A lap feldolgozottságának foka

Az álarcos hölgy

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az álarcos hölgy
szerző: Stefan George, fordító: Kosztolányi Dezső

A termen illeg a sok-sok selyembáb.
De az ő lázát némán födi rizspor.
Lelkében látja a hamvazószerdát,
a bús zsivaj körötte bárhogy is forr.

Kimegy a puszta parkba, a bokorban
röviden int még a farsangi bálnak,
didergve dől a jégre... zengve roppan.
Csend, néma fagy, benne táncra muzsikálnak.
 
A pípes lovag urak és a hölgyek
nem is látták a hináros mederbe...
De hogy tavasz lett és a kertbe jöttek,
a tó feléjük sóhajtott remegve.

Hallották. És a könnyűvérű század
nem kérdezte, mi e tompa, moraj ős dal...
Tovább fecsegtek, vígan dudorásztak
tréfálva a tréfálkozó habokkal.