Barátaim megölelének...

Barátaim megölelének...
szerző: Petőfi Sándor

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Barátaim megölelének...
Szivökhöz nyomták szívemet;
Bennem mi boldog volt a lélek!...
Később tudám meg: mért öleltenek? -
Azt tapogatták, míg öleltek:
Hol van legfájóbb része e kebelnek?
Hogy gyilkukat majd odadöfjék...
És odadöfték!