Büszke vagyok!

Büszke vagyok! szerző: Móra László

1942.

Ezer év követje vagyok.
Ősapáim ősi földjén
Ezer éve szántogatok.
A lelkem is ezeréves.
Voltam nemes, voltam béres.
Voltam küllő, máskor kerék,
Gémeskúton kőnehezék;
Meghajszolt vad, bús árva rab,
Égő könnycsepp, rút sárdarab.
Álltam gátat török ellen.
Labanccal is verekedtem.
Piavénál haldokoltam...
Trianonban martir voltam...
– Mind azért, mert magyar voltam!

Föltámadtam! Ujra élek!
A napfényből jussot kérek!
Harsonázva, nem titokban:
Új ezredévet nyitottam!
Szikrát szítok, – hogy tűz legyek!
Kardot verek, kaszát fenek,
Menetelek napkeletre
Hitet tenni a keresztre.
Ős hazában, dacos dallal,
Amerre a szélvész nyargal
Hadak élén ott vágtatok.
Vérem kell: hát vért is adok.
Nevem, lelkem újra ragyog.
Büszke vagyok, magyar vagyok!