23 yaḥ śāstravidhim utsṛjya vartate kāmakārataḥ na sa siddhim avāpnoti na sukhaṃ na parāṃ gatim |
23. De aki félredobja az írások parancsolatait, és saját kénye-kedvére cselekszik, az sem a tökéletességet, sem a boldogságot, sem a legvégső célt nem éri el. |
| 24 तस्माच छास्त्रं परमाणं ते कार्याकार्यव्यवस्दितौ जञात्वा शास्त्रविधानॊक्तं कर्म कर्तुम इहार्हसि |
24 tasmāc chāstraṃ pramāṇaṃ te kāryākāryavyavasthitau jñātvā śāstravidhānoktaṃ karma kartum ihārhasi |
24. Az írások útmutatásából kell megérteni, mi a kötelesség és mi nem. Miután az ember megismerte e szabályokat, cselekedjék úgy, hogy fokozatosan felemelkedhessen általuk. |
Tizenhetedik fejezet - A háromféle hit[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच ये शास्त्रविधिम उत्सृज्य यजन्ते शरथ्धयान्विताः तेषां निष्ठा तु का कृष्ण सत्त्वम आहॊ रजस तमः |
1 arjuna uvāca ye śāstravidhim utsṛjya yajante śraddhayānvitāḥ teṣāṃ niṣṭhā tu kā kṛṣṇa sattvam āho rajas tamaḥ |
1. Ardzsuna így kérdezett: Óh, Krisna, milyen helyzetben vannak azok, akik nem követik az írások elveit, hanem a saját elképzeléseik szerinti imádatba merülnek? Jóság, szenvedély vagy tudatlanság uralkodik-e az ilyen embereken? |
| 2 शरीभगवान उवाच तरिविधा भवति शरथ्धा थेहिनां सा सवभावजा सात्त्विकी राजसी चैव तामसी चेति तां शृणु |
2 śrībhagavān uvāca trividhā bhavati śraddhā dehināṃ sā svabhāvajā sāttvikī rājasī caiva tāmasī ceti tāṃ śṛṇu |
2. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jó, szenvedélyes és tudatlan, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet melyik kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről! |
| 3 सत्त्वानुरूपा सर्वस्य शरथ्धा भवति भारत शरथ्धामयॊ ऽयं पुरुषॊ यॊ यच्छ्रथ्धः स एव सः |
3 sattvānurūpā sarvasya śraddhā bhavati bhārata śraddhāmayo 'yaṃ puruṣo yo yacchraddhaḥ sa eva saḥ |
3. Óh, Bharata fia! Az ember egy bizonyos fajta hitet fejleszt ki aszerint, hogy létét a természet mely kötőerői befolyásolják. Úgy mondják, az élőlény hitét a rá jellemző kötőerő határozza meg. |
| 4 यजन्ते सात्त्विका थेवान यक्षरक्षांसि राजसाः परेतान भूतगणांश चान्ये यजन्ते तामसा जनाः |
4 yajante sāttvikā devān yakṣarakṣāṃsi rājasāḥ pretān bhūtagaṇāṃś cānye yajante tāmasā janāḥ |
4. A jóság kötőerejében élők a félisteneket, a szenvedélyben lévők a démonokat, a tudatlanság kötelékének rabjai pedig a szellemeket és a kísérteteket imádják. |
| 5 अशास्त्रविहितं घॊरं तप्यन्ते ये तपॊ जनाः थम्भाहंकारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः |
5 aśāstravihitaṃ ghoraṃ tapyante ye tapo janāḥ dambhāhaṃkārasaṃyuktāḥ kāmarāgabalānvitāḥ |
5.-6. Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást végeznek, melyet az írások nem ajánlanak, akiket a kéj és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobák, és sanyargatják testük anyagi elemeit, valamint a testen belül lakozó Felsőlelket, azokat démonokként ismerik. |
| 6 कर्शयन्तः शरीरस्दं भूतग्रामम अचेतसः मां चैवान्तःशरीरस्दं तान विथ्ध्य आसुरनिश्चयान |
6 karśayantaḥ śarīrasthaṃ bhūtagrāmam acetasaḥ māṃ caivāntaḥśarīrasthaṃ tān viddhy āsuraniścayān |
|
| 7 आहारस तव अपि सर्वस्य तरिविधॊ भवति परियः यज्ञस तपस तदा थानं तेषां भेथम इमं शृणु |
7 āhāras tv api sarvasya trividho bhavati priyaḥ yajñas tapas tathā dānaṃ teṣāṃ bhedam imaṃ śṛṇu |
7. Még az étel is háromféle lehet, amit az egyes emberek kedvelnek, az anyagi természet három kötőerejének megfelelően. Így igaz ez áldozatok, a vezeklés és az adományozásra esetében is. Halld most, amit a közöttük lévő különbségről elmondok! |
| 8 आयुःसत्त्वबलारॊग्यसुखप्रीतिविवर्धनाः रस्याः सनिग्धाः सदिरा हृथ्या आहाराः सात्त्विकप्रियाः |
8 āyuḥsattvabalārogyasukhaprītivivardhanāḥ rasyāḥ snigdhāḥ sthirā hṛdyā āhārāḥ sāttvikapriyāḥ |
8. A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet. |
| 9 कट्वम्ललवणात्युष्णतीक्ष्णरूक्षविथाहिनः आहारा राजसस्येष्टा थुःखशॊकामयप्रथाः |
9 kaṭvamlalavaṇātyuṣṇatīkṣṇarūkṣavidāhinaḥ āhārā rājasasyeṣṭā duḥkhaśokāmayapradāḥ |
9. A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak. |
| 10 यातयामं गतरसं पूति पर्युषितं च यत उच्छिष्टम अपि चामेध्यं भॊजनं तामसप्रियम |
10 yātayāmaṃ gatarasaṃ pūti paryuṣitaṃ ca yat ucchiṣṭam api cāmedhyaṃ bhojanaṃ tāmasapriyam |
10. A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételeket szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami ízetlen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült. |
| 11 अफलाकाङ्क्षिभिर यज्ञॊ विधिथृष्टॊ य इज्यते यष्टव्यम एवेति मनः समाधाय स सात्त्विकः |
11 aphalākāṅkṣibhir yajño vidhidṛṣṭo ya ijyate yaṣṭavyam eveti manaḥ samādhāya sa sāttvikaḥ |
11. Az áldozatok közül az tartozik a jóság kötőerejébe, amelyet az írások szabályai szerint, kötelességből hajtanak végre, anélkül hogy ennek fejében jutalomra vágynának. |
| 12 अभिसंधाय तु फलं थम्भार्दम अपि चैव यत इज्यते भरतश्रेष्ठ तं यज्ञं विथ्धि राजसम |
12 abhisaṃdhāya tu phalaṃ dambhārtham api caiva yat ijyate bharataśreṣṭha taṃ yajñaṃ viddhi rājasam |
12. Óh, Bháraták vezére! Arra az áldozatra, amelyet valamilyen anyagi célból vagy büszkeségből hajtanak végre, a szenvedély kötőereje jellemző. |
| 13 विधिहीनम असृष्टान्नं मन्त्रहीनम अथक्षिणम शरथ्धाविरहितं यज्ञं तामसं परिचक्षते |
13 vidhihīnam asṛṣṭānnaṃ mantrahīnam adakṣiṇam śraddhāvirahitaṃ yajñaṃ tāmasaṃ paricakṣate |
13. A tudatlanság kötőerejében lévőnek kell tekinteni az írások parancsait figyelmen kívül hagyó áldozatot, amelynek során nem osztanak praszádamot lelki ételt , nem zengenek védikus himnuszokat, nem jutalmazzák meg a papokat, és amelyet hit nélkül hajtanak végre. |
| 14 थेवथ्विजगुरुप्राज्ञपूजनं शौचम आर्जवम बरह्मचर्यम अहिंसा च शारीरं तप उच्यते |
14 devadvijaguruprājñapūjanaṃ śaucam ārjavam brahmacaryam ahiṃsā ca śārīraṃ tapa ucyate |
14. A test fegyelmezése a Legfelsőbb Úr, a bráhmanák, a lelki tanítómester, valamint az olyan feljebbvalók, mint az apa és az anya imádatából áll. A tisztaság, az egyszerűség, a cölibátus és az erőszaknélküliség szintén hozzá tartozik. |
15 अनुथ्वेगकरं वाक्यं सत्यं परियहितं च यत सवाध्यायाभ्यसनं चैव वाङ्मयं तप उच्यते |
15 anudvegakaraṃ vākyaṃ satyaṃ priyahitaṃ ca yat svādhyāyābhyasanaṃ caiva vāṅmayaṃ tapa ucyate |
15. A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat. |
| 16 मनःप्रसाथः सौम्यत्वं मौनम आत्मविनिग्रहः भावसंशुथ्धिर इत्य एतत तपॊ मानसम उच्यते |
16 manaḥprasādaḥ saumyatvaṃ maunam ātmavinigrahaḥ bhāvasaṃśuddhir ity etat tapo mānasam ucyate |
16. Az elme vezeklését az elégedettség, az egyszerűség, a komolyság, az önfegyelem és a lét tisztítása jelenti. |
| 17 शरथ्धया परया तप्तं तपस तत तरिविधं नरैः अफलाकाङ्क्षिभिर युक्तैः सात्त्विकं परिचक्षते |
17 śraddhayā parayā taptaṃ tapas tat trividhaṃ naraiḥ aphalākāṅkṣibhir yuktaiḥ sāttvikaṃ paricakṣate |
17. Ez a háromféle vezeklés, melyet transzcendentális hittel hajtanak végre, a jóság természetéhez tartozik, s az olyan emberek végzik, akik nem az anyagi haszon, hanem a Legfelsőbb elégedettsége érdekében cselekszenek. |
| 18 सत्कारमानपूजार्दं तपॊ थम्भेन चैव यत करियते तथ इह परॊक्तं राजसं चलम अध्रुवम |
18 satkāramānapūjārthaṃ tapo dambhena caiva yat kriyate tad iha proktaṃ rājasaṃ calam adhruvam |
18. A büszkeségből, a tisztelet, megbecsülés és imádat érdekében végzett vezeklés a szenvedély kötőerejéhez tartozik, és se nem szilárd, se nem állandó. |
| 19 मूढग्राहेणात्मनॊ यत पीडया करियते तपः परस्यॊत्साथनार्दं वा तत तामसम उथाहृतम |
19 mūḍhagrāheṇātmano yat pīḍayā kriyate tapaḥ parasyotsādanārthaṃ vā tat tāmasam udāhṛtam |
19. Az olyan vezeklésről, melyet ostobán, önkínzással végeznek, amely mások bántalmazásával vagy elpusztításával jár, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejében van. |
| 20 थातव्यम इति यथ थानं थीयते ऽनुपकारिणे थेशे काले च पात्रे च तथ थानं सात्त्विकं समृतम |
20 dātavyam iti yad dānaṃ dīyate 'nupakāriṇe deśe kāle ca pātre ca tad dānaṃ sāttvikaṃ smṛtam |
20. Ha valaki kötelességből, a helyes időben és a megfelelő helyen, az arra méltó személynek adományoz, s nem vágyik ellenszolgáltatásra, azt a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni. |
| 21 यत तु परत्युपकारार्दं फलम उथ्थिश्य वा पुनः थीयते च परिक्लिष्टं तथ थानं राजसं समृतम |
21 yat tu pratyupakārārthaṃ phalam uddiśya vā punaḥ dīyate ca parikliṣṭaṃ tad dānaṃ rājasaṃ smṛtam |
21. Ám ha valaki a viszonzás reményében, gyümölcsöző eredményekre vágyva vagy kelletlenül ad, tette a szenvedély kötőerejébe tartozik. |
| 22 अथेशकाले यथ थानम अपात्रेभ्यश च थीयते असत्कृतम अवज्ञातं तत तामसम उथाहृतम |
22 adeśakāle yad dānam apātrebhyaś ca dīyate asatkṛtam avajñātaṃ tat tāmasam udāhṛtam |
22. A tisztátlan helyen és nem megfelelő időben, kellő figyelem és tisztelet nélkül és arra méltatlan embereknek történő adományozás a tudatlanság kötőerejében van. |
| 23 ओं तत सथ इति निर्थेशॊ बरह्मणस तरिविधः समृतः बराह्मणास तेन वेथाश च यज्ञाश च विहिताः पुरा |
23 oṃ tat sad iti nirdeśo brahmaṇas trividhaḥ smṛtaḥ brāhmaṇās tena vedāś ca yajñāś ca vihitāḥ purā |
23. Om tat sat: e három szó a teremtés kezdete óta a Legfelsőbb Abszolút Igazságra utal. E három szót, amely jelképesen az Abszolút Igazságot képviseli, a bráhmanák a Védák himnuszait zengve és a Legfelsőbb elégedettsége érdekében végzett áldozatok során ejtik ki. |
| 24 तस्माथ ओम इत्य उथाहृत्य यज्ञथानतपःक्रियाः परवर्तन्ते विधानॊक्ताः सततं बरह्मवाथिनाम |
24 tasmād om ity udāhṛtya yajñadānatapaḥkriyāḥ pravartante vidhānoktāḥ satataṃ brahmavādinām |
24. Ezért a transzcendentalisták, akik az írások szabályai szerint mutatnak be áldozatokat, adományoznak és vezekelnek, a Legfelsőbb elérése érdekében először mindig az om szót ejtik ki. |
| 25 तथ इत्य अनभिसंधाय फलं यज्ञतपःक्रियाः थानक्रियाश च विविधाः करियन्ते मॊक्षकाङ्क्षिभिः |
25 tad ity anabhisaṃdhāya phalaṃ yajñatapaḥkriyāḥ dānakriyāś ca vividhāḥ kriyante mokṣakāṅkṣibhiḥ |
25. A különféle áldozatokat, vezeklést és adományozást a gyümölcsöző eredményre való vágy nélkül, a "tat" szóval kell végrehajtani. E transzcendentális tettek célja az, hogy az ember megszabadulhasson az anyagi kötelékektől. |
| 26 सथ्भावे साधुभावे च सथ इत्य एतत परयुज्यते परशस्ते कर्मणि तदा सच्छब्थः पार्द युज्यते |
26 sadbhāve sādhubhāve ca sad ity etat prayujyate praśaste karmaṇi tathā sacchabdaḥ pārtha yujyate |
26.-27. Az odaadó áldozat célja az Abszolút Igazság, amelyet a "szat" szó jelöl. Óh, Prithá fia, az ilyen áldozat bemutatóját és a Legfelsőbb Személy örömére végzett, az abszolút természetnek megfelelő áldozatot, vezeklést és adományozást szintén "szat"-nak nevezik. |
| 27 यज्ञे तपसि थाने च सदितिः सथ इति चॊच्यते कर्म चैव तथर्दीयं सथ इत्य एवाभिधीयते |
27 yajñe tapasi dāne ca sthitiḥ sad iti cocyate karma caiva tadarthīyaṃ sad ity evābhidhīyate |
|
| 28 अश्रथ्धया हुतं थत्तं तपस तप्तं कृतं च यत असथ इत्य उच्यते पार्द न च तत परेत्य नॊ इह |
28 aśraddhayā hutaṃ dattaṃ tapas taptaṃ kṛtaṃ ca yat asad ity ucyate pārtha na ca tat pretya no iha |
28. Óh, Prithá fia! Mindaz, amit áldozatként, adományozásként és vezeklésként a Legfelsőbben való hit nélkül hajtanak végre, ideiglenes. Az ilyen tettet "aszat"-nak nevezik, és semmi áldással nem jár sem ebben, sem a következő életben. |
Tizennyolcadik fejezet - Végkövetkeztetés - a tökéletes lemondás[szerkesztés]
| 1 अर्जुन उवाच संन्यासस्य महाबाहॊ तत्त्वम इच्छामि वेथितुम तयागस्य च हृषीकेश पृदक केशिनिषूथन |
1 arjuna uvāca saṃnyāsasya mahābāho tattvam icchāmi veditum tyāgasya ca hṛṣīkeśa pṛthak keśiniṣūdana |
1. Ardzsuna így szólt: Óh, erős karú, óh, Késí démon legyőzője, érzékek Ura, szeretném megérteni a lemondás tjága és a lemondott életrend szannjásza célját! |
| 2 शरीभगवान उवाच काम्यानां कर्मणां नयासं संन्यासं कवयॊ विथुः सर्वकर्मफलत्यागं पराहुस तयागं विचक्षणाः |
2 śrībhagavān uvāca kāmyānāṃ karmaṇāṃ nyāsaṃ saṃnyāsaṃ kavayo viduḥ sarvakarmaphalatyāgaṃ prāhus tyāgaṃ vicakṣaṇāḥ |
2. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A nagy tudású bölcsek lemondott életrendnek szannjászának nevezik azt, amikor valaki felhagy az anyagi vággyal végzett tettekkel, s ha feladja valamennyi tette gyümölcsét, azt lemondásnak tjágának hívják. |
| 3 तयाज्यं थॊषवथ इत्य एके कर्म पराहुर मनीषिणः यज्ञथानतपःकर्म न तयाज्यम इति चापरे |
3 tyājyaṃ doṣavad ity eke karma prāhur manīṣiṇaḥ yajñadānatapaḥkarma na tyājyam iti cāpare |
3. Némely tanult ember úgy véli, hogy mindenfajta gyümölcsöző tett rossz, ezért fel kell hagyni velük, míg más bölcsek azt állítják, hogy az áldozat, adományozás és vezeklés tetteiről sohasem szabad lemondani. |
| 4 निश्चयं शृणु मे तत्र तयागे भरतसत्तम तयागॊ हि पुरुषव्याघ्र तरिविधः संप्रकीर्तितः |
4 niścayaṃ śṛṇu me tatra tyāge bharatasattama tyāgo hi puruṣavyāghra trividhaḥ saṃprakīrtitaḥ |
4. Óh, legkiválóbb Bhárata, halld most az Én véleményem a lemondásról! Óh, tigris az emberek között, az írások háromféle lemondásról tesznek említést. |
| 5 यज्ञथानतपःकर्म न तयाज्यं कार्यम एव तत यज्ञॊ थानं तपश चैव पावनानि मनीषिणाम |
5 yajñadānatapaḥkarma na tyājyaṃ kāryam eva tat yajño dānaṃ tapaś caiva pāvanāni manīṣiṇām |
5. Az áldozás, adományozás és vezeklés tetteit nem szabad feladni, mindig végre kell hajtani azokat. Tény, hogy mindhárom tisztítóan hat még a nagy lelkekre is. |
| 6 एतान्य अपि तु कर्माणि सङ्गं तयक्त्वा फलानि च कर्तव्यानीति मे पार्द निश्चितं मतम उत्तमम |
6 etāny api tu karmāṇi saṅgaṃ tyaktvā phalāni ca kartavyānīti me pārtha niścitaṃ matam uttamam |
6. Óh, Prithá fia! Mindezt ragaszkodás nélkül, az eredményre nem vágyakozva, kötelességből kell végrehajtani. Ez az Én végső véleményem. |
| 7 नियतस्य तु संन्यासः कर्मणॊ नॊपपथ्यते मॊहात तस्य परित्यागस तामसः परिकीर्तितः |
7 niyatasya tu saṃnyāsaḥ karmaṇo nopapadyate mohāt tasya parityāgas tāmasaḥ parikīrtitaḥ |
7. Az előírt kötelességeket sohasem szabad feladni. Ha valaki az illúziótól megtévesztve mégis megválik tőlük, lemondását a tudatlanság kötőerejébe sorolják. |
| 8 थुःखम इत्य एव यत कर्म कायक्लेशभयात तयजेत स कृत्वा राजसं तयागं नैव तयागफलं लभेत |
8 duḥkham ity eva yat karma kāyakleśabhayāt tyajet sa kṛtvā rājasaṃ tyāgaṃ naiva tyāgaphalaṃ labhet |
8. Aki a testi kényelmetlenségtől tartva vagy mert fáradságosak, felhagy előírt kötelességeivel, annak lemondása a szenvedély kötőerejében van. Az ilyen tett sohasem vezet fejlődéshez a lemondás terén. |
| 9 कार्यम इत्य एव यत कर्म नियतं करियते ऽरजुन सङ्गं तयक्त्वा फलं चैव स तयागः सात्त्विकॊ मतः |
9 kāryam ity eva yat karma niyataṃ kriyate 'rjuna saṅgaṃ tyaktvā phalaṃ caiva sa tyāgaḥ sāttviko mataḥ |
9. Óh, Ardzsuna, aki csak azért hajtja végre előírt kötelességét, mert annak úgy kell lennie, aki megválik minden anyagi kapcsolattól, s aki nem ragaszkodik többé a tett gyümölcseihez, annak lemondása a jóság minőségébe tartozik. |
| 10 न थवेष्ट्य अकुशलं कर्म कुशले नानुषज्जते तयागी सत्त्वसमाविष्टॊ मेधावी छिन्नसंशयः |
10 na dveṣṭy akuśalaṃ karma kuśale nānuṣajjate tyāgī sattvasamāviṣṭo medhāvī chinnasaṃśayaḥ |
10. A jóság kötőerejében élő, intelligens lemondó nem gyűlöli a kedvezőtlen cselekedeteket, de a kedvezőhöz sem ragaszkodik, s nincsenek kétségei a tetteket illetően. |
| 11 न हि थेहभृता शक्यं तयक्तुं कर्माण्य अशेषतः यस तु कर्मफलत्यागी स तयागीत्य अभिधीयते |
11 na hi dehabhṛtā śakyaṃ tyaktuṃ karmāṇy aśeṣataḥ yas tu karmaphalatyāgī sa tyāgīty abhidhīyate |
11. A megtestesült lélek valójában képtelen minden tettől megválni. Ezért mondják, hogy az igazi lemondás az, ha valaki a tettei gyümölcséről mond le. |
| 12 अनिष्टम इष्टं मिश्रं च तरिविधं कर्मणः फलम भवत्य अत्यागिनां परेत्य न तु संन्यासिनां कव चित |
12 aniṣṭam iṣṭaṃ miśraṃ ca trividhaṃ karmaṇaḥ phalam bhavaty atyāgināṃ pretya na tu saṃnyāsināṃ kva cit |
12. Aki nem él lemondásban, annak tettei háromféle gyümölcsöt teremnek a halála után: kedvezőt, kedvezőtlent és ezek keverékét. A lemondott rendben élőkre azonban nem vár olyan eredmény, amelytől szenvedniük kell, vagy amelyet élvezhetnek. |
| 13 पञ्चैतानि महाबाहॊ कारणानि निबॊध मे सांख्ये कृतान्ते परॊक्तानि सिथ्धये सर्वकर्मणाम |
13 pañcaitāni mahābāho kāraṇāni nibodha me sāṃkhye kṛtānte proktāni siddhaye sarvakarmaṇām |
13. Óh, erős karú Ardzsuna, a Védánta szerint minden tett végrehajtásában öt tényező játszik szerepet. Hallj most Tőlem ezekről! |
| 14 अधिष्ठानं तदा कर्ता करणं च पृदग्विधम विविधाश च पृदक्चेष्टा थैवं चैवात्र पञ्चमम |
14 adhiṣṭhānaṃ tathā kartā karaṇaṃ ca pṛthagvidham vividhāś ca pṛthakceṣṭā daivaṃ caivātra pañcamam |
14. A cselekvés helyszíne a test , a végrehajtója, a különböző érzékek, a törekvés különféle fajtái és végül a Felsőlélek � ezek alkotják a tett öt tényezőjét. |
| 15 शरीरवाङ्मनॊभिर यत कर्म परारभते नरः नयाय्यं वा विपरीतं वा पञ्चैते तस्य हेतवः |
15 śarīravāṅmanobhir yat karma prārabhate naraḥ nyāyyaṃ vā viparītaṃ vā pañcaite tasya hetavaḥ |
15. Ez az öt tényező idéz elő minden helyes vagy helytelen tettet, amit az ember a testével, elméjével és beszédével végrehajt. |
| 16 तत्रैवं सति कर्तारम आत्मानं केवलं तु यः पश्यत्य अकृतबुथ्धित्वान न स पश्यति थुर्मतिः |
16 tatraivaṃ sati kartāram ātmānaṃ kevalaṃ tu yaḥ paśyaty akṛtabuddhitvān na sa paśyati durmatiḥ |
16. Ezért aki figyelmen kívül hagyja ezt az öt tényezőt, s önmagát hiszi egyedüli cselekvőnek, az nem kellőképpen intelligens, és nem a valóságnak megfelelően lát. |
| 17 यस्य नाहंकृतॊ भावॊ बुथ्धिर यस्य न लिप्यते हत्वापि स इमाँल लॊकान न हन्ति न निबध्यते |
17 yasya nāhaṃkṛto bhāvo buddhir yasya na lipyate hatvāpi sa imāṁl lokān na hanti na nibadhyate |
17. Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le. |
| 18 जञानं जञेयं परिज्ञाता तरिविधा कर्मचॊथना करणं कर्म कर्तेति तरिविधः कर्मसंग्रहः |
18 jñānaṃ jñeyaṃ parijñātā trividhā karmacodanā karaṇaṃ karma karteti trividhaḥ karmasaṃgrahaḥ |
18. A tudás, a tudás tárgya és a tudó a tett három ösztönző tényezője; az érzékek, a cselekedet és a cselekvő pedig a tett három összetevője. |
| 19 जञानं कर्म च कर्ता च तरिधैव गुणभेथतः परॊच्यते गुणसंख्याने यदावच छृणु तान्य अपि |
19 jñānaṃ karma ca kartā ca tridhaiva guṇabhedataḥ procyate guṇasaṃkhyāne yathāvac chṛṇu tāny api |
19. Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően a tudás, a tett és a cselekvő háromféle lehet. Hallj hát Tőlem ezekről is! |
| 20 सर्वभूतेषु येनैकं भावम अव्ययम ईक्षते अविभक्तं विभक्तेषु तज जञानं विथ्धि सात्त्विकम |
20 sarvabhūteṣu yenaikaṃ bhāvam avyayam īkṣate avibhaktaṃ vibhakteṣu taj jñānaṃ viddhi sāttvikam |
20. Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg. |
| 21 पृदक्त्वेन तु यज जञानं नानाभावान पृदग्विधान वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज जञानं विथ्धि राजसम |
21 pṛthaktvena tu yaj jñānaṃ nānābhāvān pṛthagvidhān vetti sarveṣu bhūteṣu taj jñānaṃ viddhi rājasam |
21. A szenvedély kötőerejébe az a tudás tartozik, amelynek alapján a különböző testekben az ember különféle élőlényeket lát. |
| 22 यत तु कृत्स्नवथ एकस्मिन कार्ये सक्तम अहैतुकम अतत्त्वार्दवथ अल्पं च तत तामसम उथाहृतम |
22 yat tu kṛtsnavad ekasmin kārye saktam ahaitukam atattvārthavad alpaṃ ca tat tāmasam udāhṛtam |
22. Az igazságról mit sem tudó, csekély ismeretről, amelynek birtokában úgy vonzódik az ember egy bizonyos fajta munkához, mint az egyetlenhez, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejébe tartozik. |
| 23 नियतं सङ्गरहितम अरागथ्वेषतः कृतम अफलप्रेप्सुना कर्म यत तत सात्त्विकम उच्यते |
23 niyataṃ saṅgarahitam arāgadveṣataḥ kṛtam aphalaprepsunā karma yat tat sāttvikam ucyate |
23. A szabályozott tettet, amit a gyümölcsöző eredményekre nem vágyó ember ragaszkodás, vonzódás és gyűlölet nélkül hajt végre, a jóság kötőerejébe sorolják. |
| 24 यत तु कामेप्सुना कर्म साहंकारेण वा पुनः करियते बहुलायासं तथ राजसम उथाहृतम |
24 yat tu kāmepsunā karma sāhaṃkāreṇa vā punaḥ kriyate bahulāyāsaṃ tad rājasam udāhṛtam |
24. Azt a tettet azonban, amelyet nagy erőfeszítéssel végez a vágyait kielégíteni óhajtó, s ami a hamis egóból származik, a szenvedély kötőerejébe tartozónak tekintik. |
| 25 अनुबन्धं कषयं हिंसाम अनपेक्ष्य च पौरुषम मॊहाथ आरभ्यते कर्म यत तत तामसम उच्यते |
25 anubandhaṃ kṣayaṃ hiṃsām anapekṣya ca pauruṣam mohād ārabhyate karma yat tat tāmasam ucyate |
25. Úgy mondják, hogy az olyan tettet, amelyet illúzióban, az írások utasításait mellőzve, a belőle származó kötöttséget figyelmen kívül hagyva hajtanak végre, nem törődve azzal, hogy az mások számára ártalmas és szenvedést okoz, a tudatlanság kötőereje jellemzi. |
| 26 मुक्तसङ्गॊ ऽनहंवाथी धृत्युत्साहसमन्वितः सिथ्ध्यसिथ्ध्यॊर निर्विकारः कर्ता सात्त्विक उच्यते |
26 muktasaṅgo 'nahaṃvādī dhṛtyutsāhasamanvitaḥ siddhyasiddhyor nirvikāraḥ kartā sāttvika ucyate |
26. Aki kötelességeit az anyagi természet kötőerőivel való kapcsolattól és a hamis egótól megszabadulva, nagy elszántsággal és lelkesedéssel végzi, s nem ingatja meg sem siker, sem kudarc, arról azt mondják, a jóság kötőerejében cselekszik. |
| 27 रागी कर्मफलप्रेप्सुर लुब्धॊ हिंसात्मकॊ ऽशुचिः हर्षशॊकान्वितः कर्ता राजसः परिकीर्तितः |
27 rāgī karmaphalaprepsur lubdho hiṃsātmako 'śuciḥ harṣaśokānvitaḥ kartā rājasaḥ parikīrtitaḥ |
27. Az a cselekvő, aki ragaszkodik a tetthez és annak gyümölcséhez, élvezni akarja azt, mohó, mindig irigy, tisztátalan, s az öröm és bánat befolyása alatt áll, a szenvedély kötőerejében van. |
| 28 अयुक्तः पराकृतः सतब्धः शठॊ नैकृतिकॊ ऽलसः विषाथी थीर्घसूत्री च कर्ता तामस उच्यते |
28 ayuktaḥ prākṛtaḥ stabdhaḥ śaṭho naikṛtiko 'lasaḥ viṣādī dīrghasūtrī ca kartā tāmasa ucyate |
28. Az pedig, aki mindig olyan munkát végez, ami ellenkezik az írások parancsaival, materialista, önfejű, csaló, jól ért mások megsértéséhez, lusta, állandóan mogorva és halogató, a tudatlanság kötőerejébe tartozik. |
| 29 बुथ्धेर भेथं धृतेश चैव गुणतस तरिविधं शृणु परॊच्यमानम अशेषेण पृदक्त्वेन धनंजय |
29 buddher bhedaṃ dhṛteś caiva guṇatas trividhaṃ śṛṇu procyamānam aśeṣeṇa pṛthaktvena dhanaṃjaya |
29. Óh, gazdagság meghódítója, figyelj, amint részletesen leírom neked az anyagi természet kötőerői szerinti háromféle megértést és eltökéltséget! |
| 30 परवृत्तिं च निवृत्तिं च कार्याकार्ये भयाभये बन्धं मॊक्षं च या वेत्ति बुथ्धिः सा पार्द सात्त्विकी |
30 pravṛttiṃ ca nivṛttiṃ ca kāryākārye bhayābhaye bandhaṃ mokṣaṃ ca yā vetti buddhiḥ sā pārtha sāttvikī |
30. Óh, Prithá fia, az a megértés, aminek segítségével az ember tudja, hogy mit kell tennie, és milyen cselekvéstől kell tartózkodnia, mitől kell félnie és mitől nem, mi az, ami leköti, és mi az, ami felszabadítja, a jóság kötőerejébe tartozik. |
| 31 यया धर्मम अधर्मं च कार्यं चाकार्यम एव च अयदावत परजानाति बुथ्धिः सा पार्द राजसी |
31 yayā dharmam adharmaṃ ca kāryaṃ cākāryam eva ca ayathāvat prajānāti buddhiḥ sā pārtha rājasī |
31. Az a megértés, amely nem tud különbséget tenni a vallás és a vallástalanság, valamint a végrehajtandó és az elkerülendő tettek között, a szenvedély kötőerejében van, óh, Prithá fia. |
| 32 अधर्मं धर्मम इति या मन्यते तमसावृता सर्वार्दान विपरीतांश च बुथ्धिः सा पार्द तामसी |
32 adharmaṃ dharmam iti yā manyate tamasāvṛtā sarvārthān viparītāṃś ca buddhiḥ sā pārtha tāmasī |
32. Óh, Pártha, az illúzió és a sötétség varázsa alatt a vallástalanságot vallásnak, a vallást vallástalanságnak vélő, mindig rossz irányba törekvő értelem a tudatlanság kötőerejébe tartozik. |
| 33 धृत्या यया धारयते मनःप्राणेन्थ्रियक्रियाः यॊगेनाव्यभिचारिण्या धृतिः सा पार्द सात्त्विकी |
33 dhṛtyā yayā dhārayate manaḥprāṇendriyakriyāḥ yogenāvyabhicāriṇyā dhṛtiḥ sā pārtha sāttvikī |
33. Óh, Prithá fia, az a töretlen határozottság, amelyet azzal a rendíthetetlenséggel lehet fenntartani, melyre a jóga gyakorlásával tesz szert az ember, s ami így fegyelmezi az elme, az élet és az érzékek működését, a jóság minőségében van. |
| 34 यया तु धर्मकामार्दान धृत्या धारयते ऽरजुन परसङ्गेन फलाकाङ्क्षी धृतिः सा पार्द राजसी |
34 yayā tu dharmakāmārthān dhṛtyā dhārayate 'rjuna prasaṅgena phalākāṅkṣī dhṛtiḥ sā pārtha rājasī |
34. Óh, Ardzsuna, az a határozottság, amely az embert szorosan a vallás, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés terén elérhető gyümölcsöző eredményekhez köti, a szenvedély minőségében van. |
| 35 यया सवप्नं भयं शॊकं विषाथं मथम एव च न विमुञ्चति थुर्मेधा धृतिः सा पार्द तामसी |
35 yayā svapnaṃ bhayaṃ śokaṃ viṣādaṃ madam eva ca na vimuñcati durmedhā dhṛtiḥ sā pārtha tāmasī |
35. Az az ostoba eltökéltség pedig, óh, Prithá fia, amely nem képes túljutni az álmon, a félelmen, a bánkódáson, a mogorvaságon és az illúzión, a tudatlanság kötőerejébe tartozik. |
| 36 सुखं तव इथानीं तरिविधं शृणु मे भरतर्षभ अभ्यासाथ रमते यत्र थुःखान्तं च निगच्छति |
36 sukhaṃ tv idānīṃ trividhaṃ śṛṇu me bharatarṣabha abhyāsād ramate yatra duḥkhāntaṃ ca nigacchati |
36. Óh, legkiválóbb Bhárata, kérlek, hallj most Tőlem a háromféle boldogságról, amit a feltételekhez kötött lélek élvez, és amely néha minden szenvedésének véget vet! |
| 37 यत तथग्रे विषम इव परिणामे ऽमृतॊपमम तत सुखं सात्त्विकं परॊक्तम आत्मबुथ्धिप्रसाथजम |
37 yat tadagre viṣam iva pariṇāme 'mṛtopamam tat sukhaṃ sāttvikaṃ proktam ātmabuddhiprasādajam |
37. Az a boldogság, ami a kezdetben méregnek tűnik, de végül nektárrá válik, és ami ráébreszti az embert az önmegvalósításra, a jóság kötőerejébe tartozik. |
| 38 विषयेन्थ्रियसंयॊगाथ यत तथग्रे ऽमृतॊपमम परिणामे विषम इव तत सुखं राजसं समृतम |
38 viṣayendriyasaṃyogād yat tadagre 'mṛtopamam pariṇāme viṣam iva tat sukhaṃ rājasaṃ smṛtam |
38. Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják. |
| 39 यथ अग्रे चानुबन्धे च सुखं मॊहनम आत्मनः निथ्रालस्यप्रमाथॊत्दं तत तामसम उथाहृतम |
39 yad agre cānubandhe ca sukhaṃ mohanam ātmanaḥ nidrālasyapramādotthaṃ tat tāmasam udāhṛtam |
39. Az a boldogság pedig, ami nem törődik az önmegvalósítással, ami az elejétől a végéig illúzió, s alvásból, tunyaságból és tévhitből születik, a tudatlanság kötőerejében van. |
| 40 न तथ अस्ति पृदिव्यां वा थिवि थेवेषु वा पुनः सत्त्वं परकृतिजैर मुक्तं यथ एभिः सयात तरिभिर गुणैः |
40 na tad asti pṛthivyāṃ vā divi deveṣu vā punaḥ sattvaṃ prakṛtijair muktaṃ yad ebhiḥ syāt tribhir guṇaiḥ |
40. Nincsen olyan lény, sem itt, sem a felsőbb bolygók félistenei között, aki mentes lenne az anyagi természetből születő három kötőerőtől. |
| 41 बराह्मणक्षत्रियविशां शूथ्राणां च परंतप कर्माणि परविभक्तानि सवभावप्रभवैर गुणैः |
41 brāhmaṇakṣatriyaviśāṃ śūdrāṇāṃ ca paraṃtapa karmāṇi pravibhaktāni svabhāvaprabhavair guṇaiḥ |
41. Óh, ellenség fenyítője, a bráhmanákat, ksatrijákat, vaisjákat és súdrákat az anyagi kötőerők szerinti természetükből adódó tulajdonságaik alapján különböztetik meg egymástól. |
| 42 शमॊ थमस तपः शौचं कषान्तिर आर्जवम एव च जञानं विज्ञानम आस्तिक्यं बरह्मकर्म सवभावजम |
42 śamo damas tapaḥ śaucaṃ kṣāntir ārjavam eva ca jñānaṃ vijñānam āstikyaṃ brahmakarma svabhāvajam |
42. A bráhmanák munkáját az alábbi, természetükből adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság. |
| 43 शौर्यं तेजॊ धृतिर थाक्ष्यं युथ्धे चाप्य अपलायनम थानम ईश्वरभावश च कषात्रं कर्म सवभावजम |
43 śauryaṃ tejo dhṛtir dākṣyaṃ yuddhe cāpy apalāyanam dānam īśvarabhāvaś ca kṣātraṃ karma svabhāvajam |
43. Hősiesség, erő, elszántság, leleményesség, bátorság a csatában, nagylelkűség és vezetőképesség � ezek a természetes tulajdonságok jellemzik a ksatriyák tetteit. |
| 44 कृषिगॊरक्ष्यवाणिज्यं वैश्यकर्म सवभावजम परिचर्यात्मकं कर्म शूथ्रस्यापि सवभावजम |
44 kṛṣigorakṣyavāṇijyaṃ vaiśyakarma svabhāvajam paricaryātmakaṃ karma śūdrasyāpi svabhāvajam |
44. A vaisyák természetének megfelelő munka a földművelés, a tehénvédelem és a kereskedés, a súdráké pedig a kétkezi munka és mások szolgálata. |
| 45 सवे सवे कर्मण्य अभिरतः संसिथ्धिं लभते नरः सवकर्मनिरतः सिथ्धिं यदा विन्थति तच छृणु |
45 sve sve karmaṇy abhirataḥ saṃsiddhiṃ labhate naraḥ svakarmanirataḥ siddhiṃ yathā vindati tac chṛṇu |
45. Mindenki elérheti a tökéletességet, ha a rá jellemző tulajdonságoknak megfelelő munkát végzi. Halld most Tőlem, hogyan lehetséges ez! |
| 46 यतः परवृत्तिर भूतानां येन सर्वम इथं ततम सवकर्मणा तम अभ्यर्च्य सिथ्धिं विन्थति मानवः |
46 yataḥ pravṛttir bhūtānāṃ yena sarvam idaṃ tatam svakarmaṇā tam abhyarcya siddhiṃ vindati mānavaḥ |
46. Ha a mindent átható Urat, minden élőlény eredetét imádja az ember, akkor a számára előírt tetteket végezve elérheti a tökéletességet. |
| 47 शरेयान सवधर्मॊ विगुणः परधर्मात सवनुष्ठितात सवभावनियतं कर्म कुर्वन नाप्नॊति किल्बिषम |
47 śreyān svadharmo viguṇaḥ paradharmāt svanuṣṭhitāt svabhāvaniyataṃ karma kurvan nāpnoti kilbiṣam |
47. Még ha tökéletlenül hajtja is végre saját kötelességét az ember, az jobb, mint ha a másét végzi el tökéletesen. A természete alapján előírt kötelességeinek eleget téve sohasem éri bűnös visszahatás. |
| 48 सहजं कर्म कौन्तेय सथॊषम अपि न तयजेत सर्वारम्भा हि थॊषेण धूमेनाग्निर इवावृताः |
48 sahajaṃ karma kaunteya sadoṣam api na tyajet sarvārambhā hi doṣeṇa dhūmenāgnir ivāvṛtāḥ |
48. Mint lángot a füst, úgy takar be minden igyekezetet valamilyen hiba. Ezért, óh, Kuntí fia, az embernek nem szabad feladnia a természetéből fakadó munkát még akkor sem, ha az hibákkal teli. |
| 49 असक्तबुथ्धिः सर्वत्र जितात्मा विगतस्पृहः नैष्कर्म्यसिथ्धिं परमां संन्यासेनाधिगच्छति |
49 asaktabuddhiḥ sarvatra jitātmā vigataspṛhaḥ naiṣkarmyasiddhiṃ paramāṃ saṃnyāsenādhigacchati |
49. Aki önfegyelmezett, nem ragaszkodik, és nem törődik az anyagi élvezettel, az a lemondás gyakorlásával eléri a visszahatásoktól mentes legtökéletesebb állapotot. |
| 50 सिथ्धिं पराप्तॊ यदा बरह्म तदाप्नॊति निबॊध मे समासेनैव कौन्तेय निष्ठा जञानस्य या परा |
50 siddhiṃ prāpto yathā brahma tathāpnoti nibodha me samāsenaiva kaunteya niṣṭhā jñānasya yā parā |
50. Óh, Kuntí fia, tudd meg Tőlem, hogyan érheti el valaki, aki erre a tökéletességre már szert tett, a tökéletesség legfelsőbb szintjét, Brahmant, a legmagasabb rendű tudás síkját! Elmondom most, hogyan kell cselekednie ehhez. |
| 51 बुथ्ध्या विशुथ्धया युक्तॊ धृत्यात्मानं नियम्य च शब्थाथीन विषयांस तयक्त्वा रागथ्वेषौ वयुथस्य च |
51 buddhyā viśuddhayā yukto dhṛtyātmānaṃ niyamya ca śabdādīn viṣayāṃs tyaktvā rāgadveṣau vyudasya ca |
51.-53. Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, és nem vágyik testi erőre, megszabadult a kéjtől, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást. |
| 52 विविक्तसेवी लघ्वाशी यतवाक्कायमानसः धयानयॊगपरॊ नित्यं वैराग्यं समुपाश्रितः |
52 viviktasevī laghvāśī yatavākkāyamānasaḥ dhyānayogaparo nityaṃ vairāgyaṃ samupāśritaḥ |
|
| 53 अहंकारं बलं थर्पं कामं करॊधं परिग्रहम विमुच्य निर्ममः शान्तॊ बरह्मभूयाय कल्पते |
53 ahaṃkāraṃ balaṃ darpaṃ kāmaṃ krodhaṃ parigraham vimucya nirmamaḥ śānto brahmabhūyāya kalpate |
|
| 54 बरह्मभूतः परसन्नात्मा न शॊचति न काङ्क्षति समः सर्वेषु भूतेषु मथ्भक्तिं लभते पराम |
54 brahmabhūtaḥ prasannātmā na śocati na kāṅkṣati samaḥ sarveṣu bhūteṣu madbhaktiṃ labhate parām |
54. Aki ekképpen eljutott a transzcendentális síkra, az egyszerre megvalósítja a Legfelsőbb Brahmant, és teljes boldogság tölti el. Sohasem bánkódik, nem vágyik semmire, és egyenlő minden élőlénnyel szemben. Ebben az állapotban tiszta odaadó szolgálatot végezhet Nekem. |
| 55 भक्त्या माम अभिजानाति यावान यश चास्मि तत्त्वतः ततॊ मां तत्त्वतॊ जञात्वा विशते तथनन्तरम |
55 bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ tato māṃ tattvato jñātvā viśate tadanantaram |
55. Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni. Ha valaki az ilyen odaadás révén tudatát teljesen Bennem merítette el, beléphet Isten birodalmába. |
| 56 सर्वकर्माण्य अपि सथा कुर्वाणॊ मथ्व्यपाश्रयः मत्प्रसाथाथ अवाप्नॊति शाश्वतं पथम अव्ययम |
56 sarvakarmāṇy api sadā kurvāṇo madvyapāśrayaḥ matprasādād avāpnoti śāśvataṃ padam avyayam |
56. Noha számtalan tettet végez, az Én védelmemet és kegyemet élvezve tiszta bhaktám eljut az örökkévaló és elpusztíthatatlan birodalomba. |
| 57 चेतसा सर्वकर्माणि मयि संन्यस्य मत्परः बुथ्धियॊगम उपाश्रित्य मच्चित्तः सततं भव |
57 cetasā sarvakarmāṇi mayi saṃnyasya matparaḥ buddhiyogam upāśritya maccittaḥ satataṃ bhava |
57. Minden cselekedetedben csak Énrám bízd magad, s dolgozz mindig az Én védelmem alatt! Ilyen odaadó szolgálatot végezve tudatod merüljön el teljesen Bennem! |
| 58 मच्चित्तः सर्वथुर्गाणि मत्प्रसाथात तरिष्यसि अद चेत तवम अहंकारान न शरॊष्यसि विनङ्क्ष्यसि |
58 maccittaḥ sarvadurgāṇi matprasādāt tariṣyasi atha cet tvam ahaṃkārān na śroṣyasi vinaṅkṣyasi |
58. Ha tudatod Bennem merül el, kegyemből legyőzheted majd a feltételekhez kötött élet minden akadályát. Ha azonban nem ilyen tudatban, hanem a hamis egón keresztül cselekszel, s nem hallgatsz meg Engem, elvesztél. |
| 59 यथ अहंकारम आश्रित्य न यॊत्स्य इति मन्यसे मिद्यैष वयवसायस ते परकृतिस तवां नियॊक्ष्यति |
59 yad ahaṃkāram āśritya na yotsya iti manyase mithyaiṣa vyavasāyas te prakṛtis tvāṃ niyokṣyati |
59. Ha nem cselekszel az utasításom szerint, és megtagadod a harcot, tévútra lépsz. Természeted miatt a jövőben mindenképpen háborúskodnod kell majd. |
| 60 सवभावजेन कौन्तेय निबथ्धः सवेन कर्मणा कर्तुं नेच्छसि यन मॊहात करिष्यस्य अवशॊ ऽपि तत |
60 svabhāvajena kaunteya nibaddhaḥ svena karmaṇā kartuṃ necchasi yan mohāt kariṣyasy avaśo 'pi tat |
60. Óh, Kuntí fia, az illúzió hatása alatt most megtagadod az utasításomat, de a saját természetedből eredő tettek arra fognak kényszeríteni, hogy így cselekedj! |
| 61 ईश्वरः सर्वभूतानां हृथ्थेशे ऽरजुन तिष्ठति भरामयन सर्वभूतानि यन्त्रारूढानि मायया |
61 īśvaraḥ sarvabhūtānāṃ hṛddeśe 'rjuna tiṣṭhati bhrāmayan sarvabhūtāni yantrārūḍhāni māyayā |
61. Óh, Ardzsuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek. |
| 62 तम एव शरणं गच्छ सर्वभावेन भारत तत्प्रसाथात परां शान्तिं सदानं पराप्स्यसि शाश्वतम |
62 tam eva śaraṇaṃ gaccha sarvabhāvena bhārata tatprasādāt parāṃ śāntiṃ sthānaṃ prāpsyasi śāśvatam |
62. Óh, Bharata leszármazottja, hódolj meg Előtte teljesen! Az Ő kegyéből transzcendentális béke áraszt majd el, és eléred a legfelsőbb, örök lakhelyet. |
| 63 इति ते जञानम आख्यातं गुह्याथ गुह्यतरं मया विमृश्यैतथ अशेषेण यदेच्छसि तदा कुरु |
63 iti te jñānam ākhyātaṃ guhyād guhyataraṃ mayā vimṛśyaitad aśeṣeṇa yathecchasi tathā kuru |
63. Íme, átadtam neked e még bizalmasabb tudást! Fontold meg jól, s aztán tégy úgy, ahogyan jónak látod! |
| 64 सर्वगुह्यतमं भूयः शृणु मे परमं वचः इष्टॊ ऽसि मे थृढम इति ततॊ वक्ष्यामि ते हितम |
64 sarvaguhyatamaṃ bhūyaḥ śṛṇu me paramaṃ vacaḥ iṣṭo 'si me dṛḍham iti tato vakṣyāmi te hitam |
64. Mivel nagyon kedves barátom vagy, elmondom neked legfőbb utasításomat, minden tudás legbizalmasabb részét. Halld hát Tőlem, mert a javadat szolgálja! |
| 65 मन्मना भव मथ्भक्तॊ मथ्याजी मां नमस्कुरु माम एवैष्यसि सत्यं ते परतिजाने परियॊ ऽसि मे |
65 manmanā bhava madbhakto madyājī māṃ namaskuru mām evaiṣyasi satyaṃ te pratijāne priyo 'si me |
65. Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy. |
| 66 सर्वधर्मान परित्यज्य माम एकं शरणं वरज अहं तवा सर्वपापेभ्यॊ मॊक्षयिष्यामि मा शुचः |
66 sarvadharmān parityajya mām ekaṃ śaraṇaṃ vraja ahaṃ tvā sarvapāpebhyo mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ |
66. Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj! |
| 67 इथं ते नातपस्काय नाभक्ताय कथा चन न चाशुश्रूषवे वाच्यं न च मां यॊ ऽभयसूयति |
67 idaṃ te nātapaskāya nābhaktāya kadā cana na cāśuśrūṣave vācyaṃ na ca māṃ yo 'bhyasūyati |
67. Ezt a meghitt tudást soha nem szabad átadni azoknak, akik nem önfegyelmezettek, nem odaadóak, nem végeznek odaadó szolgálatot, vagy irigyek Rám. |
| 68 य इथं परमं गुह्यं मथ्भक्तेष्व अभिधास्यति भक्तिं मयि परां कृत्वा माम एवैष्यत्य असंशयः |
68 ya idaṃ paramaṃ guhyaṃ madbhakteṣv abhidhāsyati bhaktiṃ mayi parāṃ kṛtvā mām evaiṣyaty asaṃśayaḥ |
68. Aki ezt a legnagyobb titkot a bhaktáknak elmagyarázza, az kétségtelenül eljut a tiszta odaadó szolgálatig, s végül visszatér Hozzám. |
| 69 न च तस्मान मनुष्येषु कश चिन मे परियकृत्तमः भविता न च मे तस्माथ अन्यः परियतरॊ भुवि |
69 na ca tasmān manuṣyeṣu kaś cin me priyakṛttamaḥ bhavitā na ca me tasmād anyaḥ priyataro bhuvi |
69. Nincs és nem is lesz soha nála kedvesebb szolgám ezen a világon. |
| 70 अध्येष्यते च य इमं धर्म्यं संवाथम आवयॊः जञानयज्ञेन तेनाहम इष्टः सयाम इति मे मतिः |
70 adhyeṣyate ca ya imaṃ dharmyaṃ saṃvādam āvayoḥ jñānayajñena tenāham iṣṭaḥ syām iti me matiḥ |
70. Kijelentem, hogy aki tanulmányozza ezt a szent párbeszédet, az az értelmével imád Engem. |
| 71 शरथ्धावान अनसूयश च शृणुयाथ अपि यॊ नरः सॊ ऽपि मुक्तः शुभाँल लॊकान पराप्नुयात पुण्यकर्मणाम |
71 śraddhāvān anasūyaś ca śṛṇuyād api yo naraḥ so 'pi muktaḥ śubhāṁl lokān prāpnuyāt puṇyakarmaṇām |
71. Aki pedig hittel és irigység nélkül hallgatja, az megszabadul a bűnös visszahatásoktól, s eljut a jámborok lakta áldott bolygókra. |
72 कच चिथ एतच छरुतं पार्द तवयैकाग्रेण चेतसा कच चिथ अज्ञानसंमॊहः परनष्टस ते धनंजय |
72 kac cid etac chrutaṃ pārtha tvayaikāgreṇa cetasā kac cid ajñānasaṃmohaḥ pranaṣṭas te dhanaṃjaya |
72. Óh, Prithá fia, óh, gazdagság meghódítója, teljes figyelemmel hallgattad-e szavaimat? Eloszlott-e tudatlanságod és illúziód? |
| 73 अर्जुन उवाच नष्टॊ मॊहः समृतिर लब्धा तवत्प्रसाथान मयाच्युत सदितॊ ऽसमि गतसंथेहः करिष्ये वचनं तव |
73 arjuna uvāca naṣṭo mohaḥ smṛtir labdhā tvatprasādān mayācyuta sthito 'smi gatasaṃdehaḥ kariṣye vacanaṃ tava |
73. Ardzsuna szólt: Kedves Krisnám, óh, tévedhetetlen, illúzióm most szertefoszlott! Kegyedből visszanyertem emlékezetem, s most szilárd vagyok, kételyektől mentes. Készen állok arra, hogy utasításaid szerint cselekedjem. |
| 74 संजय उवाच इत्य अहं वासुथेवस्य पार्दस्य च महात्मनः संवाथम इमम अश्रौषम अथ्भुतं रॊमहर्षणम |
74 saṃjaya uvāca ity ahaṃ vāsudevasya pārthasya ca mahātmanaḥ saṃvādam imam aśrauṣam adbhutaṃ romaharṣaṇam |
74. Szanydzsaja szólt: Így hallottam a két nagy lélek, Krisna és Ardzsuna párbeszédét. Ez az üzenet annyira csodálatos, hogy egész testemet borzongás járja át. |
| 75 वयासप्रसाथाच छरुतवान एतथ गुह्यम अहं परम यॊगं यॊगेश्वरात कृष्णात साक्षात कदयतः सवयम |
75 vyāsaprasādāc chrutavān etad guhyam ahaṃ param yogaṃ yogeśvarāt kṛṣṇāt sākṣāt kathayataḥ svayam |
75. Vyása kegyéből ezt a legtitkosabb beszélgetést közvetlenül minden misztika mesterétől, Krisnától hallottam, amint Ő Maga szólt Ardzsunához. |
| 76 राजन संस्मृत्य संस्मृत्य संवाथम इमम अथ्भुतम केशवार्जुनयॊः पुण्यं हृष्यामि च मुहुर मुहुः |
76 rājan saṃsmṛtya saṃsmṛtya saṃvādam imam adbhutam keśavārjunayoḥ puṇyaṃ hṛṣyāmi ca muhur muhuḥ |
76. Óh, király, amint újra és újra visszaemlékezem Krisna és Ardzsuna csodálatos és szent párbeszédére, minden pillanatban az öröm hullámai járnak át! |
| 77 तच च संस्मृत्य संस्मृत्य रूपम अत्यथ्भुतं हरेः विस्मयॊ मे महान राजन हृष्यामि च पुनः पुनः |
77 tac ca saṃsmṛtya saṃsmṛtya rūpam atyadbhutaṃ hareḥ vismayo me mahān rājan hṛṣyāmi ca punaḥ punaḥ |
77. Óh, király! Az Úr Krisna csodálatos formájára emlékezve egyre nagyobb csodálat tölt el, újra és újra eláraszt a boldogság. |
| 78 यत्र यॊगेश्वरः कृष्णॊ यत्र पार्दॊ धनुर्धरः तत्र शरीर विजयॊ भूतिर धरुवा नीतिर मतिर मम |
78 yatra yogeśvaraḥ kṛṣṇo yatra pārtho dhanurdharaḥ tatra śrīr vijayo bhūtir dhruvā nītir matir mama |
78. Bárhol is legyen Krisna, minden misztika mestere és Ardzsuna, a legkiválóbb íjász, ott biztos a gazdagság, a győzelem, a rendkívüli erő és az erény. Ez az én véleményem. |