Ugrás a tartalomhoz

Bölcső mellett

A Wikiforrásból
Bölcső mellett
szerző: Szendrey Júlia
1860.

Először a Napkelet 1860. október 7-i, 41. számában jelent meg.[1]

Mondják: iszonytató vihar dúl
Mennydörgés, villám oda kinn,
Hogy a felhők, mint sötét árnyak
Nyargalnak a szél szárnyain . . .
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem májusnak verőfénye,
Viharról én mit sem tudok!

Mondják: két ellenséges tábor
Egymással véres harczra kelt,
S nem hallani mást a világon
Mint csatazajt, fegyverzörejt . . .
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem a béke olajága,
Csatákról én mit sem tudok!

Mondják: gyűlölség és gonoszság
S bűnök tanyája ez a föld,
Hogy szerelem, barátság álarcz,
Mit az önzés magára ölt . . .
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem a szeretet oltára,
Gyülölségről mit sem tudok!

Szentély e hely, sarut leoldva
Lépek csak által küszöbén,
S e bölcső mellett, mint oltárnál
Szent áhítattal állok én:
Feledve minden e világon
Mig e kis bölcsőt ringatom,
Míg égi dalként gyermekemnek
Halk pihegését hallgatom.


Megjegyzés
  1. Bihari Mór (Érkeserű, 1860. április 25. – Budapest, 1926. január 24.) ügyvéd, szépirodalmi és jogi író, Szendrey Júlia publikációit összegyűjtő könyvszerkesztő jegyzete e vershez1909-ben:
    „Ilona, egyetlen leánya születésével, úgy látszik egy időre a teljes nyugalom költözik lelkébe. Ez a leánya Machek Gusztáv honvédőrnagynak felesége s itt él Budapesten. E munka kiadása is az ő szíves beleegyezésével történt.”