Betegen (Po Csü-ji)
Mióta fekszem, ágyam nyomorultja?
Biz száz nap is elmúlt, lomhán-tunyán.
Gyógyfüvem már a lány is szedni tudja
s ha jő az orvos, nem ugat kutyám.
Pincében korsóm, mit penész belombol,
poros maszattá omlik a haraszt.
Jaj, hogy bírom majd nézni vánkosomról,
ha újul a Föld, az ifjú tavaszt?