Ugrás a tartalomhoz

Az én örömöm

A Wikiforrásból
Az én örömöm
szerző: Gyóni Géza
(1904-1909 között)

Patakvíztiszta kék szemével
Az öröm rám is nevetett.
Mint tisztainges kis gyerek
Agyamba bujt egy komor éjjel.

Szép, szőke lányról gagyogott:
Hogy nézi magát nagy tükrében
S csókos találkozásra éppen
Éjfélre vár egy lovagot...

Szép, szőke lányról gagyogott,
Mint fehéringes kicsi gyermek...
Aztán egyszerre sirni kezdett:
Hogy sötét szemem úgy lobog.

...Szép szőke lányt én nem vádoltam.
Szép szőke lány boldog legyen!...
De fehéringes gyermekem
Reggelre úgy találtam holtan.