Ballada a hajdani idők dámáiról

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ballada a hajdani idők dámáiról
szerző: François Villon, fordító: József Attila

Mondd, hol is van, mely földön is
Flóra, a szép római dáma?
Archippiada és Thais,
hol az ő édes nénje-ángya?
S folyón, tavon ha kél a lárma,
szólal, de hol is van Echó?
Embernek túlszép volt az árva…
De hol van a tavalyi hó?
 
Hol van a tudós Helois,
ki miatt herélt voltát bánta
Esbaillart Péter s Sainct Denys
rendjében is szerelmét szánta?
S a királyné, ki Buridant a
Szajnába volt parancsoló!
Hogy zsákba kössék, úgy kivánta…
De hol van a tavalyi hó!
 
A maine-i Harembourges, Alisz,
Nagylábú Berta,Beatrix,
Blanka –liljom szinű volt maga is, –
Szűzanyám, hol van szirénhangja?
S akit az angolokRouenba’
megégetének, ő, a jó,
a lorraine-vidéki Johanna?
De hol van a tavalyi hó?
 
Ajánlás
Herceg, hogy hol vannak, hétszámra
ezidén firtatni se jó,
nehogy a nóta ujra járja:
de hol van a tavalyi hó!